Veternica (Novi Golubovec)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veternica
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Krapina-Zagorje
Község Novi Golubovec
Jogállás falu
Polgármester Boris Tušek
Irányítószám 49255
Körzethívószám (+385) 049
Népesség
Teljes népesség 184 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 305 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Veternica (Horvátország)
Veternica
Veternica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 09′ 30″, k. h. 15° 58′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 30″, k. h. 15° 58′ 30″

Veternica falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Novi Golubovechez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Krapinátóltól 8 km-re keletre, községközpontjától 2 km-re délnyugatra a horvát Zagorje területén fekszik..

Története[szerkesztés]

A veternicai birtokot 1515-ben Corvin János özvegye Frangepán Beatrix adományozta a pálosoknak. A mai káptalani kúria helyén korábban is egy kúria állt, melyet a rend még 1612-ben épített. Ennek bővítésével építtette fel a pálosok vikáriusa Martin Borković későbbi zágrábi püspök 1641-ben a mai tágas kúriát benne borospincével és lakássokkal, ahova a pálos atyák levegőváltozásra és pihenni jártak. Ugyanebben az évben építették fel a lepoglavai pálosok a Szűz Mária kápolnát, melyet a Hétfájdalmú Szűzanya és a Mindenszentek tiszteletére szenteltek fel. Ezt az északi főbejárat felett felirat is hirdette. A birtok a szerzetes rendek feloszlatása után 1786-ban kincstári tulajdonba került. 1808-ban I. Ferenc császár a csázmai káptalannak adta, illetve az egykori pálos birtok egy részét eladta. A kápolnát a káptalan 1890-ben megújíttatta. A káptalan papjai 1946-ig tartózkodtak itt, amikor a háborús károk miatt elköltöztek, a birtokot pedig az agrárreform keretében felosztották a parasztok között. Az épületegyüttest nemrég teljesen megújították.

A falunak 1857-ben 209, 1910-ben 429 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. 2001-ben 184 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az egykori káptalani kúria és kápolna épületegyüttese 1641-ben épült, a kúriából, a kápolnából és egy gazdasági épületből áll. Egy 18. századi ábrázolás szerint az épület akkor még négy épületszárnyból állt, melyek erődszerűen négyszögben záródtak a déli oldalon toronnyal megerősítve egy belső udvart körülzárva. A kúria épülete mai formájában L-alakú. A kápolnát 1744-ben barokk stílusban építették át, oltárát 1755-ben készítették késő barokk stílusban. Az épületegyüttest nemrég teljesen megújították, ma a varasdi püspökség lelki központja.
  • A veternicai hegyen a főút mellett állt a Szenvedő Jézus szobra, melyet a pálosok emeltek a 17. században. Itt építették fel később a hívek Szenvedő Jézus kápolnát, melyet a nép csak „Otac Bog” (Atyaisten) néven nevez talán azért mert a plébánia legmagasabb dombján épült. 1847-ben Nagyboldogasszony ünnepén szentelte fel Pavao Šiprak konjščinai plébános. Oltárán a Szentvedő Jézus szobra, töviskoronával a fején, kezében nádszállal. A kápolnát 1925-ben újították, ekkor egy kis előudvart is építettek hozzá. Legutóbbi restaurálása 1999-ben történt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. június 13.)