Kaposvári egyházmegye
| Kaposvári egyházmegye (Dioecesis Kaposvarensis) | |
 | |
| A kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyház | |
| Elhelyezkedés | |
| Ország | Magyarország |
| Területi fennhatóság | Somogy, Zala, Tolna és Baranya megye |
| Főegyházmegye | Veszprémi |
 é. sz. 46° 21′ 28″, k. h. 17° 47′ 17″ | |
| Statisztikai adatok | |
| Terület | 6790 km² |
| Lakosság | |
| Teljes | 448 370 |
| Egyházmegyéhez tartozók | 292 000 |
| Plébániák | 102 |
| További jellemzők | |
| Egyház | katolicizmus |
| Rítus | latin |
| Alapítás ideje | 1993. május 30. (30 éves) |
| Székesegyház | Nagyboldogasszony-székesegyház |
| Vezetése | |
| Püspök | Varga László megyéspüspök |
| Általános helynök | Somos László |
| Nyugalmazott püspök | Balás Béla |
| Térkép | |
 | |
| Kaposvári egyházmegye | |
| Honlap | |
| Kaposvári egyházmegye weboldala Kaposvári egyházmegye a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposvári egyházmegye témájú médiaállományokat. | |
A Kaposvári egyházmegye (latinul: Dioecesis Kaposvarensis) a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje. 1993-ban hozta létre II. János Pál pápa. Katedrálisa a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyház.
Terület
Területe 6790 km², ezen 1999-ben 448 370 fő élt, ebből 318 910 fő hívő.[1] Az egyházmegye területe magában foglalja egész Somogy megyét, Zala megye keleti területét Nagykanizsával együtt, Tolna megye nyugati csücskét, valamint több Baranya megyei települést,[2] illetve a Fejér megyei Szabadhídvéget.[forrás?] Püspöki székhelye Kaposvár.
Szomszédos egyházmegyék
- Belovár-Kőrösi egyházmegye (Horvátország)
- Pécsi egyházmegye
- Pozsegai egyházmegye (Horvátország)
- Székesfehérvári egyházmegye
- Szombathelyi egyházmegye
- Varasdi egyházmegye (Horvátország)
Történelem
A II. vatikáni zsinat (1962–65) tervei közt szerepelt az egyházi kormányzati területek alkalmasabb felosztása. Ennek megfelelően a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hozzálátott az egyházi tartományok és az egyházmegyék új elrendezésének megállapításához. Célja az volt, hogy minden egyházmegyében jobban kitűnjön az egyház természete, továbbá a püspök megfelelően és hatásosan végezze munkáját, amint azt a vallási, erkölcsi és szociokulturális kívánalmak megkövetelik.
A rendszerváltás után, 1993. május 30-án II. János Pál pápa a Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciójával alapította a Kaposvári egyházmegyét a Veszprémi egyházmegye Balatontól délre eső területeiből, és ezzel együtt Veszprémet érseki rangra emelte.[3]
Szervezet
Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök
| Fénykép | Név, beosztás | Születési helye, ideje | Kinevezés dátuma |
|---|---|---|---|
 |
Varga László kaposvári megyéspüspök[4] |
Tapolca, 1956. augusztus 17. (67 éves) | kaposvári püspök: 2017. március 25.
felszentelés és beiktatás: 2017. május 13. |
| Balás Béla nyugalmazott kaposvári püspök[5] |
Budapest, 1941. március 25. (83 éves) | veszprémi segédpüspöknek kinevezve: 1992. augusztus 10. kaposvári püspök: 1993. május 31. sede vacante apostoli adminisztrátor: 2017. március 25. - május 13. |
Egyházközségek
A püspökség területét eredetileg 157 plébániára osztották fel. 2018-ban 102 plébániája volt, ebből 70 volt betöltve, melyeken összesen 76 pap szolgált. Az egyházmegyének 9 állandó diakónusa is van. A papnövendékek száma ugyanekkor 11 volt.[6]
Jegyzetek
- ↑ Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2012. december 20.)
- ↑ Az egyházmegyéhez tartozó plébániák listája. (Hozzáférés: 2013. január 23.)
- ↑ Az apostoli levél teljes szövege (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)
- ↑ Cheney, David M.: Father László Varga [Catholic-Hierarchy]. www.catholic-hierarchy.org. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ Cheney, David M.: Bishop Béla Balás [Catholic-Hierarchy]. www.catholic-hierarchy.org. (Hozzáférés: 2016. augusztus 1.)
- ↑ Szilvay Gergely: Van-e Magyarországon paphiány? (magyar nyelven). Mandiner, 2018. szeptember 18. (Hozzáférés: 2018. október 1.)
További információk
- Hivatalos honlap (magyar)
- mwww.gcatholic.org (angolul)
