Klenovec Humski
| Klenovec Humski | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Krapina-Zagorje |
| Község | Hum na Sutli |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Zvonko Jutriša |
| Irányítószám | 49231 |
| Körzethívószám | (+385) 049 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 337 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 306 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 12′ 25″, k. h. 15° 43′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 25″, k. h. 15° 43′ 41″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Klenovec Humski falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Hum na Sutlihoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Krapinától 13 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre a szlovén határ közelében fekszik.
Története[szerkesztés]
Közvetlenül a falu mellett találhatók Orbolcnak (horvátul Vrbovecnek), a horvát Zagorje egyik legősibb várának maradványai. A vár a 13. században már állt, valószínűleg a tatárjárást követően épült. A Celjét Korponával összekötő utat, valamint a Sutla völgyét és átkelőhelyét őrizte. 1267-ben még nemesi előnévben szerepel a neve. 1269-ben az orbolci archdiakonátus (főesperesség) központjaként említik, tehát nemcsak uradalmi, hanem egyházi központ is volt. Ebben az időben a Sutla völgyétől Stájerországig a legjelentősebb erősségnek számított. 1397-től a Cilleiek birtoka volt. A korabeli történeti források alapján története 1267-től 1497-ig követhető nyomon. Pusztulásának oka ismeretlen, ezt követően feledésbe merült. Az uradalom székhelye Nagy- és Kistaborba került át. A 19. században Kistabor (Mali Tabor) birtokosa az ír származású Jakov Kawanagh kezdett érdeklődni a Veliki Gradiš, vagy más néven Veliko Gradišće hegyen található maradványok után és ő végezte itt az első feltárást, amelyről azonban nem maradtak fenn adatok.
A településnek 1857-ben 332, 1910-ben 433 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Pregradai járásához tartozott. 2001-ben 423 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Orbolc (Vrbovec) középkori várának maradványai[2] tulajdonképpen két közeli magaslaton, a Malo és Veliko Gradišon találhatók. A romokat 1987 és 1994 között és 2001-ben tárták fel. A feltárás során a védőfalak és az épületek csekély maradványai mellett számos cserépmaradvány, fegyverek kerültek elő. A belső vár a Veliko Gradišon, egy 273 méteres magaslaton áll. Ezt a középső vár köti össze a déli vár részével, mely a 279 méteres Malo Gradison állt, de nyoma is alig maradt.
További információk[szerkesztés]
- Hum na Sutli község hivatalos oldala
- Védelmi építmények a Szutla-folyó környékén[halott link]
- Veliki Gradiš régészeti lelőhely
- A Sutla völgyének történelmi emlékei
- Vrbovec nemesi vára[halott link]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3779.