Kertész Andor (matematikus)
| Kertész Andor | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1929. február 19. Gyula |
| Elhunyt | 1974. április 3. (45 évesen) Budapest |
| Ismeretes mint | matematikus |
| Házastárs | Tóth Ilona (h. 1953–1974) |
| Szülei | Kertész Lajos tanár, református kántor (1899–1974) Nyíri Mária |
| Gyermekek | 1. Kertész András 2. Kertész Gabriella |
| Iskolái | Debreceni Egyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) |
| Pályafutása | |
| Tudományos fokozat | a matematikai tudományok kandidátusa (1954) a matematikai tudományok doktora (1957) |
| Munkahelyek | |
| Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) Matematikai Intézet Algebra és Számelmélet Tanszék | tanszékvezető egyetemi tanár |
| Jelentős munkái | Einführung in die transfinite Algebra, 1975 |
| Tudományos publikációk száma | 69 |
| Szakmai kitüntetések | |
| Akadémiai Nagydíj (1968) | |
| Akadémiai tagság | Német Természettudományos Akadémia |
| Hatással voltak rá | Kalmár László Rédei László Szele Tibor |
| Hatással volt | Manfred Stern Dinh Van Huynh Alfred Widiger |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kertész Andor témájú médiaállományokat. | |
Kertész Andor (Gyula, 1929. február 19. – Budapest, 1974. április 3.) magyar matematikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) egyetemi tanára. Kertész András nyelvész, akadémikus édesapja.
| „ | A matematika számomra mindig szellemi-lelki gyönyörűséget és művészi hajlamaim kiélését jelentette. Életem derekán túl örömmel vállalhatom: boldog vagyok, hogy matematikus lehetek, s hivatásként csinálhatom azt, amit ha sorsom kedvezőtlenebbül alakul, valószínűleg csak hobbyból csinálnék. | ” |
| – Kertész Andor[1] | ||
Életpályája[szerkesztés]
Kertész Andor 1929. február 19-én született Gyulán. Középiskolai tanulmányait a gyulai Római Katolikus Gimnáziumban végezte, ahol 1947-ben érettségizett. 1947-ben felvételt nyert a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) matematika-fizika-ábrázoló geometria szakára, ahol 1952-ben szerzett középiskolai tanári oklevelet. Egyetemi évei alatt már demonstrátor, majd a Matematikai Intézet gyakornoka. 1951 és 1954 között Szele Tibor és Rédei László aspiránsa volt modern algebrából.
1954-ben elnyerte a kandidátusi fokozatot az Operátormodulusok és féligegyszerű gyűrűk című kandidátusi értekezésével, 1957-ben pedig a matematikai tudományok doktora címet Az operátormodulusok általános elméletéhez című doktori disszertációval. 1954-ben a KLTE Matematikai Intézetének adjunktusa lett. 1960-tól 1968-ig a KLTE Matematikai Intézet Algebra és Számelmélet Tanszékének a vezetője 1963-ig docensi beosztásban. 1961 és 1963, valamint 1968 és 1971 között a Halle–Wittenbergi Luther Márton Egyetem vendégprofesszora volt. 1962-ben Nagy-Britanniában és az NSZK-ban tartott előadásokat. 1963-ban a KLTE-n egyetemi tanárrá nevezték ki.
1968. december 7-én a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia a rendes tagjai közé választotta.[2] Tiszteletére hívták életre az 1988-ban a Kertész Andor Megyei Matematika Emlékversenyt.[3]
Rengeteg nemzetközi konferencián vett részt, és tartott előadást Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa számos egyetemén.
Hosszan tartó súlyos betegségben 1974. április 3-án hunyt el Budapesten.
Munkássága[szerkesztés]
Az algebrán belül három fő érdeklődési területe volt: az Abel-csoportok elmélete, a modulusok elmélete és a gyűrűk elmélete, de a matematikatörténet is érdekelte. Legfontosabb felismerése a modulusok direkt felbontására vonatkozott, és a modulusok elmélete alapján jutott a lineáris egyenletrendszerek általános elméletének kidolgozásához. A gyűrű radikáljairól is kiemelkedő felfedezéseket tett. A halmazelméletben a számosság kérdésével foglalkozott. Hallei vendégprofesszorsága alatt Georg Cantor matematikai munkásságának feltárásához is hozzájárult. A Szele Tibor alapította debreceni algebrai iskola meghatározó személyisége volt. A halle–wittenbergi egyetemen neki volt köszönhető a modern algebrai iskola megteremtése.[4]
Családja[szerkesztés]
Szülei Kertész Lajos (1899–1974) gyulai gimnáziumi ének-zenei tanár, református kántor és Nyíri Mária. Testvérei Kertész Lajos zongoraművész, Kertész Gábor építészmérnök és Kertész Attila történelem–ének-zenei szakos tanár, Liszt-díjas karnagy. Felesége Tóth Ilona történelem–földrajz szakos középiskolai tanár, gyermekei Kertész András nyelvész és Kertész Gabriella orvos.
Szervezeti tagságok[szerkesztés]
- a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagja (1968)
- a Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) Természettudományi Kar Tudományos Gazdasági Bizottság elnöke
- a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Matematikai Bizottságának tagja
- a Publicationes Mathematicae szerkesztőbizottságának tagja (1955–1974)
- a Mathematical Reviews munkatársa
- a Bolyai János Matematikai Társulat tagja
- a Deutsche Mathematiker Vereinigung tagja
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Grünwald Géza emlékdíj (1953)
- Akadémiai nagydíj első fokozata (1968)[5]
- a Halle–Wittenbergi Luther Márton Egyetem bronz emlékérme (1971)
- az Akadémiai Kiadó nívódíja (1972)
Emlékezete[szerkesztés]
Művei[szerkesztés]
Kandidátusi értekezés[szerkesztés]
- Kertész Andor: Operátormodulusok és féligegyszerű gyűrűk, kandidátusi értekezés, Debrecen, 1954. (62 old)
Akadémiai doktori értekezés[szerkesztés]
- Kertész Andor: Az operátormodulusok általános elméletéhez, doktori értekezés, Debrecen, 1957. (107 old)
Könyvei[szerkesztés]
- Kertész, Andor: Vorlesungen über Artinsche Ringe, Akadémiai Kiadó, Budapest; Teubner Verlag, Leipzig, 1968.
