Budinščina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budinščina
A Szent József templom
A Szent József templom
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Krapina-Zagorje
Község Budinščina
Jogállás falu
Polgármester Radovan Hercigonja
Irányítószám 49284
Körzethívószám (+385) 049
Népesség
Teljes népesség 583 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 188 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Budinščina (Horvátország)
Budinščina
Budinščina
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 07′ 40″, k. h. 16° 12′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 40″, k. h. 16° 12′ 15″
Budinščina weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budinščina témájú médiaállományokat.

Budinščina falu és község Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Gotalovec, Grtovec, Krapinica, Marigutić, Pažurovec, Pece, Pokojec, Pomperovec, Prepuštovec, Sveti Križ, Topličica és Zajezda tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krapinától 26 km-re délkeletre, a megye északkeleti csücskében, a horvát Zagorje területén, az Ivanscsina-hegység délkeleti lejtőin és a Krapina-folyó völgyében fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is éltek emberek. Budinščina első írásos említése 1234-ben történt amikor ezt a területet "Budindol" földjének hívták. Vidéke a középkor óta a zajezdai plébániához tartozik, melyet már 1334-ben említenek a zágrábi káptalan statutumában. Világi viszonylatban pedig a 15. század óta a Vitéz család birtoka, melyet még 1778-ban is említenek kegyúrként. Később házasság révén a budinščinai uradalom a Horvat család egyik ágáé lett. A család utolsó tagja Péter 1886-ban eladta Jakob Plachte varasdi kereskedőnek, aki László nevű fiának adta, ő pedig 1906 körül a birtokot felparcelláztatta a parasztok között. A nemesi kúria később a Zabavnik családé lett. A településnek 1857-ben 137, 1910-ben 418 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. Fejlődésében korábban szerepet játszott a közeli barnaszénbányák, kőfejtők és mészkőbányák megnyitása, ahol a munkaképes lakosság legnagyobb része dolgozott. A bányák bezárása és az építőipar stagnálása azonban a 20. századra visszaesést hozott a lakosság életszínvonalában. Ekkor számos fiatal vándorolt ki, akik részben a nagyobb városokban, részben külföldön kerestek jobb megélhetést. Így a lakosság nagyrészt elöregedett. A templom építését 1966-ban Ivan Vlainić plébános vetette fel, mivel a község hívei addig három templom között oszlottak meg. A nagyrészt idős lakosság miatt szükséges volt, hogy a község központjában is legyen egy olyan hely ahol istentiszteleteket lehet tartani. Végül egy a falu központjától négyszáz méterre levő helyet találtak az építésre alkalmasnak és elhatározták, hogy az új templomot a település munkás hagyományaira tekintettel a Munkás Szent József tiszteletére szentelik fel. Az alapkő letétel 1966. május 1-jén Szent József ünnepén történt és az építés olyan ütemben haladt, hogy már 1967-ben misét lehetett benne tartani. Bár a terület ahol a templom épült a hrašćinai plébániához tartozott, megállapodás született hogy az kerüljön át a zajezdai plébániához. A községnek 2001-ben 2793, a falunak magának 583 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Szent József templom 1966-ban épült.
  • A Zakmárdy család kúriája 1740 körül épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. július 3.)