Knyazsa
| Knyazsa | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 14′ 05″, k. h. 19° 18′ 50″49.234803°N 19.313796°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 05″, k. h. 19° 18′ 50″49.234803°N 19.313796°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Knyazsa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Knyazsa (szlovákul: Kňažia) Alsókubin városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.
Fekvése
Alsókubin központjától 2 km-re északra, az Árva jobb partján fekszik. Határa többnyire erdővel, rétekkel és legelőkkel borított.
Története
A falu a 14. században a vlach jog alapján keletkezett az árvai váruradalom területén. A kenéz igazgatása alatt állt, aki a bírói tisztséget is betöltötte. 1474-ben Hunyadi Mátyástól kiváltságokat kapott. A kuruc harcokban elpusztult. Lakói főként állattenyésztésből éltek.
Vályi András szerint "KNYAZA. Tót falu Árva Várm. az Árvai Uradalomhoz, és Várhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik Árva vize mellett, Kubin Városától 1/4 mértföldnyire, határja Árva vize mellett közép termékenységű, a’ hegy oldalán pedig soványas, vagyonnyai meglehetősek."[1]
Fényes Elek geográfiai szótára szerint "Knyáza, tót falu, Árva vm., az Árva jobb partján: 558 kath., 16 ev. lak., kath. paroch. templom. Szép erdő. 28 sessio. F. u. az árvai urad. Ut. p. Rosenberg." [1]
1899-ben nevét Papföldére magyarosították, de az nem maradt fenn. 1910-ben 318, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
Nevezetességei
Római katolikus temploma 1774 előtt épült barokk stílusban, tornyát 1843-ban építették hozzá. 1940-ben megújították. Főoltára 1618-ban készült, reneszánsz stílusú.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.