HMS Orion (könnyűcirkáló)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
HMS Orion
HMS Orion (85).jpg
Hajótípus Könnyűcirkáló
Üzemeltető A Brit Királyi Haditengerészet zászlaja Brit Királyi Haditengerészet
Hajóosztály Leander osztály
Pályafutása
Építő Vickers Armstrong (Plymouth)
Építés kezdete 1931. szeptember 26.
Vízre bocsátás 1932. november 24.
Szolgálatba állítás 1934. január 18.
Szolgálat vége 1947.
Sorsa 1949. július 19-én eladták ócskavasnak.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 7270 t
9740 t (teljesen)
Hossz 169 m
Szélesség 17 m
Merülés 5,8 m
Sebesség 32,5 csomó (60 km/h)
Hatótávolság 10 600 km 13 csomós sebesség mellett
Fegyverzet
  • 8 db 152 mm-es ágyú
  • 8 db 102 mm-es ágyú
  • 16 db 40 mm-es ágyú
  • 8 db 533 mm-es torpedóvető cső (2 x 4)
Repülőgépek 1 db Supermarine Walrus vagy Fairey Seafox hidroplán
Páncélzat
  • övpáncél: 102 mm
  • fedélzet: 32-51 mm
  • ágyútornyok: 25 mm

Legénység 550-680 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz HMS Orion témájú kategóriát.

A HMS Orion a Brit Királyi Haditengerészet egyik Leander osztályú könnyűcirkálója volt, mely a második világháború alatt is szolgált.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Oriont az angliai Plymouth-ban lévő Devonport Dockyard hajógyárban építette a brit Vickers Armstrong hajógyártó vállalat.

A HMS Orion, 152 mm-es ágyúinak elsütése közben.

A hajó hadrendbe állítására 1934. január 18-án került sor. A hajó először a Honi Flottában teljesített szolgálatot, de később, 1937-ben áthelyezték a haditengerészet egyik amerikai állomására, ahol a 8. cirkáló raj (8th Cruiser Squadron) tagjává vált. Az Orion volt az a hajó, mely a kanadai kormányzó, John Buchan hamvait visszaszállította Angliába 1940 februárjában.

1940 júniusában a cirkálót áthelyezték a Földközi-tengerre, és ez a hajó lett a 7. cirkáló raj (7th Cruiser Squadron) zászlóshajója. Az Orion részt vett többek közt a líbiai Bardia városában lévő olasz erőd ágyúzásában, valamint a Punta Stilo-i tengeri csatában. 1940 hátralévő hónapjaiban az Orion is részt vett a máltai konvojok kísérésében, valamint a Görögországba tartó csapatok szállításában. 1941 elején a cirkáló az Égei-tengeren tartózkodott, így részt tudott venni a Matapan-foki csatában is, 1941 márciusában.

1941. május 29-én, Kréta evakuálása közben a hajó súlyosan megrongálódott egy bombatalálat következtében. Legénységének számos tagja életét vesztette. A sérülést követően a hajót a Dél-afrikai Simonstown-ba szállították, ahol kisebb javításokat végeztek rajta. A komolyabb javításokhoz a hajót átszállították az Amerikai Egyesült Államokbeli Mare Island Naval Shipyard hajógyárba.

Az Orion 1943-ban tért vissza a Földközi-tengerre. Ezúttal a 15. cirkáló raj (15th Cruiser Squadron) tagja lett. A HMS Orion segített a Szíciliai partraszállásban, más néven a Husky hadműveletben is. A cirkáló a háború hátralévő részét szintén a Földközi-tengeren töltötte, de 1944 júniusában segítette a Normandiai partraszállást is, ahol egyes állítások szerint az Orion ágyúi adták le az első lövéseket.

Az Orion 1947-ben fejezte be pályafutását, miután 1949. július 19-én eladták Arnott Young-nak ócskavasként, aki 1949 augusztusában bontotta szét a hajót.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]