Martinšćina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Martinšćina
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Krapina-Zagorje
Község Zlatar
Jogállás falu
Polgármester Miroslav Kopjar
Irányítószám 49250
Körzethívószám (+385) 049
Népesség
Teljes népesség 471 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 267 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Martinšćina (Horvátország)
Martinšćina
Martinšćina
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 08′ 20″, k. h. 16° 05′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 20″, k. h. 16° 05′ 20″

Martinšćina falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Zlatarhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Krapinától 18 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re északkeletre a horvát Zagorje területén, az Ivanscsica-hegység déli lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

A település Szent Márton temploma egyike az ország legrégibb plébániatemplomainak, pontos építési ideje nem ismert. 1334-ben már szerepel a zágrábi káptalan statutumában "ecclesia sancti Martini de sub Ozturch" alakban. Ezután 1501-ben említik papját "Georgius plebanus sul Oztercz" néven. Ebben az időben a templom kegyurai Osterc várának urai voltak. Ez volt a zlatari plébánia ősi székhelye, plébánosa 1699-ben a mai temetőtől keletre állt plébániaépületben lakott. Zlatarban ekkor még csak egy kápolna állt, ahova a plébánosok innen jártak át misézni. Mára ez a helyzet megfordult, ugyanis 1699-ben a plébánia székhelyét Zlatarba tették át és a plébános csak néha misézik itt. Martinšćina csak 1789-ig tartozott Zlatarhoz, ekkor ugyanis a lobori plébániához csatolták.

A településnek 1857-ben 458, 1910-ben 996 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. A falunak 2001-ben 471 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Márton tiszteletére szentelt temploma eredetileg gótikus stílusban épült, 1867-ig temető övezte ahova Martinšćina és Repno falvak lakói temetkeztek. A közeli dombon egykor egy Szentháromság-kápolna is állt, ma már nem található. A templomnak 1639-ben három oltára volt. A főoltár alsó része falazott volt, efelett állt a fából épített két emelet magas oltárszekrény. 1781-ben új barokk oltárt építettek, melyen a koldussal köpönyegét megosztó Szent Márton szobra áll. A bal oldali mellékoltár Szent Ambrusnak van szentelve, egykor a főoltáron állt. Ez a mellékoltár régen Szent István tiszteletére volt szentelve és 1666-ban már állt. A jobb oldali mellékoltár a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére van szentelve és 1480-ból származik. Itt találták azt a román stílusú keresztet, amely ma a zágrábi székesegyház kincstárának legrégibb kiállítási tárgya és amely a 9. századból származik.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. június 27.)