- Kertész, Andor: Einführung in die transfinite Algebra, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. ISBN 963-05-0382-4
- Kertész, Andor–Manfred Stern: Georg Cantor 1845–1918, Schöpfer der Mengenlehre, Halle, 1983.
- Kertész, Andor: Lectures on Artian Rings, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. (az 1968-as német nyelvű kiadás bővített változata angolul)
Cikkei[szerkesztés]
- Kertész, Andor: On the groups every subgroup of which is a direct summond, Publicationes Mathematicae 2, Debrecen, 74–75, 1951.
- Kertész, Andor–Szele, Tibor (1951). „On abelian groups every multiple of which is a direct summand : To Professor Reinhold Baer on his 50th birthday” (angol nyelven). Acta scientiarum mathematicarum, Szeged 14, 157–166. o. (Hozzáférés: 2018. július 16.)
- Kertész, Andor: On the decomposibility of abelian p-groups into the direct sum of cyclic groups, Acta Mathematica Academiae Scientiarum Hungaricae 3, 121–126, 1952.
- Kertész, Andor–Szele, Tibor: On the smallest distrance of two lines in 3-space, Publicationes Mathematicae 2, Debrecen, 308–309, 1952.
- Kertész, Andor: On fully decomposible abelian torsion groups, Acta Mathematica Academiae Scientiarum Hungaricae 3, 225–232, 1952.
- Kertész Andor: Ábel-féle p-csoportok felbonthatósága ciklikus csoportok direkt összegére, MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 5, 69. o., 1955.
- Kertész Andor: Teljesen reducibilis Ábel-féle torziócsoportok, MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 5, 70. o., 1955.
- Kertész, Andor: Systems of equations over modules : To Professor Alexander Kurosh on hit 50th birthday. Acta scientiarum mathematicarum, (18) 3-4. pp. 207-234. (1957)[6]
- Kertész, Andor: On independent sets of elements in algebra : To Professor L. Rédei on his 60th birthday. Acta scientiarum mathematicarum, (21) 3-4. pp. 260-269. (1960)
- Kertész Andor: Egyszerű bizonyítás Steinitz egy tételélre, Matematikai Lapok 12, 32–37, 1961.
- Kertész, Andor: On multimodules, Archiv der Mathematik 13, 267–274, 1962.
- Kertész Andor: Kvázicsoportok, Matematikai Lapok 15, 87–113, 1964.
- Kertész Andor: Gyűrűk Jacobson-féle radikáljáról, MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 16, 445–461, 1966.
- Kertész, Andor: Zur Theorie der kompakt erzeugten modularen Verbände, Publicationes Mathematicae 15, 1–11, 1968.
- Kertész Andor: Száz éves a valós számok egzakt bevezetése, Matematikai Lapok 22, 231–233, 1971.
- Kertész, Andor: A new proof of Litoff's theorem, Acta Mathematica Academiae Scientiarum Hungaricae 23, 1–3, 1972.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Rédei László akadémikushoz írott levele, 1972. július 30. Lásd Ferge (1999: 4) és Gaál (2009: 62).
- ↑ Lásd Gaál (2009: 62).
- ↑ Kertész Andor Megyei Matematika Emlékverseny (szakközépiskolások) (magyar nyelven). Matematika Oktatási Portál. (Hozzáférés: 2018. július 16.)
- ↑ Lásd Kántorné (2002: 83).
- ↑ Kertész Andor. Tudosnaptar.kfki.hu
- ↑ Egyetemi Kiadványok (angol nyelven). SZTE. (Hozzáférés: 2018. július 16.)
Források[szerkesztés]
- Csákány Béla: Erinnerungen an Andor Kertész (német nyelven). Bolyai-Institut, University of Szeged. (Hozzáférés: 2018. július 16.)
- Ferge József: Kertész Andor élete, munkássága, szakdolgozat, Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza, 1999, 54. o.
- Gaál István (2010). „Ünnepi konferencia Kertész Andor egyetemi tanár emlékére” (magyar nyelven). Debreceni Szemle 18 (1), 61–63. o. [2018. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 16.)
- Huynh, Dinh Van, In memory of Professor Andor Kertész, in K Richter (ed.), Erinnerungen an Andor Kertész (1929-1974). Georg Cantor Heft, Sonderheft (Georg-Cantor-Vereinigung der Freunde und Förderer von Mathematik und Informatik an der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg. E V, Halle/Saale, 2010), 35–36.
- Kántor, Sándorné. Kertész Andor, In: Ungvári János (szerk.): Pedagógusok arcképcsarnoka (magyar nyelven), Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Neveléstörténeti Egyesület, 82–83. o. (2002). Hozzáférés ideje: 2018. július 16.
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Szucsich Éva: Kertész Andor élete és munkássága, szakdolgozat, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1976, 40. o.
További információk[szerkesztés]
- J J O'Connor & E F Robertson: Andor Kertész (angol nyelven). School of Mathematics and Statistics. University of St Andrews, Scotland. (Hozzáférés: 2018. július 16.)
