Ugrás a tartalomhoz

Husztsófalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hkoala (vitalap | szerkesztései) 2019. november 15., 19:04-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (sóbánya (üzem))
Husztsófalva (Данилово)
Husztsófalva címere
Husztsófalva címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
JárásHuszti járás
KözségHuszt község
Rangfalu
Irányítószám90443
Körzethívószám+380 3142
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség0,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság244 m
Terület10,110 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 08′ 51″, k. h. 23° 27′ 31″48.147500°N 23.458611°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 51″, k. h. 23° 27′ 31″48.147500°N 23.458611°E
Husztsófalva (Kárpátalja)
Husztsófalva
Husztsófalva
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Husztsófalva témájú médiaállományokat.

Husztsófalva (ukránul Данилово [Danyilovo]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

Fekvése

Técsőtől északnyugatra, a Baranya patak mellett, Mihálka és Ötvösfalva közt fekvő település.

Nevének eredete

A Sófalva helységnév magyar eredetű, a magyar só és a birtokos személyjellel ellátott falu főnévnek az összetételével keletkezett, a település határában található sólelőhelyekre utalva. A település nevének változatai közül a legrégebbi a Husztakna, ez Huszt közelében lévő sóbányára utal. Idővel a Husztakna nevet a Sófalva váltotta fel, melyet a másfelé található Sófalváktól való megkülönböztetésként 1901-ben, az országos helységnévrendezés során a Huszt- előtaggal egészítettek ki (Mező 1999: 338). Sófalva közelében egy falu települt, amely Danilo nevű telepítő kenézéről a magyarban a Danilofalva>Danalafalva, a ruszinban pedig a Danilova~Danilovo nevet kapta. A két település összeolvadásakor a magyarban a sóbányászatra utaló, a ruszinban pedig a Danilo kenéz nevét őrző név maradt fenn (Kiss 1991c: 355).

Története

Fatemploma Szent Miklós tiszteletére

Nevét 1390-ben Huzthokna (ComMarmUg. 38–9), 1391-ben Danalafalua, 1462-ben Sofalwa, 1550-ben Soffalwa (Károlyi okl.3: 257), 1610-ben Soffalua, 1725-ben Soófalva, 1773-ban Soófalva, Danyilesty, Danilova, 1808-ban Sófalva, Danilowá, Danilest(y)i, 1828-ban Soófalva, Danilowo, 1838-ban Sófalva, 1851-ben Sófalva (Danilova)), 1877-ben Sófalva, Danilovo, 1913-ban Husztsófalva, 1930-ban Danilove, 1944-ben Husztsófalva, Даниловo, 1983-ban Данилове, Даниловo (Zo), 1995-ben Даниловo.

1462-ben a Rosályi Kún család birtokaként említették a Sándorfalvával közös sorsú települést.

A település birtokosai voltak 1550-ben Rosályi Kún László, Pesti András, Nagyvati János, 1600-ban Rosályi Kún Gáspár, Rosályi Kún László, Szoklyói Szabó Balázs.

A 18. századra a falu magyar jobbágysága eloroszosodott.

A település nevének eredetéről Pesty Frigyes az 1800-as években írta:

Soófalva kőzség név eredetéről a nép hagyomány szerint annyi puhatolható ki, hogy régi ős időkben benne sót vágtak, innen eredhetett magyar elnevezése Soófalva hogy pedig azt ruthen nyelven Danelovának hivják, azt álitják mert a sóaknát azon korban egy Dánelo nevü lakos földjén kezdték mivelni, mi régen elenyészett ugyan, de volt hellyein jelenleg a nép használatára két sós kut fenmaradt.

1910-ben 888 lakosából 84 magyar, 259 német, 545 ruszin volt. Ebből 24 fő római katolikus, 599 görögkatolikus, 262 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Huszti járásához tartozott.

Nevezetességek

  • Görögkatolikus fatemploma 1779-ben Szent Miklós tiszteletére épült. A templom hosszhajós elrendezésű, kettőzött tetővel és árkádsorral. Bejárat feletti négyzetes tornya íves záródású erkéllyel övezett. Magas, hegyes sisakja és négy fiatornya van.

Források

  • Sebestyén Zsolt: Máramaros megye helységneveinek etimológiai szótára [1]
  • Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241

Külső hivatkozások