Mozilla Firefox

Mozilla Firefox
Firefox 5 Linux-on
Fejlesztő	Mozilla Alapítvány
Legfrissebb stabil kiadás	10.0 (2012. január 31.) +/-
Legfrissebb fejlesztői kiadás	11.0 Beta 2 (2012. február 8.) +/-
Operációs rendszer	Windows, Linux, Mac OS X
Kategória	webböngésző
Licenc	MPL/GPL/LGPL hármas licenc
Weboldal	www.mozilla.org www.firefox.hu

A Mozilla Firefox (hivatalos rövidítéssel Fx, vagy gyakran FF) egy nyílt forráskódú, ingyenes webböngésző program, amit a Mozilla Alapítvány fejleszt. Magyarországon piacvezető, globális szinten pedig a második legtöbbet használt böngésző az Internet Explorer után, 21,74%-os részesedéssel (Net Applications; 2011. február). A nyílt forráskódú Gecko böngészőmotort használja, amely számos jelenlegi internetes szabványt támogat, továbbá néhány olyan elemet is, ami ezen szabványok része lehet a közeljövőben.

A Firefox funkciói között szerepel a füles böngészés, a helyesírás-ellenőrző, az azonnali keresés, az RSS-kliens (élő könyvjelzők), a privát böngészés, és a helymeghatározás (Geolocation). Tartalmaz letöltéskezelőt, továbbá beépített keresőrendszert is, ami a felhasználó által megadott keresőmotort használja. Képességei bővíthetőek külső fejlesztők által készített kiegészítők segítségével. A kiegészítők széles választéka és mennyisége számos Firefox felhasználó legfontosabb érve a program használata mellett.

A Firefox többplatformos alkalmazás, a Microsoft Windows több változatán, Mac OS X-en, Linuxon és számos más Unix-alapú operációs rendszeren is fut. Legutóbbi stabil kiadása, az 5.0-s verzió 2011. június 21-én jelent meg. Forráskódja szabad, a GPL/LGPL/MPL hármas licenc alatt érhető el. A Mozilla Corporation által kiadott, Firefox 3.0.6-os verziónál régebbi telepítőkészletek telepítése előtt el kell fogadni a Mozilla Corporation végfelhasználói licencszerződését (EULA). A Firefox 3.0.6 és az újabb verziók telepítőkészletei az MPL alatt jelennek meg. A Firefox név és logó, egyéb nevek és logók mellett, védjegyoltalmat élvez; ezek felhasználása korlátozott, nem esnek a fenti licencek hatálya alá.

Fejlesztése

A Firefoxon Dave Hyatt, Joe Hewitt és Blake Ross kezdett el dolgozni a Mozilla projekt egyik kísérleti ágaként. Úgy érezték, hogy a Netscape szponzorálásának kereskedelmi feltételei és a fejlesztők által erőltetett funkciógazdagság csökkentette a Mozilla böngésző használhatóságát. Látván a Mozilla Suite méretének növekedését, készítettek egy egyedülálló böngészőt, amivel le akarták azt váltani. 2003. április 3-án a Mozilla Alapítvány bejelentette, hogy a Mozilla Suite helyett a Firefox és a Thunderbird fejlesztésére koncentrálnak.

A Firefox számos verziót megélt az 1.0-s változat 2004. november 9-ei kiadásáig. Sok stabilitási és biztonsági javítás után jelent meg az első nagyobb frissítése, az 1.5-ös verzió 2005. november 29-én. 2006. október 24-én jelent meg a Firefox 2, ami a füles böngészésben, a kiegészítő-kezelőben, a grafikus felhasználói felületben, a keresésben és a szoftverfrissítőben hozott változásokat; új munkamenet-helyreállítót, helyesírás-ellenőrzőt és a Google által egy beépített anti-phishing kiegészítőt is tartalmazott, amit később magába a programba integráltak. 2007 decemberében megindult a Firefox Live Chat, ahol a felhasználók kérdezhetnek önkéntesektől egy, a Jive Software által irányított rendszeren keresztül.

A Firefox-projekt több névváltozáson is keresztülment. Eredetileg a Phoenix nevet viselte, amely azonban már a Phoenix Technologies védjegye volt. Ezt Firebirdre cserélték, de ez komoly visszhangot keltett a Firebird ingyenes adatbázis-szoftver közösségétől. Válaszul a Mozilla Alapítvány megígérte, hogy a böngésző mindig a Mozilla Firebird nevet viselné, hogy ne tévesszék össze a kettőt. Az adatbázis-szoftver fejlesztőinek nyomására újabb névváltoztatásra kényszerültek; 2004. február 9-én a Mozilla Firebird felvette a Mozilla Firefox nevet, ezután gyakran csak Firefoxként hivatkoztak rá. A Mozilla inkább az Fx vagy az fx rövidítést használja, azonban igen elterjedt az FF is.

Forráskód

A Mozilla Firefox forráskódja a következő programnyelveken íródott: C++, XUL, XBL, JavaScript, CSS. A forráskód fejlesztése a Mozilla Developer Center oldalon történik, ahonnan letölthetőek a Mozilla projektek forráskódjai, köztük természetesen a Firefox forráskódja, valamint számos dokumentum segíti a fejlesztőket és a kezdőket.

A nyílt forrású fejlesztési modellnek megfelelően önkéntesek százai vesznek részt a kód fejlesztésében a világ minden tájáról. A Mozilla Alapítványnál körülbelül 200 főállású ember dolgozik a projekten.

2.0-s verzió

2006. október 24-én jelent meg a Firefox 2.0 verziója. Ebben a verzióban a következő fejlesztések, újítások kaptak helyet: fejlődött a füles böngészés, a kiegészítő-kezelő, a GUI, valamint a keresés a keresőmezők, és a szoftverfrissítő motorja. Megjelent a munkamenet-helyreállító, a gépelés közbeni helyesírás ellenőrzés, valamint egy adathalászat elleni védelem, mely egy Google által készített kiegészítő volt, melyet később integráltak a programba.

3.0-s verzió

A Mozilla Alapítvány 2008. június 17-én adta ki a Firefox 3-as verzióját. Az új verzió a weblapok megjelenítéséhez a Mozilla Gecko motor 1.9-es változatát használta. Az új verzióban számos hibát kijavítottak, jobban megfelel a szabványoknak, valamint új web API-t kapott. További újítások még az újratervezett letöltés-kezelő, a könyvjelzők és előzmények kezelésének új módja, és a témák operációs rendszerek szerinti szétválasztása.

A 3-as verzió fejlesztése az első béta változat kiadásáig nyúlik vissza (2007. november 19-én jelent meg 'Gran Paradiso' kódnéven), melyet több béta verzió is követett egészen a 2008 júniusi végleges kiadásig. Az utolsó verzió a 3.0-ás sorozatból a 2010. március 30-ára tervezett 3.0.19.

A Firefox 3.0 letöltési rekordja

A Firefox 3.0 hitelesített Guinness-rekordot állított fel az addig még nem létező, a „24 óra alatt legtöbbször letöltött szoftver” kategóriában. Az indulást követő 24 órában a hivatalos végeredmény szerint (a duplikátumokat és a félbehagyott letöltéseket nem számítva) 8,3 millió alkalommal töltötték le a programot (megjegyzés: a program saját honlapján a 8 002 530 érték szerepel).

3.5-ös verzió

A 3.1-es verzió harmadik béta verziójának kiadása után a fejlesztők úgy döntöttek, hogy a kiadás számát 3.5-re emelik, ezzel is jelezve, hogy fontos változások történtek.

A 3.5 verzió (kódneve „Shiretoko”) támogatja a HTML 5-specifikáció <video> és <audio> tag-jeit. A Firefox célja egy nyílt forrású, böngészőablakon belüli videolejátszó. A fő cél a videotechnológiák nagy részét mérgező szabadalmi problémák nélküli videolejátszás biztosítása.

