Gerény

Gerény (Горяни)
Rotunda
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás
Község	Ungvár község (2020–)
Rang	Ungvár városrésze
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 36′ 13″, k. h. 22° 19′ 56″48.603611, 22.332222
Gerény Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerény témájú médiaállományokat.

Gerény (ukránul Горяни [Horjani], oroszul Горяны [Gorjani]) Ungvár része, egykor önálló falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

Ungvártól 3 km-re délkeletre fekszik, 1970 óta a városhoz tartozik.

Nevének eredete

Neve a magyar görény főnévből származik.

Története

1332-ben Gheren néven említik először. Itt építette fel IV. Béla az elpusztult Ősungvár helyett az új várat. A várból mára csak a 12. századi, a 15. században gótikus stílusban bővített vártemplom maradt meg, falain 14.-15. századi freskókkal. Az eredeti kör alakú rotunda kápolna-templom bizánci stílusban épült (bizánci opus mixtum falszerkezettel). A vár valószínűleg a 14. században pusztult el főúri torzsalkodások következtében. Romjain a Drugeth család várkastélyt épített, melynek maradványait 1926-ban az egykori vár romjaival együtt feltárták.

Egykori pálos kolostora 1384-ben épült, helye még feltárásra vár.

1910-ben 1173, többségben ruszin lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott.

A gerényi nevezetes rotunda

Rotunda

Három olyan rotunda van a középkori Magyarországon, amelynek belső tere hat szegmensre van osztva és ebben rokonságot mutat a kaukázusi örmény templomokkal. Kiszombor, Karcsa és Gerény rotundája ilyen. Később mindhárom templomot nyugati irányban bővítették. Ezek a körtemplomok valószínűleg igen koraiak. Építési idejüket a 12. századra teszik, de számos körtemplom található ősi püspöki székesegyházakba beépítve is, vagy azok előzményeként. Beépített volt már az egri és a gyulafehérvári.

Nevezetességei

• Drugeth János, Fülöp testvére 1292-1312-ben még Szicíliában (a Nápolyi Királyságban) tartózkodott. Magyarországra érkezése után gyorsan meg tudta nyerni I. Károly király kegyét, így testvére halála után 1328-ban ő lett a nádor, s az maradt haláláig (ami 1335. június 22. és november 2. között következett be). Ő a Gerényi és Homonnai Drugeth család őse.
• Gerényben született Tomcsányi Mihály (ukránul Михайло Іванович Томчаній) kárpátaljai író (1914. július 16. – Ungvár, 1975. január 19.). Apja Tomcsányi János (1888–1953), édesanyja Tomcsányi (szül. Kepecs) Erzsébet. Az író nevét viseli az az utca, amelyen szüleinek háza áll. Az a ház, amelyben született, a hegyen állt, szemben a Drugeth várral, illetve a híres gerényi rotundával, de az 1920-as években keletkezett nagy tűzvészben leégett.

Lásd még

• Körtemplom

Irodalom

• Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
• Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
• Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
• Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
• Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest