II. Róbert francia király
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 februárjából) |
| II. Róbert | |
.jpg) | |
| Ragadványneve | Jámbor Róbert |
| Francia király | |
| Uralkodási ideje | |
| 996. október 24. – 1031. július 20. | |
| Koronázása | 987. december 25., Orléans  |
| Elődje | Capet Hugó |
| Utódja | I. Henrik |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Capeting-ház |
| Született | 972. március 27. Orléans |
| Elhunyt | 1031. július 20. (59 évesen) Melun |
| Nyughelye | Saint-Denis-székesegyház |
| Édesapja | Capet Hugó |
| Édesanyja | Aquitániai Adelheid |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Róbert témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. (Jámbor) Róbert (Orléans, 972. március 27. – Melun, 1031. július 20.) Capeting-házbeli francia király volt 996 és 1031 között, Capet Hugó francia király és Aquitániai Adelheid fia.
Uralkodása
Róbertet apja már 987. december 30-án társuralkodóként megkoronáztatta a francia nemesekkel, hogy biztosítsa a Capeting-ház uralkodását. A valós urallmat azonban csak 996-ban kezdte meg.
A „jámbor” melléknevet azért kapta, mert buzgó vallásos volt. Ennek ellenére V. Gergely pápa ideiglenesen kiközösítette a házasságával kapcsolatos problémák miatt. Az eretnekséget nem tűrte és keményen büntette. Tehetséges volt a zenében, zeneszerző és költő is volt.
A Róbert által örökölt királyság nem volt nagy, ezért minden alkalmat megragadott a kiterjesztésére. Ha valamelyik hűbérbirtok gazda nélkül maradt, rögtön bejelentette rá igényét, persze mindig jelentkeztek ellenigénylők is. 1003-ban megtámadta Burgundiát, de csak 1016-ban sikerült magát elismertetnie Burgundia hercegeként.
Jámborsága ellenére kevés barátja és sok ellensége volt, ez utóbbiak közé sorolandók a saját fiai is. I. Henrik francia király és I. Róbert burgundiai herceg polgárháborúban fordultak ellene, és le is győzték. A fiaival folytatott háború során halt meg.
Családja
- Feleségei:
- Susanne (Rosala), itáliai hercegnő. Özvegy volt és sokkal idősebb Róbertnél. Róbert egy év múlva elvált tőle, mivel a 38 éves asszony nem tudott gyermekeket szülni.
- Bertha, burgundiai hercegnő. Mivel unokatestvérek voltak, V. Gergely pápa nem engedélyezte a házasságot és kiközösítette Róbertet. El kellett tőle válnia 1004-ben, hogy feloldják a kiközösítést. Hosszú tárgyalások után II. Szilveszter pápa a büntetést hét évi penitenciára változtatta. A házasságból egy halva született gyermek származott.
- Constance d'Arles. Becsvágyó és intrikus nő, aki bátorította fiai lázadását apjuk ellen. Gyermekei:
Művészete
Korának egyik legjelesebb zeneszerzője és himnusz-költője volt. Legszebb kompozíciója a Veni sancte spiritus.[1]
|
Himnusz a Szentlélekhez
|
Művei magyarul
- Róbert király himnusza a Szentlélekhez In: Babits Mihály: Amor Sanctus – A középkor latin himnuszai, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1933, 98–102. o.
- Jöjj Szentlélek In: Sík Sándor: Himnuszok könyve, Szent István Társulat, Budapest, 1943, 317–319. o.
Források
- ↑ Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Róbert, II.
- ↑ RÓBERT KIRÁLY HIMNUSZA A SZENTLÉLEKHEZ – Babits Mihály kisebb műfordításai, MEK Babits Mihály kisebb műfordításai
| Előző uralkodó: Capet Hugó |
|
Következő uralkodó: I. Henrik |