Támogatja a webhelyközi (cross-site) XMLHttpRequest-et (XHR), ami nagyobb tudású webes alkalmazások és mashup-ok készítését teszi lehetővé. Támogatja a webfejlesztők számára új távlatokat nyitó natív JSON DOM-kötést, a CSS3 összes szelektorának támogatásával.

A Firefox 3.5 a Gecko 1.9.1-es változatára épül, ami néhány új funkciót tartalmaz a 3.0-ás változatban használt 1.9-es motorhoz képest. Támogatja a multi-touch technológiát, mellyel lehet például közelíteni, előre-hátra lépegetni és váltani a fülek között.

Az első alfaváltozata (akkor még 3.1-nek nevezték) 2008 júliusának végén jelent meg, a második szeptember 6-án, ez már új videotámogatást is tartalmazott. A TraceMonkey hozzáadásával egyes JavaScript-számítások sebességét megnövelték, hasonlóan a Google Chrome V8 JavaScript-motorjához. A Mozilla szerint a 3.5 több, mint kétszer olyan gyors, mint a 3.0. Az első bétaváltozat 2008. október 14-én jelent meg, a második pedig 2008. december 8-án. Ez már tartalmazott egy privát böngészés nevű funkciót, melynek bekapcsolása esetén a böngésző nem tárol semmilyen információt a merevlemezen. A harmadik béta változat 2009. március 12-én jelent meg. A negyedik béta változat (mely már a 3.5 számot viselte) 2009. április 27-én jelent meg. A 3.5 verzió orosz változata a népszerű orosz keresőt, a Yandexet használja alapértelmezetten az eddigi Google helyett, tekintve, hogy a felmérések alapján az előbbi kereső népszerűbb az oroszok körében.

A végső kiadás 2009. június 30-án jelent meg.

Ez a kiadás már egy módosított Firefox logóval érkezett.

Az első frissítés, a 3.5.1 kiadás 2009. július 16-án jelent meg, mivel néhány kritikus sebezhetőséget, valamint stabilitási problémát orvosolni kellett. Emellett a program indulási sebességét is gyorsították, mivel a 3.5 lassabban indult el elődjénél, főleg Windows XP operációs rendszereken. A legutóbbi frissítés, a 3.5.8 2010. február 17-én jelent meg.

3.6-os verzió

A Firefox 3.5-ös verzió utáni kiadás a 3.6-os. (Eredetileg 3.2-ként hivatkoztak rá, amikor még 2009 nyarán megjelent 3.5 száma 3.1 volt.) Kódneve Namoroka, de a Firefox.next névvel is hivatkoztak rá. Fejlesztését 2008. december 1-jén kezdték, a végleges változat pedig 2010. január 21-én jelent meg. Ez a kiadás a Gecko 1.9.2 változatát használja. Számos kisebb újítás található meg ebben a kiadásban, így például helyet kapott benne az új tab-navigáció, amit a 3.1 béta 2 megjelenésekor kivettek, megjelent a Drag and Drop támogatás, amelynek segítségével fájlokat lehet a munkaasztalról böngészőbe dobni, támogatja az új CSS, DOM és HTML5 technológiákat, és a WOFF font formátumot, a Personas pedig most már alapértelmezetten benne van programban (mellyel az eszköztár háttere változtatható), és az elavult bővítmények frissítésére automatikusan figyelmezteti a felhasználót. Az első alfa verzió 2009. augusztus 7-én jelent meg, az első béta verzió október 30-án, a második béta verzió november 10-én, a harmadik béta verzió november 17-én, a negyedik béta verzió november 27-én, az ötödik béta verzió pedig december 17-én jelent meg. Az első kiadásra jelölt változat (RC) 2010 január 6-án jelent meg.

2009. október 15-én a fejlesztői levelezőlistán beszéltek arról, hogy a 3.6 csak egy „minor” frissítés legyen, azaz automatikusan települjön a felhasználó gépére; végül „minor” frissítés lett. Általában fontos verziónak hagyományosan azt tartják, melynek fejlesztése legalább egy éve folyik, és/vagy látható változásokat vezet be a felhasználói felületen, vagy lényeges technológiai újításokat hoz platformszinten. A „minor” frissítések azonban ezzel szemben általában csak biztonsági és stabilitási hibákat javítanak, és mivel alapvető újdonságokat nem tartalmaznak, automatikus frissítésként települnek. Ilyen volt például a Firefox 3.5.1-t leváltó 3.5.2.

A 2010. június 22-én megjelent 3.6.4 'Lorentz' kódnéven készült, eredetileg a 3.6.5 verzió lett volna,de időközben megváltoztatták a számozást. A 3.6.4 minor frissítés. Legfontosabb újítása a bővítmények külön szálon való kezelése lesz, melynek lényege, hogy az Adobe Flash vagy Apple Quicktime-hoz hasonló bővítmények a böngészőtől függetlenül, külön folyamatként futnak, így egy esetleges Flash lefagyás nem rántja magával a böngészőt (ez egy gyakori eset Firefox felhasználóknál). A böngészés folyamatokká való szétválasztása egyike az Electrolysis projekt eredményeinek, további hasonló funkciók várhatóak még, például a lapok kezelését illetően.

4.0-s verzió

Wikipédiát megjelenítő Firefox 4.0

Az eredetileg 2010 októberére–novemberére tervezett, végül 2011. március 22-én megjelent Firefox 4, kódnevén a „Tumucumaque” a jelenlegi legfrissebb stabil változat. Megújult a felhasználói felület, és gyorsabb lett a böngészés. Az új felhasználói felület első tesztváltozatát Windows, Mac OS X és Linux alatt 2009 júliusában mutatták be. A további funkciók közé tartoznak a továbbfejlesztett értesítések, a Firefox Panorama, az alkalmazás-böngészőfülek, újratervezett kiegészítőkezelő, Firefox Sync-integráció és a multitouch kijelzők támogatása.

Brendan Eich, a Mozilla CTO-ja 2006. október 13-án írt először a „Mozilla 2”-re vonatkozó terveiről, a Firefox és más Mozilla-termékek platformjának tervezett addigi legnagyobb átdolgozásáról. A célok többségét lassanként beépítették a Firefox 3.0, 3.5 és 3.6-os verziójába. A legnagyobb változtatásokat azonban a Firefox 4-re (korábban 3.7) tervezték.

A Firefox 4 a Gecko 2.0 böngészőmotort használja, amelyhez hozzáadták/javították a HTML5-, a CSS3-, a WebM- és a WebGL-támogatást. Új Javascript-motort is tartalmaz (JägerMonkey), és jobb XPCOM API-kat.

3.7-es verzió

Ez a verzió végül nem jelent meg, a tervezett újítások egy részét beletették a 3.6.x verziókba (pl. Flash bővítmény külön szálon történő futtatása.) 2009. július 17-én a Mozilla Wiki-n közzétettek néhány Windows-os pillanatképet a fejlesztés alatt lévő Firefox 3.7-ről, október 26-án pedig megjelentek a Linuxos képek. Az újdonságok között szerepel a böngészőfelület átszabása, az Aero glass átlátszósági effektek implementálása Windows Vista és Windows 7 rendszerek alatt, valamint a Mac OS X és Linux rendszereken futó Firefox felületének újítása. Az első alfa-verzió 2010. február 10-én jelent meg, a második február 28-án, a harmadik pedig március 17-én. A harmadik alfa-verzió már tartalmazta a bővítmények külön folyamatként való kezelését, továbbfejlesztett JavaScript-motort, számos teljesítményt, stabilitást és biztonságot érintő javítást; további HTML5-, CSS-, DOM- és SVG-támogatást, valamint tartalmazta a WebGL és Direct2D támogatást is. A navigációs eszköztár tartalmazott új ikonokat is. A Gecko motor 1.9.3-as változatát használó Firefox 3.7 kiadását 2010 május–júniusára tervezték. A Mozilla elérhetővé tette a fejlesztési változatot az FTP szerverén. A 3.7 kódneve „Minefield” volt (minden fejlesztési változatnak ez a neve).

