Kostel (Pregrada)
| Kostel | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Krapina-Zagorje |
| Község | Pregrada |
| Rang | falu |
| Polgármester | Vilmica Kapac |
| Irányítószám | 49218 |
| Körzethívószám | (+385) 049 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 149 fő (2001)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 324 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46° 11′ 0″, k. h. 15° 43′ 30″ | |
| é. sz. 46° 11′ 0″, k. h. 15° 43′ 30″ | |
Kostel falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Pregradához tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Krapinától 12 km-re, községközpontjától 3 km-re északnyugatra a horvát Zagorje északnyugati részén fekszik.
Története [szerkesztés]
Kosztel és a koszteli Szent Imre plébánia első említése a zágrábi káptalan 1334-es statutumában található "Koztol" alakban. Első ismert birtokosa a Cillei család volt, akik még Zsigmond királytól kapták 1399-ben a koszteli uradalmat és a horvát Zagorje területének legnagyobb részét. Az utolsó Cillei, Ulrik gróf 1456-os, a Hunyadiak által történt meggyilkolása után a cseh származású Vitovecz János kapta meg a birtokot. Mivel utódai ellene fordultak, Hunyadi Mátyás elvette birtokaikat, majd később fiának Corvin Jánosnak adta. Corvin János özvegye Frangepán Beatrix Brandenburgi Györgyhöz ment feleségül, aki rövid ideig Kosztelt is birtokolta. 1523-ban aztán 13 ezer forintért Keglevich Péter bán vásárolta meg. A buzsinai Keglevichek a török támadások elől jöttek ide boszniai birtokaikról és itt telepedtek le. A vár több mint két évszázadig volt a család székhelye és ez megnövelte jelentőségét is. Megindult a vár alapoktól történő teljes megújítása. A török veszély elmúltával a 17. század végén a család elhagyta a koszteli várat és a pregradai völgyben épített magának kényelmes kastélyt.
A településnek 1857-ben 208, 1910-ben 289 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Pregradai járásához tartozott. A településnek 2001-ben 149 lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Kosztel várának romjai a közeli Pregradáról a szlovén határ felé a Kosteljina-patak mellett vezető út feletti Kuna gora magaslatán találhatók. Feltárását 1953-ban végezték, állapota azóta is sokat romlott. A falak még ma is emeletnyi magasságban állnak.
- A Szent Imre plébániatemplom középkori eredetű, első említése a zágrábi káptalan 1334-es statutumában található. Mai formájában 1830-ban épült, késő barokk stílusú.
- A Jézus Sebei kápolnát a vár köveiből 1880-ban építettek fel.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Pregrada hivatalos oldala
- A város információs portálja
- Várak a horvátországi Zagorje északnyugati részén
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. április 22.)

