Ugrás a tartalomhoz

Ide Júdzsi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ide Júdzsi
2008-ban a Super GT bajnokságban versenyez
2008-ban a Super GT bajnokságban versenyez
Életrajzi adatai
Született1975. január 21. (49 éves)
Szaitama
Nemzetiségejapán japán
Pályafutása
KategóriaFormula–1-es világbajnokság
Aktív évei2006
CsapataSuper Aguri
Nagydíjak száma4
Világbajnoki címek0
Győzelmek0
Dobogós helyezések0
Első rajtkockák0
Leggyorsabb körök0
Első nagydíjbahrein 2006-os bahreini nagydíj
Első győzelem
Legutolsó győzelem
Legutolsó nagydíjSan Marino 2006-os San Marinó-i nagydíj
A Wikimédia Commons tartalmaz Ide Júdzsi témájú médiaállományokat.

Ide Júdzsi (japánul: 井出 有治, átírással: Ide Yūji; Szaitama, 1975. január 21. –) japán autóversenyző, 2003 és 2005 között a Formula–Nippon-ban, 2006-ban a Formula–1-ben, a Super Aguri csapatnál versenyzett, de a kiszámíthatatlan vezetése miatt négy futam után az FIA visszavonta a szuperlicencét.[1]

Ide a négy futamos Formula–1-es karrierje után visszatért a Formula Nippon sorozatba.

Pályafutása

[szerkesztés]

Korai karrierje

[szerkesztés]
Ide Formula–Nippon-os autója 2005-ben

Ide 1990-ben gokartozni kezdett. 1991-ben megnyerte a kategória Nemzetközi Kantou kupáját. 1992-ben a második volt a keleti Kantou gokartbajnokságban és megnyerte a Japán Nemzeti SS Stock Class GP-t. A következő évben az összjapán gokart sorozat Formula A osztályában versenyzett, ezután a japán Formula–3-ba szerződött.

1999-ben második volt a japán GT bajnokság klasszikus GT300 osztályában és megnyerte a Formula Dream sorozatot. 2002-ben Ide csatlakozott a Francia Formula–3 sorozathoz, amelyben hetedik helyen végzett. A következő évben, 2003-ban, a japán Formula–Nippon bajnokságba szerződött és szintén a hetedik helyen végzett. 2004-ben a harmadik helyre várta magát a Super Endurance verseny 3. osztályában, végül győzött. 2005-ben az összetett második helyen végzett a Formula Nippon-ban.

A Formula–1-ben

[szerkesztés]

Ide 2006-ban, 31 évesen debütált a Formula–1-ben akkor bemutatkozó Super Aguri csapat versenyzőjeként. Egy sajtóközlemény szerint korábbról már ismerte Szuzuki Agurit, a Super Aguri főnökét, aki teljesen japán csapatot akart létrehozni a Formula–1-ben

A bemutatkozó versenyén, Bahreinben Ide nem volt messze csapattársától, Szató Takumától, ám később feladta a versenyt. A következő nagydíjon, Malajziában 33 kör után esett ki.

Ide Judzsi a Super Agurival a 2006-os ausztrál nagydíjon

A harmadik versenye nagyon gyengén sikerült: azzal vádolták, hogy az időmérő edzésen feltartotta Rubens Barrichellót, aki így csak a 16. helyről indulhatott. A futamot a 13. helyen, két kör hátrányban fejezte be. A hétvége során sokszor pördült meg vagy csúszott ki. Szuzuki Aguri csapatfőnök nyilatkozta, hogy nem lesz biztos helye a csapatban, ha nem javul a teljesítménye.

Imolában az első körben ütközött Christijan Albersszel, aki ennek következtében többször átfordult, mielőtt fejjel lefelé megállt volna. Ide figyelmeztetést kapott a versenybíróktól az esetért. Sokan elfogadták, hogy a baleset nem teljesen az ő hibája volt, hiszen a Super Aguri csapat erőltetett felkészülése során szinte egyáltalán nem tudott tesztelni az autóval.