Mozilla 2

Brendan Eich, a Mozilla műszaki főigazgatója (CTO) 2006. október 13-án említette először a Mozilla 2-re vonatkozó terveit – ez az a platform, amin a Firefox 4.0 alapul. A változások között szerepel egyes XPCOM API-k eltávolítása, mások továbbfejlesztése; a standard C++ használata, röpfordítás a JavaScript 2 futtatásánál (ez a Tamarin projekt), futásidejű és egyes eszközök futtatásakor végzett biztonsági ellenőrzések. Bejelentették a Gopher protokoll eltávolítását is a támadási lehetőségek csökkentése céljából, bár az a lehetőség is felmerült, hogy a protokollt meghagyhatnák arra az esetre, ha valaki implementálná egy, a memóriát biztonságosan kezelő programozási nyelven.

Jövőbeli változatok

A Firefox előzetes változatainak kódneve „Minefield” (magyarul: aknamező).

Firefox for mobile

A 'Fennec' kódnévvel ellátott Firefox for mobile egy kisebb eszközökre, mint például mobiltelefonok, okostelefonok és PDA-ra tervezett webböngésző. Első verziója 2010. január 28-án jelent meg a Nokia Maemo operációs rendszerére (azon belül is kifejezetten a Nokia N900 és N810 telefonokra). Jelenleg dolgoznak a Windows Mobile és Android rendszeren futó verziókon.

A Firefox for mobile 1.0 ugyanazt a Gecko motort használja, mint a Firefox 3.6. A felhasználói felületet teljesen újra tervezték, hogy a kis kijelzőkön megfelelő felhasználói élményt nyújtson. A navigációs gombok rejtve vannak, hogy minél több hely maradjon a tartalomnak; navigálni érintőképernyős módszerekkel lehet. Tartalmazza az intelligens címsort, füles böngészést, támogatja a kiegészítőket, van jelszókezelője, helymeghatározó funkciója, és a Firefox Sync-en keresztül szinkronizálható bármilyen asztali Firefoxszal (szinkronizálja a könyvjelzőket, elmentett jelszavakat, a böngészés előzményeit, valamint a nyitott oldalakat és lapokat). A Firefox for mobile 4.0 2011. március 29-én jelent meg az Android és Mameo platformra. A verzióugrást 2.0-ról 4.0-ra azért lépték meg, mivel ugyanazt a böngészőmotort használja, mint az asztali böngésző, így a verziószámok egységesebbek lehetnek.

További tervek

Az internetkapcsolat nélküli alkalmazások támogatása – hasonlóan a Google Gears-höz – szintén beépítésre kerül a Firefoxba. Mitchell Baker (a Mozilla korábbi vezérigazgatója) szerint a webes platformba olyan mértékben fektettek a fejlesztők az egész világon, hogy a következő lépésnek már annak kell lennie, hogy a webre fejlesztett alkalmazásoknak akkor is működőképesnek kell maradniuk, ha a számítógép internetkapcsolat nélkül marad.

Verzió 5, 6 és 7

A Mozilla Wikin megjelent ütemterv szerint megváltozik fejlesztési ritmus, így az 5, 6 és 7 verzió még 2011-ben megjelenik. Ezek a verziók kisebb fejlesztéseket fognak tartalmazni, ellentétben az eddig megszokott verzióváltásonkénti nagy mennyiségű és jelentős változtatásoktól és újításoktól. A fejlesztési ritmus megváltoztatásának célja, hogy a felhasználók hamarabb megkapják az új fejlesztéseket, és ne kelljen megvárniuk, míg a sok újítást tartalmazó – és éppen ezért lassabban készülő – új verzió megjelenik. A 6-os verzió alfa-változatát 2011 májusában adta ki a Mozilla, a végleges változat augusztus 16-án jelent meg.

