Zlatar Bistrica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zlatar Bistrica
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Krapina-Zagorje
Község Zlatar Bistrica
Jogállás falu
Polgármester Žarko Miholić
Irányítószám 49247
Körzethívószám (+385) 049
Népesség
Teljes népesség 1592 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 170 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zlatar Bistrica (Horvátország)
Zlatar Bistrica
Zlatar Bistrica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 03′ 00″, k. h. 16° 05′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 00″, k. h. 16° 05′ 00″
Zlatar Bistrica weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zlatar Bistrica témájú médiaállományokat.

Zlatar Bistrica falu és község Horvátországban, Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Ervenik Zlatarski, Lipovec, Lovrečan, Opasanjek és Veleškovec települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Zágrábtól 30 km-re északkeletre a horvát Zagorje közepén a Krapina-folyó partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai Zlatar Bistrica helyén 1912-ig három kis falu, Gornji Brestovec, Donji Brestovec és Grančari álltak. Ezeknek 1857-ben 347, 1910-ben 876 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. Amikor a Varasd és Zágráb közötti vasúti pálya 1911-ben megépült Zlatar és Máriabeszterce között is építettek egy vasútállomást, melyet a két szomszédos település nevéből Zlatar Bistricának neveztek el. A mai település tulajdonképpen a vasútállomás körül épült ki. Első iskolája 1927-ben egy családi házban nyílt meg. Amikor a lakosság száma meghaladta a kétezer főt, megalapították a községet. 1962-től Zlatar Bistrica Horvátország legnagyobb községe lett több mint 33 000 lakossal, mely magában foglalta a mai Budinščina, Hraščina, Konjščina, Lobor, Mihovljan, Zlatar és Zlatar Bistrica községek területét. 1991-ben a községeket újraszervezték, ekkor alakult ki a mai közigazgatás szerkezete. Plébániáját 1994-ben alapították.

2001-ben a községnek összesen 2830, a falunak magának 1592 lakosa volt. Ma több kis és közepes vállalkozás mellett egy nagyobb vállalat is működik a településen. Fa és húsfeldolgozás, elektronikai gépgyártás folyik itt. A kulturális élet legnagyobb képviselője a „Kaj” kulturális egyesület.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. június 30.)