Tuhelj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tuhelj
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Krapina-Zagorje
Község Tuhelj
Jogállás falu
Polgármester Armando Slaviček
Irányítószám 49215
Körzethívószám (+385) 049
Népesség
Teljes népesség 216 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 190 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tuhelj (Horvátország)
Tuhelj
Tuhelj
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 15° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 15° 45′ 00″
A Tuhelj weboldala

Tuhelj falu és község Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Banska Gorica, Črešnjevec, Glogovec Zagorski, Lenišće, Lipnica Zagorska, Pristava, Prosenik, Sveti Križ, Trsteno és Tuheljske Toplice települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágrábtól 36 km-re északnyugatra a horvát Zagorje északnyugati részén, a szlovén határ közelében fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első írásos említése 1402-ben történt. Neve az ősszláv "tuhl" szóból származik, mely eredetileg mély, nedves helyet jelentett. Tuhelj, mely a cesargradi uradalom része volt, már a középkor óta a vidék egyházi, igazgatási és kulturális központja. Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma 1334 és 1395 között épült, mivel 1334-ben még nem említik a zágrábi káptalan templomai között, viszont 1395-ben már név szerint említik papját a kaproncai János fia Pétert. Plébániája a vrboveci főesperesség része volt és több mint 600 éves múltra tekint vissza. Az első említését tartalmazó oklevél szerint 1402 október 21-én Usk Ádám szentszéki bíró ítélkezik egy három évvel korábban történt bűntény ügyében. Ekkor történt ugyanis, hogy egy Mikulin Illés nevű pap Zsigmond zagorjei kapitány és a szomszédos krapinai, donja stubicai és radoboji plébánosok segítségével kirabolta Péter tuhelji plébánost. Elvitték borát, gabonáját, ruháit és 800 magyar forintját. A támadók betörtek a paplakba is, őt magát elhurcolták és miután megkínozták Krapinán tartották fogságban. Csak azután engedték el, hogy megesküdött, feladja plébániáját, nem fordul bírósághoz és erre száz ezüstöt is letesz biztosítékként. A plébános ezután Mihovljanba menekült, mert félt a további támadásoktól. A települést 1399-ben Luxemburgi Zsigmond az uradalommal együtt a Cillei családnak adta, majd kihalásuk után 1463-ban Mátyás király adományából Baumkirchner Andrásé lett. Ekkor Tuhelj egyike volt a cesargradi uradalomhoz tartozó nyolc falunak. Későbbi birtokosai Corvin János, majd 1521-től az Erdődyek voltak. Az 1598-as adóösszeírás szerint a falu területe a cesargradi uradalom részeként az Erdődy család birtoka volt, plébániájához pedig 17 falu tartozott.

A településnek 1857-ben 176, 1910-ben 284 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Klanjeci járásához tartozott. A településnek 2001-ben 216 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma 1395-ben már állt. Legrégebbi részei alapján eredetileg gótikus stílusú volt. Az 1402-es feljegyzés szerint harangtornya, harangja, keresztelő medencéje volt és temető övezte. A mai templomot Petar Petretić zágrábi püspök szentelte fel, legutóbbi megújítása 2001-ben történt. Egyik belső falán nagy bronz feszület látható, amely Antun Augustinčić akadémiai szobrászművész ajándéka barátjának Marcel Novak plébánosnak.
  • A régi temető feletti dombon álló Szent József-kápolna első említése 1727-ben történt.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. május 19.)