Petrovsko
| Petrovsko | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Krapina-Zagorje |
| Község | Petrovsko |
| Rang | falu |
| Polgármester | Željko Presečki |
| Irányítószám | 49234 |
| Körzethívószám | (+385) 049 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 247 fő (2001)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 348 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Petrovsko
Pozíció Horvátország térképén
|
|
| é. sz. 46° 10′ 0″, k. h. 15° 50′ 30″ | |
| Petrovsko weboldala | |
Petrovsko falu és község Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Benkovec Petrovski, Brezovica Petrovska, Gredenec, Mala Pačetina, Podgaj Petrovski, Preseka Petrovska, Rovno, Slatina Svedruška, Stara Ves Petrovska, Svedruža és Štuparje tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Krapinától 2 km-re nyugatra a horvát Zagorje területén, a megye északi részén fekszik.
Története [szerkesztés]
A ma Petrovsko néven szereplő település évszázadokig a Konoba nevet viselte. Plébániájának első írásos említése 1334-ben a zágrábi káptalan statutumában történt "item ecclesia Sancti Petri de Conoba" alakban. Ezt követően a településről egészen a 17. századig nincs feljegyzés. A középkori plébániatemplom helyén időközben felépült a mai plébániatemplom, melyet a plébánia épületével együtt említenek 1661-ben. Az 1710 körül létesített temető feletti dombon épült fel 1749 és 1758 között a Szent Benedek kápolna.
Az iskola alapkövét 1867. április 15-én helyezték el, első tanítója Vjekoslav Kanceljak volt. Különösen kedvelt tanítója volt a falunak Mirko Hrvoj, akinek a temetőben síremléket állítottak. Konoba (Petrovsko) község a 19. század végén alakult meg, akkor még Krapina székhellyel. A helyiek sokáig harcoltak azért, hogy a községközpont is Konobára kerüljön, ami végül 1904-ben teljesült. Az első községi elöljáró Mijo Hršak volt.
A falunak 1857-ben 149, 1910-ben 276 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Krapinai járásához tartozott. 1943. december 28. kitörölhetetlen nyomot hagyott a település életében. A tűzvészben szinte az egész falu, összesen 94 ház égett le, köztük a plébánia épülete is benne a múltnak az elődök által összegyűjtött pótolhatatlan dokumentumaival. 1956-ban a községet formálisan is megszüntették. Újraalakítása a független horvát állam megalakulása után 1993. április 20-án történt. 2001-ben a falunak 247, a községnek összesen 3022 lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma a 16. században épült gótikus stílusban. Később barokk stílusban építették át.
- A temetőben álló Szent Benedek kápolna a 18. században épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. szeptember 2.)
