Podgrađe (Máriabeszterce)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Podgrađe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKrapina-Zagorje
KözségMarija Bistrica
Jogállás falu
Polgármester Stjepan Muhek
Irányítószám 49246
Körzethívószám (+385) 049
Népesség
Teljes népesség321 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság164 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Podgrađe (Horvátország)
Podgrađe
Podgrađe
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 01′ 30″, k. h. 16° 05′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 30″, k. h. 16° 05′ 30″

Podgrađe (1900 és 1991 között Podgrađe Bistričko) falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Máriabesztercéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágrábtól 24 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re északnyugatra a megye keleti részén, a horvát Zagorje területén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település arról a várról kapta a nevét, amely egykor a Hum nevű magaslaton állt. Ma ezt a helyet Gradinának hívják. Bisztrica várát 1297-től említik, ekkor a Péc nembeli Ludbregieké, majd 1359-től Csúz János báné és utódaié. Későbbi birtokosai: 1504-ben Henningh András, 1507-ben Erdődi Tamás, 1509-ben ladomeraci Bradács Lőrinc és Konjszki Sándor. II. Ulászló magyar király 1507-es oklevele szerint Bisztrica vára a Bisztrica partja mellett emelekedő Hum nevű dombon állt. 1589-ben megemlítik, hogy a várat Podgradénak is nevezik. Amikor az oszmán veszély megszűnt, a Hum dombon lévő erődöt elhagyták, de az uradalmi központ Podgrađében maradt, Máriabesztercén pedig új nemesi kastély épült, amely a mai napig fennmaradt. A birtok új tulajdonosai: 1598-ban az Isthwanffy és Kerecheny, 1730 körül a Cernkoczy, 1740-ben a Praskachi, majd a Sermage, Schlippenbach, Jelačić és végül a Hellenbach család, amely a birtok nagy részét eladta a parasztoknak. Brezovec major szintén a podgrađei birtokhoz tartozott (1535-ben említik). A település részei Bajsi és Jakopci falvak. [2] A településnek 1857-ben 243, 1910-ben 359 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Stubicai járásához tartozott. 2001-ben 343, 2011-ben pedig 321 lakosa volt.

Népessége[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
243 255 277 328 328 359 350 388 400 372 395 360 337 351 343 321

Nevezetességei[szerkesztés]

Podgrađében található a híres barokk Szent Rókus kápolna. A 18. századból származó kápolnát a 19. században Hermann Bollé tervei szerint újítottak fel. A kápolnához szerelmi legenda kapcsolódik. Sermage Karolina grófnő legendája szerint a kápolnát szeretett férje, Anton Kirschhofer hegedűművész emlékére építtette, akinek a sírköve is itt található.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]