Hársas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Taz (vitalap | szerkesztései) 2021. március 11., 12:19-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (demo)
Hársas (Lipník)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
Első írásos említés1432
PolgármesterPeter Mikuško
Irányítószám972 32
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség563 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség90 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság333 m
Terület5,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 46′ 49″, k. h. 18° 42′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 49″, k. h. 18° 42′ 41″
Hársas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hársas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hársas (1899-ig Lipník, szlovákul Lipník) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 6 km-re keletre fekszik.

Története

1432-ben "Lypnek" alakban említik először. A községtől délnyugatra a középkorban erődítmény állt, melynek azonban már nyoma sincs. A település maga Éleskő várának uradalmához tartozott, később a kerek és Neczpál családok birtoka. 1431 és 1434 között a Luxemburgi Zsigmond és a husziták közötti harcok színtere volt, ekkor átmenetileg lakatlanná vált. 1492-ben a Majthényi család szerezte meg. 1695-tőúl Bajmóc várához tartozott. 1675-ben 132 lakosa volt. 1715-ben 22 háztartás volt a községben. 1778-ban 24 jobbágy és 3 zsellércsalád élt itt. 1828-ban 28 házában 192 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, később idénymunkákkal foglalkoztak. A faluban nagy hagyományai vannak a kézművességnek, különösen a fafaragásnak és kosárfonásnak. Kézműveseinek munkáját dicséri a falu művészi fa haranglába is.

Vályi András szerint "LIPNIK. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Chrenóczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja ollyan mint Csauzáné." [2]

Fényes Elek szerint "Lipnik, tót falu, Nyitra vármegyében, Chrenocz fil., 192 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Privigye." [3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. 1976-tól 1990-ig a szomszédos Tormásborosznó része volt.

Népessége

1910-ben 312, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 488 lakosából 486 szlovák volt.

2011-ben 492 lakosából 483 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Fa haranglába a 19. század közepén épült, harangját 1783-ban öntötték. Pietája a 19. század elején készült, a kovácspalotai pieta másolata.

Jegyzetek

Külső hivatkozások