Podgrađe (Máriabeszterce)
| Podgrađe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Krapina-Zagorje |
| Község | Marija Bistrica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Stjepan Muhek |
| Irányítószám | 49246 |
| Körzethívószám | (+385) 049 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 321 fő (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 164 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Podgrađe
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 46° 01′ 30″, k. h. 16° 05′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 30″, k. h. 16° 05′ 30″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Podgrađe (1900 és 1991 között Podgrađe Bistričko) falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Máriabesztercéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zágrábtól 24 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re északnyugatra a megye keleti részén, a Horvát Zagorje területén fekszik.
Története[szerkesztés]
A település arról a várról kapta a nevét, amely egykor a Hum nevű magaslaton állt. Ma ezt a helyet Gradinának hívják. Bisztrica várát 1297-től említik, ekkor a Péc nembeli Ludbregieké, majd 1359-től Csúz János báné és utódaié. Későbbi birtokosai: 1504-ben Henningh András, 1507-ben Erdődi Tamás, 1509-ben ladomeraci Bradács Lőrinc és Konjszki Sándor. II. Ulászló magyar király 1507-es oklevele szerint Bisztrica vára a Bisztrica partja mellett emelekedő Hum nevű dombon állt. 1589-ben megemlítik, hogy a várat Podgradénak is nevezik. Amikor az oszmán veszély megszűnt, a Hum dombon lévő erődöt elhagyták, de az uradalmi központ Podgrađében maradt, Máriabesztercén pedig új nemesi kastély épült, amely a mai napig fennmaradt. A birtok új tulajdonosai: 1598-ban az Isthwanffy és Kerecheny, 1730 körül a Cernkoczy, 1740-ben a Praskachi, majd a Sermage, Schlippenbach, Jelačić és végül a Hellenbach család, amely a birtok nagy részét eladta a parasztoknak. Brezovec major szintén a podgrađei birtokhoz tartozott (1535-ben említik). A település részei Bajsi és Jakopci falvak. [2] A településnek 1857-ben 243, 1910-ben 359 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Stubicai járásához tartozott. 2001-ben 343, 2011-ben pedig 321 lakosa volt.
Népessége[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 243 | 255 | 277 | 328 | 328 | 359 | 350 | 388 | 400 | 372 | 395 | 360 | 337 | 351 | 343 | 321 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Podgrađében található a híres barokk Szent Rókus kápolna. A 18. századból származó kápolnát a 19. században Hermann Bollé tervei szerint újítottak fel. A kápolnához szerelmi legenda kapcsolódik. Sermage Karolina grófnő legendája szerint a kápolnát szeretett férje, Anton Kirschhofer hegedűművész emlékére építtette, akinek a sírköve is itt található.
- Bisztrica várának csekély maradványai a Gradina nevű magaslaton.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Marija-bistrica.hr: Naselja
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- Marija-bistrica.hr: Naselja (horvátul)
- Máriabeszterce község honlapja (horvátul)
