Donja Plemenšćina
| Donja Plemenšćina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Krapina-Zagorje |
| Község | Pregrada |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Vilmica Kapac |
| Irányítószám | 49218 |
| Körzethívószám | (+385) 049 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 125 fő (2001)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 330 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Donja Plemenšćina
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 46° 10′ 45″, k. h. 15° 45′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 45″, k. h. 15° 45′ 30″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donja Plemenšćina falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Pregradához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Krapinától 10 km-re északnyugatra, községközpontjától 2 km-re északra a Horvát Zagorje északnyugati részén fekszik. Erdőkkel és mezőgazdasági területekkel szabdalt határában a szántó, a szőlő és a gyümölcsös művelés a leggyakoribb. A korlátozott termékenységű talaj főként a szőlő művelésre teszi alkalmassá.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is volt emberi település. A leletek az i. e. 2200 és 800 közötti időszakra keltezhetők. Közülük a leghíresebb a perzsa eredetű istenséget Mithrászt ábrázoló szobor, melyet Donja és Gornja Plemenšćina határán találtak és az i. e. 4. századból származik. Az istenségnek különösen a római Pannóniában volt nagy kultusza, ahol számos szentélye volt. A települést 1573-ban a horvát parasztfelkelés idején említik először "Busin nobilium" néven. A latin nobilium horvátul plemenitih, azaz nemesit jelent. A Busin név pedig a szomszédos Bušin falura vonatkozik, eszerint tehát az 1573-as név Nemes- Bušint jelent. Ebből ered a település mai neve Plemenšćina, azaz nemesi falu. Az 1589-es adóösszeírás szerint Tostočelo nevű község állt itt, mely a koszteli váruradalomhoz tartozott és amelynek 68 portája volt. Ma ilyen nevű település nincs a környéken, de a terület legmagasabb pontja az 561 méter magas Tusto čelo, melynek a középkorban kitüntetett szerepe lehetett az uradalomban. Róla kaphatta a nevét a község, melyhez számos falu területe, így Hlevnice, Jezerišća, Plemenšćine, Prigorja is tartozott.
A településnek 1857-ben 235, 1910-ben 297 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Pregradai járásához tartozott. A településnek 2001-ben 125 lakosa volt.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. április 20.)