Hunfalva

	Hunfalva (Huncovce)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Késmárki
Rang	község
Első írásos említés	1257
Polgármester	Jozef Majerčák
Irányítószám	059 92
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	KK
	Népesség
Teljes népesség	3055 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	221 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	641 m
Terület	13,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 07′, k. h. 20° 23′49.116667°N 20.383333°EKoordináták: é. sz. 49° 07′, k. h. 20° 23′49.116667°N 20.383333°E
	Hunfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hunfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 13.) ezen a változaton alapul.

Hunfalva (szlovákul: Huncovce, németül: Hunsdorf, latinul Villa Canis) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.

Fekvése

Késmárktól 5 km-re délnyugatra, a Poprád jobb partján fekszik, a 67-es út mentén.

Nevének eredete

Nevét onnan kapta, hogy a hagyomány szerint itt győzték le a hunok 441-ben a Marcinus és Tetricus vezette római sereget. Egy időben villa Canis (1308), vagyis Kutyafalva is volt a neve, ami arra utal hogy lakói királyi vadászkutya tenyésztők voltak, lehet hogy neve is inkább a német hundsdorf (= kutyafalva) elnevezésből való

Története

Területe ősidők óta lakott, határában a laténi és a puhói kultúra településének maradványait találták meg. A hagyomány szerint itt győzték le a hunok 441-ben Marcinus és Tetricus római seregét. A falut szászok alapították a 12. században. 1257-ben "Supch" néven említik először, de 1336-ban már "Hunsdorf" néven szerepel. Az idők folyamán többször is változott a neve. 1268-ban "villa Poloni", 1298-ban "Zopczfolua", 1308-ban "villa Canis", 1345-ben "Sepchfalua", 1346-ban "Chepanfalua", 1383-ban "Stekchfalua", 1471-ben "Stepkfalva" néven szerepel az írott forrásokban. Román-gótikus Szent Kereszt templomát 1225-ben a keresztesek építették. A Berzeviczy és az Okolicsányi családok birtoka volt. A 18. század végétől rabbiképző iskola működött itt. 1787-ben 129 házában 1661 lakos élt. 1828-ban már 300 háza volt 2148 lakossal. A 19. század elején jelentős volt zsidó lakossága. Lakói mezőgazdasággal, tutajozással, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak. 1945-ig szeszfőzdéje is működött.

„"HUNSZDORF. Hunnis villa, vel Villa Canis. Német helység Szepes Várm. földes Urai több Urak, ’s Okolitsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kézsmárkhoz 3/4 mértföldnyire, ’s az Uraságnak Kastéllyával szépíttetik. Nevezetesíti e’ helyet a’ Hunnusoknak, és Romaiaknak 441dik esztendőbéli kemény viadallyok, és véres ütközettyek. Határja, homokos, köves, és forrásos, nagy része szánto földgyeinek mivel meszsze vannak, ritkán trágyáztatnak, ’s többnyire tavaszi veteményt termenek; piatzozása Kézsmárkon hasznos, legelője, ’s fája is elegendő."^[2]
Hunsdorf, (Hunisvilla), nagy német falu, Szepes vármegyében, a Poprád jobb partján, ut. p. Késmárkhoz délre 1/2 órányira: 546 kath., 674 evang., 928 zsidó lak. Kath. és evang. parochia. Synagóga. Lakosai földmivelésből, lentermesztésből, gyolcs-csinálásból, kereskedésből élősködnek. F. u. Okolicsányi, Teőke, Szepesházy, Szirmay, Matyasovszky. A helység régiségét mutatja egy torony, melly kúpalakban meredeken és csúcsokon van felépitve, s hegyiben kereszt helyett vastyukot láthatni. Mi összeköttetése volt hajdan a hunsdorfi tyuknak a lomniczi kakassal, meghatározni nem lehet. Hunsdorf nevét vette a hunusoktól, kik itt 441-ben a romaiakkal megütköztek, s Macrin és Tetricus romai hadvezérek el is estek. Ennélfogva a parasztok gyakran ásnak a szántóföldeken olly fegyvereket, millyenekkel a hunok éltek. Nem régen pedig egy pincze ásása alkalmával egész ember-csontvázakat, romai pénzeket, hamvedreket, s azokban könyüvegeket épségben találtak.^[3] ”

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott. Egykori népes zsidó közösségéből mára csak a zsinagóga maradt fenn. A háború után német lakosságát erőszakkal kitelepítették, helyükre a környező falvakból szlovákok költöztek.

Népessége

1910-ben 1265, többségben német lakosa volt, jelentős magyar és szlovák kisebbséggel.

2001-ben 2272 lakosából 1822 szlovák és 433 cigány volt.

2011-ben 2926 lakosából 2343 szlovák és 137 cigány volt.

Nevezetességei

Szent Kereszt plébániatemplomát 1225-ben a keresztesek építették, ebből csak a torony maradt meg. A templomot 14. és a 15. században gótikus stílusban építették át.
Evangélikus temploma 1859-ben épült késő klasszicista stílusban.
Barokk kápolnája 1814-ben épült.
Zsinagógája 1821-ben épült.
A faluban több 18. századi nemesi kúria is áll.

Neves személyek

Itt született 1704-ben Székely Sámuel császári gyalogezredbeli kapitány, történeti forrásgyűjtő.
Itt született Frankl Izsák nagykárolyi rabbi.
Itt született 1801-ben Billitzer Izsák nagyidai rabbi.
Itt született 1836-ban Schnitzer Ármin Komárom híres főrabbija, iskolaigazgató, az Országos Rabbi Egyesület elnöke.
Itt született 1936-ban Bethlenfalvy Géza egyetemi tanár az ELTE Belső-Ázsia tanszékén.
Itt élt Bethlenfalvy Ernő (1879-1955) zoológus, természetvédő.
Itt nyugszik Nitsch Andor (1883-1976) földbirtokos, csehszlovákiai politikus, a Szepesnémet Párt (Cipszernémet Párt), illetve az Országos Keresztényszocialista Párt képviselője a Csehszlovák Nemzetgyűlésben.

Jegyzetek

Huncovce v zrkadle casu.

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Hunfalva (Huncovce)

Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Késmárki
Rang	község
Első írásos említés	1257
Polgármester	Jozef Majerčák
Irányítószám	059 92
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	KK
Népesség
Teljes népesség	3055 fő (2021. jan. 1.)^[1]
Népsűrűség	221 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	641 m
Terület	13,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 49° 07′, k. h. 20° 23′49.11666667, 20.3833333349.116667°N 20.383333°EKoordináták: é. sz. 49° 07′, k. h. 20° 23′49.11666667, 20.3833333349.116667°N 20.383333°E
Hunfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hunfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sablon:Késmárki járás m v sz A Késmárki járás települései
Késmárk (Kežmarok)
Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Szlovákia) (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec)