Gornje Jesenje
| Gornje Jesenje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Krapina-Zagorje |
| Község | Jesenje |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Maligec |
| Irányítószám | 49233 |
| Körzethívószám | (+385) 049 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 772 fő (2001)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 353 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gornje Jesenje
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 46° 12′ 25″, k. h. 15° 54′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 25″, k. h. 15° 54′ 30″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gornje Jesenje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornje Jesenje falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Jesenje községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Krapinától 6 km-re északkeletre a Zagorje völgyében fekszik. Jesenje község központi települése.
Története[szerkesztés]
Jesenje község és a jesenjei plébánia története kezdetben szorosan kapcsolódott a radoboji plébánia történetéhez, hiszen első említésétől, 1328-tól egészen 1785-ig ehhez a plébániához tartozott. A radoboji plébánia egykori területéhez Jesenjén kívül, Mala Gora, Popovec és Radoboj települések tartoztak. Kegyurai a Keglevich, az Erdődy, a Moskon és Sermage családok voltak. 1785-ben Jesenje önálló plébánia lett. Gornje Jesenje Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomát 1847-ben kezdték építeni, felszentelése 1858-ban történt. Elődje egy a 17. században épített kápolna volt. Mivel az építés nagy anyagi nehézségek miatt elhúzódott, még maga a császár is küldött egy jelentősebb összeget a templom befejezéséhez.
A község iskolájáról 1857-ből származik az első adat, amikor 131 tanuló járt ide. A tanítás eleinte egy magánházban zajlott, gornje jesenjei Jedvaj család házában. Az első iskolaépület a tanítói lakással együtt 1904-ben épült fel. 1957-ben nyolcosztályosra bővítették, majd a gyermekek növekvő száma miatt 1973 és 1976 között újra bővíteni kellett.
A falunak 1857-ben 556, 1910-ben 916 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Krapinai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 772 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma[2] 1847 és 1858 között épült neoromán stílusban a régi kápolna helyén, amelynek alapjai ma is láthatók. Belsejét 1990-ben, külsejét 2004-ben újították meg. Egyhajós épület, amely a település feletti fennsíkon található. A templom berendezése a 19. századból származik, kivéve néhány, a 18. századból származó fából készült szobrot.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. március 20.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3268.