Verziótörténet

Böngésző neve	A Gecko verziója	Verzió	Támogatási állapot	Kódnév	Megjelenés dátuma	Jelentős változtatások
Phoenix	1.2	0.1		Pescadero	2002. szeptember 23.	Első kiadás; testreszabható eszköztár, gyorskeresés, füles böngészés.
		0.2		Santa Cruz	2002. október 1.	Oldalsáv, kiegészítőkezelő.
		0.3		Lucia	2002. október 14.	Képek megjelenésének tiltása, engedélyező lista a felugró ablakok tiltásához.
	1.3	0.4		Oceano	2002. október 19.	Témák, felugró ablakok tiltásának továbbfejlesztése, eszköztár testreszabhatósága.
		0.5		Naples	2002. december 7.	Több kezdőlap beállítása, oldalsáv és kisegítő lehetőségek továbbfejlesztése, előzmények.
Mozilla Firebird	1.5	0.6		Glendale	2003. május 17	Új alapértelmezett téma (Qute), könyvjelző és titkosítás továbbfejlesztése, finom görgetés, automatikus képátméretezés.
		0.7		Indio	2003 október 15.	Automatikus görgetés, jelszókezelő, beállítások panel továbbfejlesztése
Mozilla Firefox	1.6	0.8		Royal Oak	2004. február 9.	Windowsos telepítő, kapcsolat nélküli munka, könyvjelzők és letöltések fejlesztése, új logó.
	1.7	0.9		One Tree Hill	2004. június 15.	Új alapértelmezett téma (Winstripe), széles körű és átfogó adatmigráció, új kiegészítő- és témakezelés, kisebb méret, új súgó, linuxos telepítő, e-mail ikon (csak Windows alatt).
		1.0		Phoenix	2004. november 9.	RSS/Atom támogatása, kereső az eszköztáron. Az 1.0.8-as verzió megjelenésekor, április 13-án szűnt meg támogatása (a Firefox régebbi verzióinak támogatása általában a fő verzió megjelenése után hat hónappal szűnik meg).
	1.8	1.5		Deer Park	2005 november 29.	Az SVG és a canvas támogatása, felhasználói felület továbbfejlesztése a JavaScript 1.5-ben és a CSS 2 és 3-ban. A Firefox 1.5.0.12 verzió megjelenésekor, 2007. május 30-án szűnt meg a támogatása.
Mozilla Firefox 2	1.8.1	2.0		Bon Echo	2006. október 24.	Újdonságok: munkamenet helyreállítása összeomlás esetén, keresőajánlatok a Google vagy Yahoo! használatakor, új keresési- és kiegészítőkezelő, könyvjelző mini-összefoglaló és adathalászat elleni védelem. Frissített Winstripe téma. A JavaScript 1.7-es változatának támogatása. A Firefox 2 támogatása 2008. december 18-án szűnt meg. A 2.x sorozat utolsó verziója a 2.0.0.20 volt.
Mozilla Firefox 3	1.9	3.0		Gran Paradiso	2008. június 17.	A Cairo használata grafikus motorként. Cocoa widgetek a Mac OS X-es változatban. A WHATWG által ajánlott előírások beépítése az API-ba. Változások a DOM-események kezelésében, a HTML-objektumok betöltésében, és a weboldalak megjelenítésének módjában. Új SVG-elemek és szűrők beépítése, valamint tovább fejlődött az SVG előírások teljesítése. Teljesíti az Acid2 tesztet. Fejlesztették a felhasználói felületet, ami többek között új letöltéskezelőt, valamint különböző témákat tartalmaz a különböző operációs rendszerekre. A Windows 95, 98, ME, a Mac OS X v10.3.9 és a korábbi verziók, valamint a GTK+ 2.8, valamint a korábbi verziók támogatása megszűnik. Az addons.mozilla.org integrálása a kiegészítőkezelőbe. APNG fájlok támogatása.
		3.0.19			2010. február 17.	Biztonsági és stabilitási hibák kiküszöbölése.
	1.9.1	3.5		Shiretoko	2009. június 30.	Webszabványok fejlettebb támogatása a Gecko motorban. Szöveges API a <canvas> elemhez. Border-image támogatása. JavaScript query selectorok támogatása. Számos fejlődés az intelligens címsorban. Új módszer a fülek közti váltásban. Privát böngészési mód. Google-alapú helymeghatározás.
		3.5.19			2011. március 22.	Biztonsági és stabilitási hibák kiküszöbölése.
	1.9.2	3.6		Namoroka	2010. január 21.	A Tracemonkey JavaScript motor egyre gyorsabb. A CSS támogatások bővülése: -moz-background-size érték, a CSS Gradients és a több háttér támogatása.
		3.6.22			2011. március 22.	Biztonsági és stabilitási hibák kiküszöbölése. A bővítmények most már külön szálként futnak.
Mozilla Firefox 4	2.0	4.0		Tumucumaque	2011. március 22.	A legfőbb változás a grafikai felületen történik. A böngésző egy új – az Internet Explorer 8-hoz és a Google Chrome-hoz hasonló – kezdőlapot kap. Újratervezett Beállítások és Kiegészítőkezelő ablakok próbálják megkönnyíteni a kezelést. A böngésző alapértelmezetten támogatja a PDF fájlok megtekintését, ezzel a harmadik fél által készített PDF nézegetők – például az Adobe Reader – feleslegessé válnak. A Gecko böngészőmotor fejlesztésének köszönhetően még több HTML5 és CSS3 tulajdonság kerül támogatásra, valamint megjelenik a WOFF formátum támogatása. Új alapértelmezett felhasználói felület minden platformon, újratervezett kiegészítőkezelő és értesítő, böngészőfülek áthelyezése legfelülre, Firefox menügomb Windows alatt, alkalmazásfülek bevezetése, Firefox Sync és Panorama integrálása, WebM-támogatás, WebGL-támogatás, GPU-alapú hardveres gyorsítás, a Jägermonkey motor optimalizálása, továbbfejlesztett HTML5- és CSS3-támogatás.
		4.0.1			2011. április 28.	Rendes biztonsági és stabilitási frissítés.
Mozilla Firefox 5	5.0	5.0			2011. június 21.	CSS Animations-támogatás; a Do-Not-Track header beállítás feltűnőbb helyre került; a tétlen HTTP-kapcsolatok kezelésének logikáján változtattak, gyorsították; javított Canvas-, JavaScript-, memóriakezelési és hálózati teljesítmény; a HTML5, XHR, MathML, SMIL és Canvas szabványosabb kezelése; egyes nyelveken javított helyesírás-ellenőrzés; az asztali környezettel való jobb integráció Linux alatt; a WebGL tartalmak nem tölthetnek be textúrákat más weboldalakról; a háttérben lévő böngészőfülek setTimeout és setInterval automatikusan 1000 ms-ra áll be, ami az előtérben lévő oldal teljesítményét növeli.
		5.0.1			2011. július 21.	Cikluson kívüli stabilitási frissítés
Mozilla Firefox 6	6.0	6.0			2011. augusztus 16.	A böngésző címsora kiemeli az éppen látogatott oldal tartománynevét; az oldal identitásával kapcsolatos blokk kinézetét áramvonalasították; a WebSockets with prefixed API legutolsó draft változatának támogatása; az EventSource/Server-Sent Events (szerver által küldött események) támogatása; a window.matchMedia támogatása; újdonság a Scratchpad, egy interaktív eszköz JavaScript-programblokkok (prototípusok) írására és tesztelésére; egy új Webfejlesztő-menüelem alá került néhány fejlesztő-orientált elem; a Webkonzol használhatóbbá tétele; a Firefox Sync jobb előtérbe helyezése; felgyorsított böngészőindítás Panorama funkció használata esetén; számos stabilitási és biztonsági hiba javítása.
		6.0.2			2011. szeptember 6.	Hollandia SSL-tanúsítványainak visszavonása egy biztonsági betörés következményei miatt. A .gov.uk tartománynevekkel kapcsolatos hiba javítása.
Mozilla Firefox 7	7.0	7.0.1			2011. szeptember 27.	Drasztikusan javított memóriahasználat; új megjelenítőmotor, ami a Canvas-műveleteket Windows alatt felgyorsítja; a könyvjelzők és a jelszavak szinkronizálása csaknem azonnal megtörténik a Firefox Syncben; a text-overflow: ellipsis támogatása; a Web Timing (Navigation Timing) specifikáció támogatása; opt-in rendszer bevezetése a felhasználók teljesítményadatainak gyűjtésére (egy add-on segítségével); több stabilitási hiba javítása.
Mozilla Firefox 8	8.0	8.0.1			2011. november 7.	A Twitter hozzáadása a keresősávhoz; a fülek animációjának megújulása; stabilitási problémák javítása;
Mozilla Firefox 9	9.0	9.0.1			2011. december 20.	Továbbra is a Google marad a Firefox alapértelmezett keresője három évig; gyorsabb elődeinél; a SpiderMonkey JS-motorban megjelent a közel egy éve fejlesztett "Type Inference"; stabilitási problémák javítása;
Mozilla Firefox 10	10.0	10.0.1			2012. január 31.	A címsor mellett található Előre gomb csak akkor jelenik meg, ha az aktív; Full Screen API. Teljes képernyős játékok, lenyűgöző videók és kiváló megjelenésű prezentációk készíthetők az új API használatával; meghosszabbított támogatással érkező kiadás (Extended Support Release); a kiegészítők kompatibilitásának automatikus ellenőrzése; a böngészőhöz az WebGL Anti-Aliasing funkció társult, amellyel az objektumok szebbek és finomabb mozgásúak lehetnek; stabilitási problémák javítása;
Böngésző neve	A Gecko verziója	Verzió	Támogatási állapot	Kódnév	Megjelenés dátuma	Jelentős változtatások
Böngésző neve	A Gecko verziója	Verzió	Támogatási állapot	Kódnév	Megjelenés dátuma	Jelentős változtatások

Szolgáltatások

A Firefoxba épített szolgáltatások közé tartozik a füles böngészés, a helyesírás-ellenőrző, az azonnali keresés, az élő könyvjelzők kezelése, a beépített letöltéskezelő és egy keresőrendszer, ami a felhasználó által kiválasztott keresőmotort használja.

A fejlesztők célja egy olyan böngésző készítése volt, ami „szörfözik a weben” és a „lehető legjobb böngészési élményt nyújtja a lehető legnagyobb embertömeg számára”.

A felhasználók kiegészítőkkel és témákkal alakíthatják át a Firefoxukat saját ízlésük szerint. A Mozilla egy külön tárhelyet üzemeltet ezek tárolására az addons.mozilla.org címen, ahol 2009 júliusában már több, mint 5000 kiegészítő volt található. A kiegészítők ingyenesek.

A legnépszerűbb kiegészítők között van az Adblock Plus (a reklámokat tiltja le), a Video DownloadHelper (internetes videók letöltését és konvertálását segítő eszköz), a NoScript (JavaScript-letiltó eszköz), a FlashGot (letöltéskezelő, mely külső programokkal működik együtt), a DownThemAll! (letöltéskezelő), a Tab Mix Plus (mellyel további beállítások végezhetőek a füleken), a Cooliris (a támogatott oldalak képeiből 3D-s falat készít), a FoxyTunes (médialejátszó eszköz), a StumbleUpon (a felhasználó érdeklődésének megfelelő oldalakat javasol), a Foxmarks Bookmark Synchronizer (könyvjelző-szinkronizáló) és a Web developer (webfejlesztői eszköztár).

