Friedmann Meir ben Benjámin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Friedmann Meir ben Benjámin
Született1831. május 1.[1]
Berzétekörös[1]
Elhunyt1908. november 23. (77 évesen)[1]
Bécs[1]
Állampolgárságaosztrák
Foglalkozása
  • judaista
  • rabbi
  • prédikátor
  • tanár
  • teológus
SablonWikidataSegítség

Friedmann Meir ben Benjámin (írói neve: Sólom) (Kraszna, 1831. július 10.Bécs, 1908. november 23.) osztrák teológus, tanár.

Élete[szerkesztés]

Az ungvári jesiván tanult és már fiatal korában sokat foglalkozott a kabbalisztikus iratokkal. Tizenhat éves volt, amikor a Moses Mendelssohn Biur-jával ellátott Biblia először került hozzá, s ezután kezdett bibliai tanulmányokkal foglalkozni. Húszéves korában, mint már kitűnő hebraista került Miskolcra, ahol talmudot tanított s egyszersmind világi tárgyakat tanult, 1858. pedig a bécsi egyetemre ment, ahol tovább képezte magát. 1864-ben az akkor alakult bécsi Besz-ha Midrason a biblia- és midrásirodalom tanárává nevezték ki, majd egyszersmind a bécsi rabbiszemináriumnak is tanára lett. Friedmann főleg mint midras-kutató vált ki. Kiadásai s az azokhoz tömör héberséggel írott jegyzetei nagy értékűek.

Művei[szerkesztés]

Héber nyelvű művei:

  • Szifré-kiadás (1864);
  • Mechilta-kiadás (1870);
  • Esesz Chájil (1878);
  • Peszichto-Raboszi (1880);
  • Ha-Cijon (Ezékiel-kommentár, 1882);
  • Dovor al edusz ha-Talmud (1885);
  • Masszechet Makkósz (talmudtraktátus kommentárral, 1888);
  • Széfer Sofétim (kommentár a Bírák könyve-hez, 1891);
  • Meir Ajin (Haggáda-kommentár, 1895);
  • Tánna debé Elijáhu (1900).

Német nyelvű művei:

  • Worte der Erinnerung an Isaac Noah Mannheimer (1873):
  • Die Juden ein Ackerbautreibender Stamm (1878);
  • T. G. Stern (Gedenkrede, 1883);
  • Zerubabel (1890);
  • Worte zur Feier des 100-jährigen Geburtstages des sel. Predigers I. N. Mannheimer (1893);
  • Onkelos und Akylos (1896).

Friedmann 1881-1886 közt I. H. Weisszel együtt szerkesztette a nagyon híres Bész Talmud című héber nyelvű teológiai folyóiratot. Ebben Friedmann állandóan a héber Is Sólom nevet használta. A folyóiratban főleg a Pentateuchhoz és Sámuelhez írott kommentárjai tűntek ki.

Források[szerkesztés]

  1. a b c d Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2017. október 9.)