2006. május 4-én, az európai nagydíj előtt a Super Aguri csapat bejelentette, hogy Idét elbocsátják, és helyére a Renault korábbi tesztpilótáját, Franck Montagnyt ültetik. Május 10-én az FIA visszavonta Ide szuperlicencét, ami azt jelentette, hogy 2006-ban többet nem vezethetett Formula–1-es autót.[1]

Újra alacsonyabb osztályokban

[szerkesztés]

2006 júliusában bejelentették, hogy Ide a Formula Nippon bajnokság utolsó hat fordulójában a Team Dandelion Racing színeiben fog versenyezni, azzal a céllal, hogy növelje versenyzői tapasztalatát.[2] 2006-ban a Super GT sorozat International Pokka 1000km fordulóján, Szuzukában indult a Nismo versenyzőjeként a 23-as rajtszámú Nissanban. A verseny során bokszutca áthajtásos büntetést kapott, miután összeütközött Micuszada Hidetosi 55-ös számú autójával; Ide azonban a csapatával való kommunikációs félreértés miatt figyelmen kívül hagyta a büntetést, ami a csapat kizárását eredményezte a versenyből.[3]

2007-ben maradt a Formula Nipponban Szuzuki Aguri csapatánál,[4] az Autobacs Racing Team Aguri (ARTA)-nál.[5] A szezonbeli legjobb helyezése egy harmadik hely volt, amelyet az ötödik fordulóban szerzett Szuzukában.[6] Ide harmadik versenyzőként 2007-ben is indult az ARTA színeiben az International Pokka 1000km-en, ahol a csapat a második helyen végzett az összesítésben, a nagy ballasztsúlyból következő hátrány ellenére.[7]

2008-ban és 2009-ben a Team Kunimitsu, majd 2010-ben az ARTA versenyzőjeként teljesített teljes szezonokat a Super GT-ben. Megnyerte a 2010-es Pokka GT Summer Special-t, azt megelőzően második lett a 2008-as versenyen.[8] 2008-ban és 2010-ben a Formula Nipponban is teljes szezonokat teljesített, de csak három alkalommal szerzett pontot. Az ezt követő négy év során csak egy versenyen indult, a 2013-as 500 km-es Fuji GT1-en, ahol az ötödik pozícióban zárta a GT300-as kategóriát.[9] 2015-ben aztán visszatért és a 18-as rajtszámú Toyota 86 MC volánja mögé ült a szezonra a Team Up Garage with Bandoh csapatánál, a csapattársa Júki Nakajama volt. A legjobb eredményüket Autopolisban aratták egy 9. hely formájában, a szezon során összesen 2 pontot szerzett a csapat.[10] 2016-ban ismét ülés nélkül maradt, 2017-ben és 2018-ban azonban a 117-es rajtszámú Elcar Bentley TTO csapatánál versenyzett Szakagucsi Rjóhei csapattársaként, egy Bentley Continental GT3-mal, pontot nem sikerült szerezniük a két esztendő során.[10] 2020-ban a Super Taikyu sorozatban teljesített teljes szezont, és bajnoki címet szerzett az ST-TCR kategóriában Uemacu Tadaó és Kavabata Sintaró csapattársaként a Floral Racing with Uematsu Honda Civic Type R TCR-ével.[11]

Teljes Formula–1-es eredménysorozata

[szerkesztés]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Helyezés Pont
2006 Super Aguri BHR
Ki
MAL
Ki
AUS
13
SMR
Ki
EUR
ESP
MON
GBR
CAN
USA
FRA
GER
HUN
TUR
ITA
CHN
JPN
BRA
25. 0

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Ide elvesztette a szuperlicencét”, motorsport.com, 2006. május 10.. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. május 24.) 
  2. itv.com/f1 - Ide makes racing return. web.archive.org, 2007. március 13. [2007. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  3. 10 unforgettable Suzuka 1000km moments of the decade (angol nyelven). Super GT World, 2016. augusztus 15. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  4. SUPER AGURI F1 TEAM | KEY PERSON INFO. web.archive.org, 2007. május 30. [2007. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  5. SUPER AGURI CAMPANY OFFICIAL WEB SITE. web.archive.org, 2003. február 2. [2003. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  6. Formula Nippon Official Site. web.archive.org, 2008. június 23. [2008. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  7. International Suzuka 1000km: Hall of Fame – 1999-2017 (angol nyelven). Super GT World, 2017. augusztus 20. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  8. International Suzuka 1000km: Hall of Fame – 1999-2017 (angol nyelven). Super GT World, 2017. augusztus 20. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  9. CALSONIC IMPUL GT-R finishes fifth (angol nyelven). Official Global Newsroom, 2013. április 28. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  10. a b Yuji Ide (amerikai angol nyelven). SnapLap, 2015. április 17. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  11. News. JAS Motorsport. (Hozzáférés: 2021. december 21.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Yuji Ide
A Wikimédia Commons tartalmaz Ide Júdzsi témájú médiaállományokat.