Gubaševo
| Gubaševo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Krapina-Zagorje |
| Község | Zabok |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Hanžek |
| Irányítószám | 49210 |
| Körzethívószám | (+385) 049 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 253 fő (2001)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 147 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gubaševo
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 46° 01′ 10″, k. h. 15° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 10″, k. h. 15° 52′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gubaševo falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Zabokhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zágrábtól 25 km-re északra, községközpontjától 3 km-re délnyugatra Horvát Zagorje és a megye déli részén az A2-es autópálya közelében fekszik.
Története[szerkesztés]
A település neve a 16. században tűnik fel először, amikor birtokosai a Gubasóczi grófok a Babics családnak adnak el itt földet. Nevét vélhetően első birtokosairól a Gubasócziakról kapta, akik a 16. századtól táblabírákat, zágrábi kanonokokat, udvari kancellárt és számos magas tisztséget betöltő hivatalnokot adtak az országnak. A településnek 1857-ben 330, 1910-ben 328 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Klanjeci járásához tartozott. Fejlődése csak a második világháború után indult meg. Közigazgatásilag Veliko Trgovišće községhez tartozott és a közigazgatás átszervezése után az 1990-es években csatolták Zabok községhez. 2001-ben 253 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
A falutól délkeletre áll a Gjalski család gredicei kastélya, mely a 18. század utolsó harmadában épült. Elődje a Gubasócziak fából épített kúriája volt. Tulajdonosai a Gubasóczi és a Komáromy családok voltak, majd 1813-ban a Babics családé lett. Itt született 1854-ben Ksaver Šandor Gjalski neves horvát író és itt is halt meg 1935-ben. Ma kastélyszálló működik benne.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. augusztus 15.)