Szabványok támogatása

Firefox 3.5 az Acid 3 teszten

A Mozilla Firefox számos internetes szabványt támogat, például a HTML-t, az XML-t, az XHTML-t, az SVG 1.1-t (részben), a CCS-t (kiegészítők segítségével), az ECMAScriptet (JavaScript), a DOM-ot, a MathML-t, a DTD-t, az XSLT-t, az XPath-ot és az alfa-csatornával rendelkező (áttetsző) PNG-képeket is. Olyan szabványtervezeteket is támogat, amiket a WHATWG készített, például a klinesoldali adattárolást, és a vásznat.

A Firefox a 3.0-s verzió óta átmegy az Acid2 szabvány-kompatibilitási teszten. A 3.5 verzió nem megy át az Acid3-teszten: 93 pontot ér el a 100-ból, így nem jeleníti meg a képet helyesen. A 3.6 ötödik béta verziója 94 pontot ér el, a svg.smil engedélyezésével 96 pontot ér el, csupán az SVG fontok támogatása hiányzik, aminek megoldásán már dolgoznak. A képet helyesen jeleníti meg, csupán a favicon-t (a weboldalhoz tartozó ikon) nem jeleníti meg, így viszont nem felel meg az Acid 3 teszt összes követelésének.

A Firefox implementálta a Google "safebrowsing" nevezetű kereskedelmi protokollját, ami viszont nem nyílt szabvány. Ez viszont ellent mondhat a Mozilla Kiáltványban (Mozilla Manifesto) leírtaknak.

Biztonság

A Firefox homokozóelvű biztonsági modellt használ, és korlátozza a szkriptek hozzáférését más weboldalak adataihoz az azonos forrás elve alapján. Https protokoll használata esetén SSL/TLS-t használ a kiszolgálóval való kommunikáció védelme érdekében. Lehetővé teszi az alkalmazások számára azonosítás céljából az intelligens kártya használatát is.

A Mozilla Alapítvány pénzjutalomban (500$ valamint egy Mozilla póló) részesíti azokat a kutatókat, akik komoly biztonsági réseket fedeznek fel a Firefoxban. A hivatalos irányelvek ellenzik a sebezhetőségek korai közzétételét annak érdekében, hogy a potenciális támadók ne használhassák ki azokat.

Tanulmányok

Mivel kevesebb (a nyilvánosság által ismert) hibával rendelkezik, mint az Microsoft Internet Explorer, ezért a fejlettebb biztonságot gyakran említik Firefoxra való váltás indokaként. A The Washington Post beszámolója szerint egy kritikus sebezhetőség 284 napig volt támadható az Microsoft Internet Explorerben, míg ezzel szemben csupán 9 napig maradt javítatlanul a Firefoxban.

Egy 2006-os Symantec-tanulmány kimutatta, hogy bár a Firefox számos más böngészőnél több, a terjesztő által megerősített hibát tartalmazott azon év szeptemberében, de ezeket sokkal gyorsabban kijavították, mint a többi böngészőben. A Symantec később megerősítette állítását: a Firefox még mindig sokkal kevesebb biztonsági sebezhetőséggel rendelkezik, mint a Microsoft Internet Explorer. 2008. június 7-éig a Firefox 2 csupán három javítatlan sebezhetőséggel rendelkezett, melyeket „kevésbé kritikus”-nak jelölt a Secunia. Ugyanezen cég szerint az Microsoft Internet Explorer 7 tíz biztonsági hibát tartalmazott, melyek „közepesen kritikus” besorolást kaptak.

Egy másik internet-biztonsággal foglalkozó cég, a SecurityFocus 1 foltozatlan hibát jelentett a Firefox 1.0.7-ben (amit a Firefox 1.5 Beta 2 már nem tartalmaz), és 59-et a Windows XP második szervizcsomagjával futó Microsoft Internet Explorer 6-ban.

A Firefox biztonsági rései közül megjelenése óta egyet sem használtak ki tömegesen, vagy legalábbis nem érkezett ilyenről jelentés.

A kiadás után pár órával kritikus hibát találtak a 3-as verzióban, amely már a 2-es verzióban is jelen volt. Ezt a 3.0.1-es verzióban javították.

2007 decemberében a Secunia biztonsági részlegének jelentése szerint 18-ból 4 biztonsági rés még nem volt kijavítva, szemben a Microsoft Microsoft Internet Explorerrel, melyben 20 biztonsági résből még 7 nem volt kijavítva. Ráadásul a Secunia szerint a Firefox biztonsági rései kevésbé kritikusak, mint a Microsoft Internet Exploreré. Azoknak az IE felhasználóknak, akik a Windows XP 2-es szervizcsomagot már telepítették, csupán 3 sebezhetőséggel kell számolniuk, míg a régebbi Windowst IE 6 verziót használóknak 21 sebezhetőséggel kell számolniuk, mivel a 2-es szervizcsomag csupán XP-re érhető el.

Elterjedt vélemény, hogy minél népszerűbb lesz a Firefox, annál több sebezhetőség lesz benne. Mitchell Baker, a Mozilla Alapítvány elnöke szerint viszont "a kettőnek semmi köze egymáshoz".

A Secunia biztonságtechnikai cég felmérése szerint 2008-ban a Firefoxban több biztonsági rést találtak (115-öt), mint a Safariban (32), az Internet Explorerben (31) és az Operában (30) együttvéve. A Firefox mentségére szól ugyanakkor, hogy a hibákat jóval hamarabb kijavítják, mint például az Explorer programozói. Lucas Adamski, a Mozilla biztonságért felelős igazgatója blogjában, Óvakodj a biztonság mérésétől címmel válaszolt a Secunia biztonsági jelentésére. Ebben kifejti, hogy a Mozilla minden hibát közzétesz (hiszen nyílt forrású), a többi böngészőnek viszont megvan a lehetősége, hogy ha egy hibát találnak, azt titokban kijavítsák. „Eltérően más gyártóktól, akik csak akkor hoznak nyilvánosságra egy biztonsági problémát, ha azokat független külső fél fedezi fel, de nem számolnak be olyan problémákról, amelyeket a belső fejlesztők, a minőségbiztosítás vagy szerződéses biztonsági szakértők fednek fel.”

A Secunia 2009. október 29-én megjelent tanulmánya szerint a Firefox 3.5.x verziója nem tartalmaz sebezhetőséget.

2009 októberében a Microsoft biztonsági szakértői elismerték, hogy a Firefox 2009 februárja óta sebezhető volt a .NET keretrendszer 3.5 SP1 bővítménynek köszönhetően, amely szép csendben a Windows update során telepítette magát a Firefoxhoz.

Sebesség

A Firefox 3.1 sebessége a Sunspider, a Celtic Cane és a V8 tesztprogramok szerint a középmezőnybe tartozik: a Google Chrome és a Safari megelőzi, az Operánál és különösen az Internet Explorernél viszont jobban teljesít – a böngészők 2009. március 20-án elérhető legfrissebb verzióját figyelembe véve.

A Firefox 3.5 verziója sokat javult sebesség tekintetében. Bár még mindig a középmezőnybe tartozik, de erősen felzárkózott a két leggyorsabb böngészőhöz, a Safarihoz és a Google Chrome-hoz.

Felhasználói felület

A Firefox gépelőkeresés közben. Az „ency” szót írtuk be, a találatot pedig zölddel emelte ki a program.

A Firefox fejlesztői nagy hangsúlyt fektettek a felhasználói felület egyszerűségének megőrzésére, így például a beállítások ablakban is csak a leggyakrabban használt funkciók találhatók meg. Az összetettebb beállítási lehetőségek az átlagos felhasználók szeme elől elrejtve, a címsorba begépelt about:config szöveggel csalhatók elő.

