Bedekovčina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bedekovčina
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Krapina-Zagorje
Község Bedekovčina
Jogállás falu
Polgármester Rajko Vidiček
Irányítószám 49221
Körzethívószám (+385) 049
Népesség
Teljes népesség 3486 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 158 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bedekovčina (Horvátország)
Bedekovčina
Bedekovčina
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 02′ 30″, k. h. 15° 59′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 30″, k. h. 15° 59′ 40″
Bedekovčina weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bedekovčina témájú médiaállományokat.

Bedekovčina falu és község Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Belovar Zlatarski, Brestovec Orehovički, Grabe, Kebel, Križanče, Lug Orehovički, Lug Poznanovečki, Martinec Orehovički, Orehovica, Poznanovec, Pustodol Orehovički, Vojnić-Breg, Zadravec és Židovinjak tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Zágrábtól 27 km-re északra a horvát Zagorje területén a Krapina völgyében a Zágráb-Varasd vasútvonal mentén fekszik..

Története[szerkesztés]

A községhez tartozó Kebel falu területén a rómaiak idejében castrum állt, maga a középkori falu pedig valószínűleg a 6. – 7. században keletkezett, de csak 1248-ban említik először. Bedekovčina neve a középkorban itt birtokos Bedeković család nevéből ered, mely az ország egyik legrégibb nemesi családja. Közelében feküdt a „Kumur” nevű birtok, a mai Veliki Komor, melyet IV. Béla király 1267-ben a családnak adományozott. 1430-ban a család ezzel az oklevéllel bizonyítja tulajdonjogát a birtokra. 1640 és 1662 között Puhakoci Judit fakápolnát építtetett a településen, melynek oltárképe Szent Borbálát ábrázolta. 1720-ban Nikola Bedeković zágrábi kanonok a fakápolna helyén új kő kápolnát építtetett. 1726-ban megalapították a bedekovčinai plébániát, a kápolnát pedig plébániatemplom rangjára emelték. Első plébánosa Nikola Carek volt. 1740 és 1750 között a Krapina-folyótól északra emelkedő dombon felépült a Bedeković család emeletes barokk kastélya. Az 1775-ös földrengésben a templom és a kastély is súlyos károkat szenvedett. 1776 és 1778 között Nikola Bedeković és felesége anyagi támogatásával felépítették a mai plébániatemplomot. 1780-ban a falu nyugati részen a Krapina partján felépült Đuro Bedeković késő barokk kúriája. 1842-ben Franjo Magdalenić plébános egy régi faházat adott az iskola számára, ahol ezután megindult a tanítás. A falu első tanítója Ivan Bauer volt. 1845-ben Juraj Haulik zágrábi püspök és a Bedeković család adományaiból és a falu lakóinak önkéntes munkájával felépült az első iskolaépület. 1886-ban megépült a Zaprešić – Varasd vasútvonal, mely elősegítette a település gazdasági fejlődését. 1887-ben báró Viktor Vranyczany-Dobrinović vásárolta meg a gornja bedekovčinai kastélyt. 1889-ben megalapították a téglagyár elődjét a Zagorka üzemet, melyet 1892-ben az osztrák Wienerberger cég vásárolt meg. Az üzem 1918-ban került újra horvát kézbe.

Bedekovčinának 1857-ben 899, 1910-ben 1903 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. A településnek 2001-ben 3486 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Borbála tiszteletére szentelt plébániatemploma a falu központjától 4 km-re nyugatra emelkedő dombon áll. A helyén egy a 17. században épített kápolna állt, mely a sveti križ začretjei plébániához tartozott. Helyére 1720 körül új kápolnát építettek. A mai templom 1776 és 1778 között épült barokk stílusban. A főoltár a 18. században készült, Jozef Holzinger maribori szobrászművész alkotása. A templom belső festését Petar Marković készítette az 1920-as években.
  • A plébánia épülete a temetővel szemben található, a 19. század végén építették.
  • A gornja bedekovčinai kastély 1740 és 1750 között épült, egyike a Zagorje legszebb kastélyainak.
  • A donja bedekovčinai kastélyt 1780-ban építették barokk stílusban.
  • A Bedekovčinai tó a falu és a Krapina folyó között található, eredetileg a téglagyárhoz tartozó agyagbánya volt. 1886-tól létesült, mai formáját 1937 és 1950 között nyerte el, mélysége helyenként eléri a 8 métert. Később halakkal telepítették be, ma a horgászok kedvelt paradicsoma.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. június 4.)