Hrašćina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hrašćina
Hrašćina látképe
Hrašćina látképe
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Krapina-Zagorje
Község Hrašćina
Jogállás falu
Polgármester Željko Zozoli
Irányítószám 49283
Körzethívószám (+385) 049
Népesség
Teljes népesség 115 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 230 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hrašćina (Horvátország)
Hrašćina
Hrašćina
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 06′ 35″, k. h. 16° 13′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 35″, k. h. 16° 13′ 40″
Hrašćina weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hrašćina témájú médiaállományokat.

Hrašćina falu és község Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Domovec, Donji Kraljevec, Gornjaki, Gornji Kraljevec, Husinec, Jarek Habekov, Maretić, Trgovišće és Vrbovo tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Krapinától 28 km-re délkeletre, a megye északkeleti részén, a horvát Zagorje területén fekszik.

Története[szerkesztés]

Hrašćina Szent Miklós plébániáját már 1334-ben említi Ivan zágrábi főesperes a zágrábi káptalan statutumában. A mai barokk templomot 1675-ben építették. 1751. május 26-án 18 óra tájban egy rendkívüli természeti jelenség helyszíne volt a település, amikor vasmeteorit zuhant le a domoveci határban. A meteorit vasmagjának két 36,76 és 8,96 kg-os megtalált darabját Bécsbe szállították, ahol ma is őrzik. Az esemény nagy feltűnést keltett az akkori tudományos körökben, hiszen nyilvánvaló lett, hogy az égből is eshetnek kövek. Az esemény nagy lendületet adott a hasonló jelenségek kutatásának és a meteoritok gyűjtésének a múzeumok és királyi kutatóintézetek körében.

A településnek 1857-ben 137, 1910-ben 418 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. Magát Hrašćina községet 1900-ban alakították meg először, ezt azonban 1945-ben megszüntették. 1951-ben újraszervezték a községet, melynek területéhez akkor a mai falvakon kívül még Gornja és Donja Konjščina, Krapina Selo, Galovec és Jelovec is hozzá tartozott. 1956-ban Konjščina, később Zlatar Bistrica, illetve Zlatar községek megalakításával a község területe csökkent. A területek elveszítése miatt a község kulturális és gazdasági fejlődése lelassult. A hrašćinai plébánia területe viszont nagyobb a közégénél, hiszen a Breznički Humhoz tartozó Krščenovec és a Konjščinához tartozó Pešćeno falvak is ide tartoznak. A községnek 2001-ben 1826, a falunak magának 115 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt plébániatemploma mai formájában a 17. században épült barokk stílusban.
  • A hrašćinai vasmeteorit két darabja ma a bécsi természettudományi múzeumban látható. Az eseményről a község minden évfordulón megemlékezik.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. július 11.)