A Firefox támogatja a füles böngészést, melynek segítségével egyetlen böngészőablakon belül több weblap nyitható meg. Ezt a funkciót a Mozilla Alkalmazáscsomagtól örökölte, ami a népszerű MultiZilla kiterjesztéstől „vette kölcsön” a képességet. A Firefox az elsők között kezdte támogatni az előugró ablakok blokkolása szolgáltatást is.

Az információkeresést is számos szolgáltatással segíti a böngésző. A gépelőkeresés funkció segítségével a felhasználónak elég elkezdeni gépelni a billentyűzeten, és a Firefox azonnal keresni kezdi és kiemeli a találatokat. A keresés a gépelés folytatásával pontosítható.

A beépített keresés eszköztár segítségével különböző internetes keresőmotorokat használhatunk. Alapértelmezésként a Google, a Yahoo!, az Amazon.com, a Creative Commons, a Dictionary.com és az eBay motorokat használhatja a felhasználó, de továbbiakat is hozzáadhat a listához, köztük a Wikipédiát is, a fölöslegeseket pedig akár el is lehet távolítani.

A Firefox rendelkezik egy „keresési kulcsszavak” szolgáltatással, amit a Mozilla Alkalmazáscsomagtól örökölt. Segítségével a felhasználók könyvjelzőiket a címsorból érhetik el, kulcsszavak (és egy esetleges funkciós paraméter) segítségével. Például a címsorba a „google alma” kifejezést írva a Google „alma” szóra kiadott keresési lapját kapjuk eredményül. Egy gyári, módosítatlan Firefox-szal kulcsszavakat használhatunk a Google Search, Google Stock Search, Dictionary.com, Urban Dictionary és a Wikipédia eléréséhez. Amikor olyan kulcsszót gépelünk a címsorba, amit a Firefox nem ismer meg, automatikusan a Google által elsőként javasolt lapra érkezünk.

A 3.7-es verzióban a böngészőfelület átalakításon esik át. A Mozilla Wiki oldalán már láthatóak képek az új felületről. Az átalakítás célja részben a Microsoft Windows Vista és a Microsoft Windows 7 operációs rendszerek felületébe való jobb integrálódás, valamint a böngésző jobb hely-kihasználása.

Testreszabhatóság

A kiterjesztések (XPInstall modulok) segítségével olyan új funkciókkal látható el a böngésző, mint az egérmozdulatok támogatása és a reklámok szűrése, de létezik több olyan kiterjesztés is, ami a weblapszerkesztők dolgát könnyíti meg. A Firefoxot használó Wikipédia szerkesztők számára nagy segítséget jelent a Mozilla Update-ről letölthető, testreszabható Wikipedia eszköztár. A Mozilla Alkalmazáscsomag számos része Firefox-kiterjesztésként vált elérhetővé (például a ChatZilla nevű IRC kliens is).

Vannak, akik kísérletezési lehetőségként tekintenek a kiterjesztésekre, mások új funkciók tesztelésére használják őket. Az igazán népszerű kiterjesztések a program részévé válhatnak (így történt ez a füles böngészéssel is, a MultiZilla kiterjesztést foglalták a programba a készítők).

A Firefox a népszerű Noia eXtreme megjelenést alkalmazva

A Firefox témák segítségével megváltoztatható a böngésző kinézete (ikonok, gombok, stb. kinézete). Egy téma CSS csomagokból és képfájlokból áll. A Mozilla Update weboldalról témák százai tölthetők le. A témák letöltésén kívül a felhasználók módosíthatják a Firefox felhasználói felületét különböző gombok és mezők hozzáadásával, áthelyezésével vagy akár egész eszköztárak eltüntetésévél is.

2007 decemberében a Mozilla Labs megjelentette a Personas for Firefox névre hallgató projektet, mellyel könnyedén készíthetőek egyszerű háttértémák (a böngésző hátterét cseréli le, tehát nem azonos a témával, ami gombokat és egyéni ikonokat is tartalmaz). Egészen a Firefox 3.5 verzióig a Personas használatához le kellett tölteni a Personas kiegészítőt, azonban a 3.6-os verzió már alapértelmezetten tartalmazza ezt az alkalmazást.

A beépített automatikus frissítés funkció segítségével a Firefox naprakészen tartja a telepített kiterjesztéseket és témákat, így az új verziók telepítésével nem kell a felhasználóknak bajlódniuk.

A Firefox rejtett beállítási lehetőségei a címsorba begépelt about:config szöveg segítségével érhetők el. Többek között itt választhatjuk ki, hogy ablakokban megjelenő hibaüzeneteket vagy inkább hibaüzenetlapokat szeretnénk használni, de az oldalrendezést is felgyorsíthatjuk. A kísérleti funkciók (mint a HTTP adatcsatornák (pipelining) engedélyezése) szintén az about:config-ból érhetők el.

Rendszerkövetelmények

Több platform támogatása

Linux operációs rendszeren futó Firefox

A Firefox böngésző több operációs rendszeren is használható. A hivatalos letöltőoldaláról a következő rendszerekre érhetők el Firefox-verziók:

• Microsoft Windows: Windows XP, Windows Server 2003, Windows Vista és Windows 7. Bár a Firefox hivatalosan nem támogatja a Windows 95-öt és a Windows 98 első kiadását, egy kis alakítás után működik ezeken a rendszereken is a 2-es sorozatig bezáróan, a 3-as verzió már nem fut Windows 9x/Me-n.
• Unix-alapú, X.Org Server-t vagy XFree86-ot használó operációs rendszerek, például Linux disztribúciók illetve BSD rendszerek. Ezen rendszerek általában alapértelmezésben szállítják a Mozilla Firefox-ot.
• Mac OS X. A 2005-ös Worldwide Developers Konferencián az Apple programozói bemutattak egy olyan Firefox verziót is, ami az Intel processzorokat használó Mac OS X-en is működött.

Mivel a Mozilla Alapítvány oldalairól a Firefox forráskódja is letölthető, más operációs rendszerek felhasználói is lefordíthatják a Firefoxot saját rendszerükre. A következő operációs rendszereket hivatalosan nem támogatja a Firefox, mégis működik velük:

• Solaris (x86 and SPARC)
• OS/2
• AIX
• FreeBSD
• OpenBSD
• NetBSD
• PC-BSD
• BeOS
• SkyOS
• RISC OS (ARM)

64 bit

A Windows XP Professional, valamint a Vista 64 bites verziójára szintén elérhetők Firefox kiadások, de ezek nem hivatalos verziók. Amellett, hogy le lehet tölteni a 64 bites verziót, útmutató alapján lehet készíteni 64 bites verziót, így Linuxra is elkészítheti bárki. Érdekesség, hogy a 2007. április 12-én megjelent openSUSE Linux 10.3 Alfa 3 verziója az x86-64 gépeken 64 bites Firefoxot használt, és a 32 bites i386-os bővítmények kezeléséhez az nspluginwrappert használta. Egyébként bizonyos 64 bites Linux disztribúciók elkészítették a 64 bites változatot a saját rendszerükhöz. (Linux disztribúcióknál általános dolog, hogy a Mozilla alkalmazásokat újraépítik és beteszik a saját csomagkezelőjükbe.) 2009 folyamán egy Makoto nevű egyén elkészítette a Firefox 64 bites változatait, és a Softpedia egyik cikke szerint elképzelhető, hogy a Mozilla elkezdi majd támogatni a munkáját, de egyelőre ez még nem történt meg.

Egyébként a 32 bites verzió is működik 64 bites operációs rendszeren. Az eredeti tervek szerint a Firefox 4 már 64 bites változatban is megjelent volna.

