Baluszter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Reneszánsz baluszter

A baluszter olyan apró, függélyes támasz, ami alul egy talplemezen áll, fölül pedig egy fedőlemezt tart. Magassága többnyire 0,4–0,7 m. Ritkán áll egyedül: többnyire több sorakozik egymás mellett – ezeket, valamint a talp- és a födőlemezt együtt balusztrádnak nevezzük.

Az antik építészetben a baluszter afféle miniatűr oszlop volt, ezt a reneszánszban többé-kevésbé gazdagon tagolt, esztergályozott profil váltotta fel. A bábok súlypontja hol alul, hol közepütt, hol fölül volt van. A kései reneszánsz, majd a XIV. és XV. Lajos korának stílusa az egyes balusztereket még levéldísszel, gyöngysorral stb. burjánzóan díszítette; többször négyszögletesre faragta.

Nemcsak az építészetben alkalmazzák, hanem bútorokon is, ahol legszeszélyesebb formákat öltheti.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]