Zagorska Sela

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zagorska Sela
A Szent Katalin plébániatemplom
A Szent Katalin plébániatemplom
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Krapina-Zagorje
Község Zagorska Sela
Jogállás falu
Polgármester Željko Kodrnja
Irányítószám 49296
Körzethívószám (+385) 049
Népesség
Teljes népesség 248 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 230 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zagorska Sela (Horvátország)
Zagorska Sela
Zagorska Sela
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 05′ 50″, k. h. 15° 38′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 50″, k. h. 15° 38′ 00″
Zagorska Sela weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zagorska Sela témájú médiaállományokat.

Zagorska Sela falu és község Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Bojačno, Bratkovec, Brezakovec, Gornji Škrnik, Harina Žlaka, Ivanić Miljanski, Kuzminec Miljanski, Luke Poljanske, Miljana, Plavić, Poljana Sutlanska és Pušća falvak tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Krapinától 20 km-re délnyugatra a horvát Zagorje északnyugati részén a Sutla-folyó völgyében, a szlovén határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a Sutla völgyében már a kőkorszakban is éltek emberek. Ezt bizonyítja az a két kőbalta, melyeket Miljana határában, illetve Špičakon találtak. A bojačnoi 17. századi Szent Márton kápolna közelében fekvő Špičak lelőhelyen volt a vidék legjelentősebb történelem előtti települése.

Zagorska Sela egyike az ország legrégibb plébániáinak, melynek templomát már 1334-ben említi Ivan zágrábi főesperes a zágrábi káptalan helyzetéről írott oklevelében. A mai plébániatemplomot 1691-ben építették a régi templom alapjain. A község területén egykor számos nemesi kúria is állt, melyek azonban mára nem maradtak fenn. A település első iskolája 1829-ben nyílt meg, alapítása Mirko Pendelin plébános nevéhez fűződik. Az iskolát 1974-ben földrengés rongálta meg, azóta az itteni gyerekek Kumrovecre járnak iskolába. A templomot 1862-ben megújították. A község 1886-ban alakult meg, akkor Varasd vármegye Klanjeci járásához tartozott.

A településnek 1857-ben 454, 1910-ben 585 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Klanjeci járásához tartozott. 1955 és 1993 között Klanjechez tartozott, 1993-óta újra önálló község. A megye legkisebb községének számít, melynek területe a megye területének 2 százalékát, lakossága pedig csak mindössze az összlakosság 0,9 százalékát teszi ki. 2001-ben a falunak 248, a községnek összesen 1197 lakosa volt. 2004-ben a szomszédos szlovén Podčetrtek községgel együtt megalapították a Sutla-völgyi turisztikai övezetet, mely célul tűzte ki a térség fejlesztését, a lakosság megfelelő életkörülményeinek biztosítását, a táj és a környezet védelmét.

Nevezetességei[szerkesztés]

Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt plébániatemploma 1691-ben épült a középkori plébániatemplom alapjain. 1829-ben toronysisakját a zágrábi székesegyház régi toronysisakjához hasonlóra építették át, külseje a 19. század közepén nyerte el mai formáját, a templomot 1858-ban szentelték újra. A főoltár felett látható Szent Katalin faszobrot 1694-ben vásárolta a plébánia. A szószék barokk szobrai Szent Katalin, Szent Péter és Szent Pál az 1748-ban készített régi szószékről valók. Az orgona a 19. század közepén készült. A Fájdalmas Szűzanya oldalkápolnája 1742-ben épült a Branjug család ajándékaként.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. május 8.)