Hrašćina
| Hrašćina | |
 | |
| Hrašćina látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Krapina-Zagorje |
| Község | Hrašćina |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Željko Zozoli |
| Irányítószám | 49283 |
| Körzethívószám | (+385) 049 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1388 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 230 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 06′ 36″, k. h. 16° 13′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 36″, k. h. 16° 13′ 12″ | |
| Hrašćina weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hrašćina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hrašćina falu és község Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Domovec, Donji Kraljevec, Gornjaki, Gornji Kraljevec, Husinec, Jarek Habekov, Maretić, Trgovišće és Vrbovo tartozik hozzá.
Fekvése
Krapinától 28 km-re délkeletre, a megye északkeleti részén, a Horvát Zagorje területén fekszik.
Története
Hrašćina Szűz Mária plébániáját már 1334-ben említi Ivan zágrábi főesperes a zágrábi káptalan statutumában.[2] 1501-ben István nevű plébánosát említik.[2] A plébániát 1573-ban és 1598-ban is említik.[2] A mai barokk templomot 1675-ben építették. 1751. május 26-án 18 óra tájban egy rendkívüli természeti jelenség helyszíne volt a település, amikor vasmeteorit zuhant le a domoveci határban. A meteorit vasmagjának két 36,76 és 8,96 kg-os megtalált darabját Bécsbe szállították, ahol ma is őrzik. Az esemény nagy feltűnést keltett az akkori tudományos körökben, hiszen nyilvánvaló lett, hogy az égből is eshetnek kövek. Az esemény nagy lendületet adott a hasonló jelenségek kutatásának és a meteoritok gyűjtésének a múzeumok és királyi kutatóintézetek körében.
A településnek 1857-ben 137, 1910-ben 418 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. Magát Hrašćina községet 1900-ban alakították meg először, ezt azonban 1945-ben megszüntették. 1951-ben újraszervezték a községet, melynek területéhez akkor a mai falvakon kívül még Gornja és Donja Konjščina, Krapina Selo, Galovec és Jelovec is hozzá tartozott. 1956-ban Konjščina, később Zlatar Bistrica, illetve Zlatar községek megalakításával a község területe csökkent. A területek elveszítése miatt a község kulturális és gazdasági fejlődése lelassult. A hrašćinai plébánia területe viszont nagyobb a közégénél, hiszen a Breznički Humhoz tartozó Krščenovec és a Konjščinához tartozó Pešćeno falvak is ide tartoznak. A községnek 2001-ben 1826, a falunak magának 115 lakosa volt.
Nevezetességei
- Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt plébániatemploma mai formájában a 17. században épült barokk stílusban.
- A hrašćinai vasmeteorit két darabja ma a bécsi természettudományi múzeumban látható. Az eseményről a község minden évfordulón megemlékezik.
További információk
- Hivatalos oldal
- A község ismeretője
- A Vjesnik cikke a hrašćinai meteor ünnepről.[halott link]
- Cikk a hrašćinai meteoritról.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c „Item ecclesia beate virginis de Hraschina”, „Stephanus plebanus in Hraschyna” Buturac, Josip: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine. Starine JAZU, 59/1984. (Hozzáférés: 2018. május 27.)(horvátul)