Firefox 2.0.0.14 fut OS/2 Warp 3-on

Régebbi operációs rendszerek

A Firefox 1.5.0.12 az utolsó verzió, mely még fut Windows 95 operációs rendszeren. A Firefox 2.0.0.20 az utolsó verzió, mely még fut Windows 98, Windows Me és Windows NT 4.0 operációs rendszereken. Habár hivatalosan már nem támogatottak ezek a rendszerek, de egy KernelEx nevezetű segédeszköz segítségével a Firefox 3.x verziók futtathatóak Windows 98 és Windows Me rendszereken (de ezen verziókat már nem támogatja a Mozilla). A Firefox 2.0.0.14 az utolsó verzió, mely még fut OS/2 Warp 3 operációs rendszeren. A későbbi Firefox verziókhoz már libc 0.6.3-on alapuló GCC runtime library szükséges (a libc 0.6.2-höz és későbbi verziókhoz már Warp 4 kell).

Nyelvek

A Firefox számos nyelvén elérhető, magyarul is tud. Széles körű nyelvi támogatása önkéntes fordítócsoportoknak köszönhető: a fordításához programozói tudás nélkül, a legegyszerűbb szövegszerkesztővel is neki lehet kezdeni. A 4.0-s kiadás 55 nyelv 61 változatát támogatja; a béta-verziójú nyelvekkel együtt mindösszesen 72 nyelv 82 változatán használható. (További 4 nyelvváltozatban az előző kiadás érhető el.)

A Firefox magyar nyelvre történő átültetéséért az FSF.hu Alapítvány felelős, a Magyar Mozilla Projekt vezetője Tímár András. Nekik és segítőiknek köszönhető a Firefox magyar verziójának támogatása is, például a magyar nyelvű Firefox Súgó a Mozilla Europe magyar nyelvű oldala és a Mozilla Magyarország közösségi oldal létrehozása is.

Webfejlesztés

A Firefox kiegészítők segítségével számos webfejlesztést megkönnyítő alkalmazással bővíthetjük a böngészőt. A legnépszerűbb eszközök között a GreaseMonkey, a Web Developer, a Firebug, a DOM Inspector (mely egészen a 3.0 verzióig beépített alkalmazás volt, azonban csak egyéni telepítéskor telepítette), valamint a beépített hibakonzol. Emellett még számos kiegészítővel könnyíthetik meg a fejlesztők a munkájukat: színpipetta, vonalzó, FTP kliens, nem működő linkek keresése, fejlett proxy-kezelő, és számos hasznos kiegészítő. 2009 szeptemberében 916 kiegészítés volt elérhető a Kiegészítők a Firefoxhoz honlapon a Webfejlesztés kategóriában.

Apróságok

Az RSS vagy Atom technológiára épülő „Élő Könyvjelzők” szolgáltatás a Firefox újabb hasznos eszköze, segítségével a felhasználók egyszerűen tarthatnak lépést a legújabb hírekkel kedvenc hírforrásukat használva. A Firefox rendelkezik még egy testreszabható letöltéskezelővel. Adott ponton meg lehet állítani a letöltést, és később újra lehet indítani azt.

Licenc

A Firefox ingyenes, nyílt forráskódú szoftver. Forráskódja hármas licencelésű: Mozilla Public License (MPL), GNU General Public License (GPL), és a GNU Lesser General Public License (LGPL). Ezek a licencek lehetővé teszik, hogy forráskódját bárki megnézze, módosítsa és/vagy továbbadja. Több alkalmazás is készült már ennek a kódnak a felhasználásával, például a Netscape, Flock, Miro és Songbird.

A Mozilla Corporation által kiadott, Firefox 3.0.6-os verziónál régebbi telepítőkészletek telepítése előtt el kellett fogadni a Mozilla Corporation végfelhasználói licencszerződését (EULA). Erre azért volt szükség, mert a telepítőkészletbe csomagolt szoftver számos elem nem tartozott a hármas licenc hatálya alá. Ilyen például a Firefox márkanév, a jogvédett logója, és a jogvédett, zárt forráskódú Talkback összeomlás-jelentő (melyet a 3.0 előtti verziók használtak). Emiatt és a Windows verzióban található „clickwrap” szerződés elfogadás miatt az FSF ezeket jogvédett szoftvereknek tekinti. A Firefox 3.0 a Talkback helyett már a nyílt forráskódú Breakpad-et használja. A Firefox 3.0.6 és újabb verziók telepítőkészletei a MPL alatt jelennek meg.

Korábban a Firefox kizárólag az MPL licenc alatt jelent meg, melyet a FSF kritizált a gyenge „copyleft” miatt. Ez a licenc korlátozott mértékben lehetővé teszi a jogvédett szoftverek közvetett felhasználását. Ráadásul MPL licenccel rendelkező kód nem építhető be GPL-t vagy LGPL-t használó kódba. Ezeknek a problémáknak a megoldása végett a Mozilla újralicencelte a Firefoxot az MPL, GPL, LGPL hármas licenc alatt. Az újralicencelést követően a fejlesztők most már szabadon választhatnak afelől, milyen licenc alatt szeretnék a kódot megkapni, hogy ily módon a lehető legjobban megfeleljen a céljaiknak.

Márkanév és logó

Az úgynevezett általános logó, melyet a nem hivatalos Firefox disztribúciók használnak

Az Iceweasel (Jégmenyét), a Debian saját Firefox-változatának logója

A program eredeti logóját egy Daniel Burka nevű internetező találta ki, mivel azonban nem tudott rajzolni, ötletét Stephen Desroches vetette papírra. A 3.5-ös verziótól használt új logót Anthony Piraino, az Iconfactory grafikusa készítette.

A „Mozilla Firefox” név és a logó bejegyzett márkanév, melyet csak meghatározott körülmények között szabad felhasználni. Bárki terjesztheti a hivatalos binárisokat eredeti formában, és használhatja a Firefox márkanevet egy ilyen disztribúcióban. Azonban azok a disztribúciók, amelyek módosított forráskódra épülnek, korlátozások alá esnek.

A Mozilla Alapítvány néhány nyílt forráskódú disztribúciónál vitába keveredett a „Firefox” név használata miatt is. Mitchell Baker 2007-ben egyik nyilatkozatában kifejtette, hogy a disztribúciók nyugodtan használhatják a „Firefox” márkanevet, amennyiben a forráskódot nem módosítják jelentősen. A forráskód módosítását illetően a Mozilla Alapítvány lefektette azokat a szabályokat, amelynek alapján Firefoxnak minősül még a program. A Mozilla Alapítvány leginkább amiatt aggódik, hogy egy módosított verzió esetében más minőséget kapnak a felhasználók Firefox néven.

Annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a disztribúcióknak a hivatalos márkanév nélküli kódok előállítását, a Firefox forráskódja tartalmaz egy „márkanév-kapcsolót”, mely lehetővé teszi az olyan kód előállítását, amely nem tartalmazza a hivatalos logót és márkanevet. Ezáltal lehetővé válik az olyan böngészőváltozatok elkészítése, amelyek nem esnek a Firefox márkanév korlátozásai alá. (Gyakran használják az ilyen kódokat a Firefox alfa és béta változataihoz.) A márkanév nélküli változatokban a hivatalos logót és nevet lecserélik egy szabadon terjeszthető logóra (a bombához hasonlító logó) és annak a verziónak a kódnevére, amelyből módosították. A Firefox 1.5 fejlesztői változatának neve „Deer Park”, a 2.0 Bon Echo, a 3.0 „Gran Paradiso”, a 3.5 „Shiretoko”, a 3.6 pedig „Namoroka”. (Ezek nemzeti parkok nevei.) A „Minefield” (Aknamező) kódnév, és a bombához hasonlító logó a 3.0 fejlesztői változat és azt követő Firefox-változatok fejlesztői jele.

