Martinšćina

Martinšćina
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Krapina-Zagorje
Község	Zlatar
Rang	falu
Polgármester	Miroslav Kopjar
Irányítószám	49250
Körzethívószám	(+385) 049
Népesség
Teljes népesség	471 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	267 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Martinšćina Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 8′ 20″, k. h. 16° 5′ 20″46.1388888889, 16.0888888889

Martinšćina falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Zlatarhoz tartozik.

Fekvése

Krapinától 18 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re északkeletre a horvát Zagorje területén, az Ivanscsica-hegység déli lejtőin fekszik.

Története

A település Szent Márton temploma egyike az ország legrégibb plébániatemplomainak, pontos építési ideje nem ismert. 1334-ben már szerepel a zágrábi káptalan statutumában "ecclesia sancti Martini de sub Ozturch" alakban. Ezután 1501-ben említik papját "Georgius plebanus sul Oztercz" néven. Ebben az időben a templom kegyurai Osterc várának urai voltak. Ez volt a zlatari plébánia ősi székhelye, plébánosa 1699-ben a mai temetőtől keletre állt plébániaépületben lakott. Zlatarban ekkor még csak egy kápolna állt, ahova a plébánosok innen jártak át misézni. Mára ez a helyzet megfordult, ugyanis 1699-ben a plébánia székhelyét Zlatarba tették át és a plébános csak néha misézik itt. Martinšćina csak 1789-ig tartozott Zlatarhoz, ekkor ugyanis a lobori plébániához csatolták.

A településnek 1857-ben 458, 1910-ben 996 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. A falunak 2001-ben 471 lakosa volt.

Nevezetességei

Szent Márton tiszteletére szentelt temploma eredetileg gótikus stílusban épült, 1867-ig temető övezte ahova Martinšćina és Repno falvak lakói temetkeztek. A közeli dombon egykor egy Szentháromság-kápolna is állt, ma már nem található. A templomnak 1639-ben három oltára volt. A főoltár alsó része falazott volt, efelett állt a fából épített két emelet magas oltárszekrény. 1781-ben új barokk oltárt építettek, melyen a koldussal köpönyegét megosztó Szent Márton szobra áll. A bal oldali mellékoltár Szent Ambrusnak van szentelve, egykor a főoltáron állt. Ez a mellékoltár régen Szent István tiszteletére volt szentelve és 1666-ban már állt. A jobb oldali mellékoltár a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére van szentelve és 1480-ból származik. Itt találták azt a román stílusú keresztet, amely ma a zágrábi székesegyház kincstárának legrégibb kiállítási tárgya és amely a 9. századból származik.

Külső hivatkozások

• Zlatar hivatalos oldala
• Zlatar információs portálja
• A lobori plébánia honlapja
• Antonija Zaradija Kiš: Martinšćak, Martinšćina, Martinje: Razvoj kulta sv.Martina u Sjeverozapadnoj Hrvatskoj Zagreb, 2002.