Miskolc-Gömöri vasútállomás

Miskolc-Gömöri vasútállomás
Ország	Magyarország
Hely	Miskolc
Állomáskategória	II. személyszállítási kategória II. teherszállítási kategória
Állomáskód	MC
UIC állomáskód	5512674
IBNR állomáskód	5500860
Megnyitás	1899
Építész(ek)	Pfaff Ferenc
Felhasználási terület	vasútállomás
Üzemeltető	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Része ennek	Magyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások	Miskolc-Tiszai vasútállomás (Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal, Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal) Szirmabesenyő megállóhely (Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal, Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal)
Időzóna	közép-európai idő
Vasútvonalak
Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal
Szolgáltatások
Vonatok	gyorsvonat személyvonat
Elhelyezkedése
Miskolc-Gömöri vasútállomás Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 24″, k. h. 20° 48′ 02″48.1065667, 20.8005811
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolc-Gömöri vasútállomás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Gömöri pályaudvar, melyet a MÁV üzemeltet, Miskolc kisebbik pályaudvara (3526 Miskolc, Állomás utca 2.). A város másik pályaudvara, a Tiszai pályaudvar nagyobb jelentőséggel bír.

Története

A pályaudvart 1898–1899-ben építették, és Gömör vármegyéről nevezték el. Az errefelé haladó vasútvonalak fontosságát az adta, hogy összekötötték a várost a történeti Gömör vármegyével és annak szénbányáival. A Miskolcot Bánrévével és Fülekkel összekötő vonalakat az 1870-es években építették.

Az épületet olasz neoreneszánsz stílusban tervezte Pfaff Ferenc, aki a város másik pályaudvarát, a Tiszai pályaudvart, valamint a pozsonyi, a szegedi (1902) és a kaposvári pályaudvarok terveit is készítette. A pályaudvar a századforduló Miskolcának egyik legtetszetősebb épülete lett, és ma is Magyarország egyik legszebb pályaudvari épülete. 1989-ben az épületet műemlékké nyilvánították, ennek ellenére nagyon rossz állapotban van.

Tervezik a pályaudvar felújítását és fejlesztését, amivel egy intermodális csomópont jönne létre Miskolcon.

Az épület

Falait sárgás klinkertégla borítja. Az oszlopfőket, oromdíszeket, ablak- és ajtókereteléseket gyöngyösi violett homokkőből faragták, a homlokzatot díszítő domborműveket terrakottából készítették. A pályaudvar teljes egészében földszintes, szerkezetileg három részből, a középső magasabb és az oldalsó kisebb pavilonokból, és az ezeket összekötő épületrészekből áll. Az oldalsó pavilonokhoz még kapcsolódik egy kisebb, sátortetős épületrész is. A pavilonok mindegyikét párkányos, kovácsoltvas díszítésekkel ellátott, palafedésű sátortető fedi. A középső kovácsoltvas tetődíszítő rácsa négyzet, a két oldalsóé pedig téglalap alakúak. Ez szemből nem vehető észre. Mindegyik pavilon rizalitszerűen előrelép; a főhomlokzaton erőteljesen, a peronok felől viszont csak enyhén. A középpavilon oldalain eredetileg három ajtó volt, azonban a két oldalsó alját a kevesebb utasszám miatt befalazták, melyek ma ablakként funkcionálnak. E három nyílás felett három egyedi kör alakú ökörszemablak található, égetett terrakottadíszű kereteléssel. Ezek mellett a jobb és a bal oldalon is ugyancsak terrakottából égetett díszes reneszánsz dombormű jelenik meg. A domborművön oroszlánfej tart szalagokkal olasz reneszánsz formájú címert, melyet alul babérlevelek szegélyeznek. A címer kör alakú kidomborodó középrészén a vasút régi jelképe, a szárnyas kerék szór villámokat. A főpárkány felett a pavilonon dór lizénákkal tagolt, szélein bábos attikafal húzódik, amit csak a nyugati és keleti oldalon tör meg egy-egy baluszteres mellvédű tetőablak. A szélső pavilonokon egy-egy ajtó és két-két ablak van. Az oromfalakat itt is ugyanolyan kiképzésű, díszes keretelésű tetőablakok emelik ki. Az összekötő részeken hét-hét félköríves nyílás van, melyekből a peronok felé kettő ajtónyílás (2 ablak – 1 ajtó – 1 ablak – 1 ajtó – 2 ablak). Az utcai homlokzaton a főpavilon melletti két-két ablak elé a 20. század végén toldalékot építettek az épületnek megfelelő téglahomlokzattal, melyek rontják az összképet és az épület műemléki voltát. A pályaudvar előtt, annak teljes hosszában peron húzódik, amelynek teteje remekművű öntöttvas oszlopokon nyugszik.

Szerepe Miskolc tömegközlekedésében

A pályaudvar közúti elérését a 3-as főútból kiágazó 26 321-es út teszi lehetővé. Egykor itt is megállt a villamos, ma a vasútállomást autóbuszjárat kapcsolja össze Miskolc tömegközlekedési hálózatával; a 32-es busz végállomása található itt.

Miskolc egyik legnagyobb közlekedési csomópontjává kívánják alakítani a jövőben, a Búza teret felszabadítva ez alól.

Forgalom

Járat	Útvonal	Gyakoriság
személyvonat	Miskolc-Tiszai – Miskolc-Gömöri – Sajószentpéter – Kazincbarcika alsó – Kazincbarcika – Sajókaza – Vadna – Dubicsány – Putnok (→ Bánréve → Ózd alsó → Ózd)	Napi 1 pár
személyvonat	Miskolc-Tiszai – Miskolc-Gömöri – Sajókeresztúr – Sajóecseg – Sajószentpéter – Kazincbarcika alsó – Kazincbarcika – Putnok – Bánréve – Ózd alsó – Ózd	1-2 óránként
személyvonat	Miskolc-Tiszai – Miskolc-Gömöri – Szirmabesenyő – Sajókeresztúr – Sajóecseg – Alsóboldva – Boldva – Borsodszirák – Edelény alsó – Edelény – Szendrőlád (– Büdöskútpuszta) – Szendrő – Szendrő felső – Szalonna – Perkupa – Jósvafő-Aggtelek – Bódvaszilas – Komjáti – Tornanádaska	2 óránként

Források

• Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben, I. kötet. 1. kiad. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 2006. ISBN 963-9311-49-9  

További információk

• Miskolc-Gömöri vasútállomás [5512674] szolgálati hely adatai. kapella2.hu. KTI Nonprofit Kft. Vasúti Pályakapacitás-elosztó Igazgatóság
• Képek és rövid történet (archív)
• Még több kép