Kostel (Pregrada)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kostel
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Krapina-Zagorje
Község Pregrada
Rang falu
Polgármester Vilmica Kapac
Irányítószám 49218
Körzethívószám (+385) 049
Népesség
Teljes népesség 149 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 324 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kostel  (Horvátország)
Kostel
Kostel
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 11′ 00″, k. h. 15° 43′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 00″, k. h. 15° 43′ 30″

Kostel falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Pregradához tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krapinától 12 km-re, községközpontjától 3 km-re északnyugatra a horvát Zagorje északnyugati részén fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kosztel és a koszteli Szent Imre plébánia első említése a zágrábi káptalan 1334-es statutumában található "Koztol" alakban. Első ismert birtokosa a Cillei család volt, akik még Zsigmond királytól kapták 1399-ben a koszteli uradalmat és a horvát Zagorje területének legnagyobb részét. Az utolsó Cillei, Ulrik gróf 1456-os, a Hunyadiak által történt meggyilkolása után a cseh származású Vitovecz János kapta meg a birtokot. Mivel utódai ellene fordultak, Hunyadi Mátyás elvette birtokaikat, majd később fiának Corvin Jánosnak adta. Corvin János özvegye Frangepán Beatrix Brandenburgi Györgyhöz ment feleségül, aki rövid ideig Kosztelt is birtokolta. 1523-ban aztán 13 ezer forintért Keglevich Péter bán vásárolta meg. A buzsinai Keglevichek a török támadások elől jöttek ide boszniai birtokaikról és itt telepedtek le. A vár több mint két évszázadig volt a család székhelye és ez megnövelte jelentőségét is. Megindult a vár alapoktól történő teljes megújítása. A török veszély elmúltával a 17. század végén a család elhagyta a koszteli várat és a pregradai völgyben épített magának kényelmes kastélyt.

A településnek 1857-ben 208, 1910-ben 289 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Pregradai járásához tartozott. A településnek 2001-ben 149 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kosztel várának romjai a közeli Pregradáról a szlovén határ felé a Kosteljina-patak mellett vezető út feletti Kuna gora magaslatán találhatók. Feltárását 1953-ban végezték, állapota azóta is sokat romlott. A falak még ma is emeletnyi magasságban állnak.
  • A Szent Imre plébániatemplom középkori eredetű, első említése a zágrábi káptalan 1334-es statutumában található. Mai formájában 1830-ban épült, késő barokk stílusú.
  • A Jézus Sebei kápolnát a vár köveiből 1880-ban építettek fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. április 22.)