Györkeháza
| Györkeháza (Ďurčiná) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1393 |
| Polgármester | Ján Čerňan |
| Irányítószám | 015 01 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1096 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 85 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 514 m |
| Terület | 12,50 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 03′ 44″, k. h. 18° 39′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 44″, k. h. 18° 39′ 15″ | |
| Györkeháza weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Györkeháza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Györkeháza (1899-ig Gyurcsina, szlovákul Ďurčiná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 1068 lakosából 1051 szlovák volt.
Fekvése
Zsolnától 21 km-re délnyugatra, Rajectől 2 km-re délkeletre fekszik.
Története
A község területén már a korai bronzkorban éltek emberek. A lausitzi kultúra települése állt itt. A mai települést a 14. században a német jog alapján alapították, 1393-ban "Georklehataya" néven említik először. Régen ugyanis Györk- vagy Györkelehotája volt a neve. 1474-ben "Dyworchyna", 1488-ban "Durczina", 1598-ban "Giurczina" alakban szerepel a neve. Kezdetben a rajeci uradalom, majd Litva vára uradalmának része volt. 1598-ban 26 ház állt a faluban. 1720-ban 17 adózó háztartása volt. 1784-ben 89 házában 122 családban 784 lakos élt. 1828-ban 97 háza volt 920 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, méhészkedéssel foglalkoztak, de virágzott a takácsmesterség is.
Vályi András szerint "GYURCSINA. Népes tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Túrótz Vármegyének szélénél, Rajetzhez 1/4 mértföldnyire. Legelője, erdeje elég, de mivel földgye soványas, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Gyurcsina, tót falu, Trencsén vmegyében, Rajecztől keletre 1 órányira, hegyes erdős vidéken. Táplál 897 kath., s 8 zsidó lak. Nagy szép fenyvessel bír. F. u. többen. Ut. p. Zsolna." [3]
1910-ben 819, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
2001-ben 1046 lakosából 1041 szlovák volt.
Nevezetességei
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1992-ben épült.
- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1910-ben épült.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
Alsóosztorány (Stránske) · Alsóricsó (Dolný Hričov) · Alsótizsény (Dolná Tižina) · Bella (Belá) · Bitérfalva (Bitarová) · Csicsmány (Čičmany) · Egbelény (Gbeľany) · Facskó (Fačkov) · Felsőosztorány (Stráňavy) · Felsőricsó (Horný Hričov) · Felsővisnyó (Višňové) · Frivaldnádas (Rajecká Lesná) · Györkeháza (Ďurčiná) · Harmatos (Rosina) · Háromudvar (Turie) · Jeszenye (Jasenové) · Juhászi (Ovčiarsko) · Kalacsány (Kľače) · Karasznyán (Krasňany) · Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka) · Kenyered (Kunerad) · Kiscserna (Malá Čierna) · Kisdivény (Divinka) · Kővágás (Kamenná Poruba) · Kunfalva (Konská) · Litvaberzseny (Brezany) · Litvailló (Lietavská Lúčka) · Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov) · Lótos (Lutiše) · Majosfalva (Mojš) · Nagycserna (Veľká Čierna) · Nagydivény (Divina) · Nemesőr (Stráža) · Óváralja (Nezbudská Lúčka) · Pásztorzávod (Paština Závada) · Rajec · Rajecfürdő (Rajecké Teplice) · Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) · Suja (Šuja) · Sztrecsény (Strečno) · Szedernye (Svederník) · Terhely (Terchová) · Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) · Trencsénladány (Lysica) · Túrirtovány (Porúbka) · Vágnedec (Nededza) · Vágtapolca (Teplička nad Váhom) · Várna (Varín) · Zebény (Zbyňov)· Zsolnaberkes (Hôrky) · Zsolnaerdőd (Podhorie) · Zsolnalitva (Lietava) |  | |