Bizonyos közösségi kiadásoknak tett kivételektől eltekintve, a módosított Firefox változatok Firefox név alatti kiadása csak a Mozilla beleegyezésével történhet. Például a Firefox név nem használható a logó nélkül. Amikor a Debian fejlesztő csapat 2006-ban úgy döntött, hogy nem használja tovább a Firefox logót (a szerzői jog korlátozása nem volt összeegyeztethető a fejlesztők elveivel), a Mozilla Alapítvány képviselője tájékoztatta, őket, hogy ez így nem elfogadható: vagy alkalmazkodnak a szabályokhoz, vagy elhagyják a Firefox név használatát az adott Linux disztribúcióban. Végül a Debian saját Firefox verzióját több más Mozilla-programmal együtt elnevezte Iceweasel-nek (szó szerinti fordításban „Tűzróka” helyett „Jégmenyét”).

Reklámozása

A Firefox megjelenésének első évében, nagyon jó fogadtatásra talált: 100 millióan töltötték le a programot. Ezt követően - 2004-ben - agresszív reklámkampány, „reklámozási hét” indult, ahogy Blake Ross és Asa Dotzler fogalmazta.

2004. szeptember 12-én megjelent a „Spread Firefox” (Terjeszd a Firefoxot) marketingportál, valamint a Firefox Preview Release, megteremtve ezzel a helyet, ahol számos különböző marketing-módszereket lehetett megvitatni. A portálon lehetett a „Get Firefox” (Töltsd le a Firefoxot) bannereket szerezni. Időről időre az SFX csapat szervez ehhez hasonló marketingeseményeket a honlapjukon. A „Spread Firefox”-kampány része volt az is, hogy "egy nap alatt a legtöbbször letöltött szoftver kategóriában" Guiness rekordot állítsanak fel a Firefox 3.0-val.

2008. február 21-én, az ötszázmilliomodik letöltés örömére a Firefox-közösség felhívást tett közzé, hogy mindenki látogasson el a FreeRice.com-ra, és 500 millió rizsszemet összegyűjtsön az éhezőknek.

Néhány lelkes Firefox felhasználó elkészített egy Firefox logó alakú gabonakört egy kukoricamezőn, melyet meg lehet tekinteni a Google Earth-ön a é. sz. 45° 7′ 25.68″, ny. h. 123° 6′ 49.68″45.1238, -123.1138.

Alternatív böngészők használata (tehát az IE nem szerepel ebben):

██ Firefox

██ Safari

██ Opera

██ Netscape

██ Mozilla

██ Chrome

██ Egyéb

Piaci részesedés

A Firefox piaci részesedése verziókra bontva (globális mérés) — NetApplications.com, 2011. március
Firefox 1.0	0,01%
Firefox 1.5.	0,03%
Firefox 2.0	0,26%
Firefox 3.0	1,02%
Firefox 3.5	1,95%
Firefox 3.6	17,82%
Firefox 4.0	0,63%
Összes verzió együttvéve	21,72%

A Mozilla Firefox piaci részesedése a megjelenése óta növekszik, leginkább az Internet Explorer kárára. 2010 januárjában globális részesedése a böngészőpiacon már 24,43% volt, 2011 márciusában azonban 21,74-re esett vissza (NetApplication adatok szerint), köszönhetően a riválisok erősödésének (legfőképpen a Google Chrome miatt).

2011 márciusában a böngészők piaci részesedése a következőképpen állt a NetApplications mérései alapján:

• 56,77% Internet Explorer
• 21,74% Firefox
• 10,93% Google Chrome
• 6,36% Safari
• 2,15% Opera

A StatCounter statisztikái ugyanakkor ugyanerre a hónapra 31,24%-os részesedést mértek.

A 2004 novemberében megjelent Firefox 1.0 verzió óta a letöltések száma egyre növekszik. 2008. február 21-én a Firefoxot már több mint 500 millió alkalommal töltötték le. 2009. július 31-én a központi szervereken a letöltésszámláló átlépte az egymilliárd letöltést. A számadat tartalmazza a Firefox 1.0 verziótól számított összes verzió összes Mozilla szerveréről történő letöltését. Ez a számadat nem tartalmazza az automatikus frissítéseket (a manuális frissítést viszont igen), vagy egy harmadik fél által készített webhelyről letöltött verziókat. Nem teljesen megbízható adat a felhasználók számának leméréséhez, hiszen egy letöltéssel számtalan gépre lehet telepíteni, ugyanakkor a fordítottja is igaz: a felhasználó több alkalommal is letöltheti, vagy akár egy harmadik fél által készített webhelyről is letöltheti (amit ugyebár nem tartalmaz a számadat). Természetesen az egymilliárdot már jóval hamarabb elérhette, hiszen rengeteg ember más weboldalról tölti le a szoftvert. Egy külön weboldalt is létrehoztak az esemény megünneplésére.

A StatCounter mérései szerint 2009 december közepére a Firefox 3.5 lett a legnépszerűbb böngészőváltozat a világon.

A Mozilla mérései szerint 2010 márciusában már több, mint 350 millió Firefox felhasználó volt szerte a világon.

Magyarország

Magyarországon 2008 júliusában (azaz a 3.0 megjelenésének hónapjában) egy hónapig piacvezető volt a Firefox 48,9%-os részesedéssel, melyet természetesen az Internet Explorer követett 47,8%-kal. Valószínűleg a júliusban megjelent új verzió erős kampányának volt köszönhető a böngésző hirtelen megnövekedett népszerűsége, az azt követő hónapban az IE visszavette a vezetést.

2009 augusztusában azonban már a gemiusRanking HU mérései alapján is a Firefox vezet (a többi mérés alapján már régebbtől kezdve átvette a vezetést), így jelenleg (2009 október) a Firefox a piacvezető böngésző Magyarországon.

Az eltérő kutatási módszertanok miatt a különböző cégek más adatokat mértek:

• A gemiusRanking HU mérései alapján 2009 áprilisától kezdve lett a Firefox Magyarország piacvezető böngészője.
• Az AdStat mérései szerint azonban a Firefox csak 2009 augusztusában lett piacvezető.
• A Statcounter szerint 2008 decembere óta piacvezető a Firefox Magyarországon
• Az Adverticum szerint 2009 augusztusában már a Firefox a legnépszerűbb böngésző

A Firefox piaci részesedése Magyarországon — gemius Rankings, 2011. március 14-20
Firefox 3.x	49,04%
Internet Explorer 8.x	18,38%
Chrome 10.x	14,72%
Internet Explorer 7.x	7,09%
Opera 11.x	2,76%
Összes Firefox verzió együttvéve (ebben az 1.x is benne van)	50,90%

Kritikák

2004-ben a forbes.com az év legjobb böngészőjének nevezte, a PC World pedig „Az év termékének” választotta a „2005 száz legjobb terméke” listán. 2006-ban, a Firefox 2 és az Internet Explorer 7 megjelenése után a PC World mindkettőt letesztelte, és a Firefoxot találta jobb böngészőnek. A Which? magazin „Legjobb vétel” díjjal jutalmazta a böngészök között. 2008-ban a cnet.com összehasonlította a Safarit, a Chrome-ot, a Firefoxot és az Internet Explorert a „Böngészők csatája” cikkben a teljesítmény, biztonság és szolgáltatások alapján. A cikkben a Firefox komoly elismerést kapott.

Teljesítmény

2005 decemberében az Internet Week egyik cikkéhez kapcsolódóan sok olvasó panaszkodott a Firefox 1.5 magas memóriahasználatára. A Mozilla fejlesztői szerint ez részben az új FastBack funkció miatt van. Ilyen problémát okozhatnak még a hibás kiterjesztések, mint a Google-eszköztár, vagy az Adblock néhány régebbi verziója, vagy az Adobe Acrobat Reader régebbi bővítményei. A PC Magazin összehasonlító cikke szerint - melyben a Firefox 2, Opera 9 és Internet Explorer 7 böngészőket vizsgálták - a Firefox körülbelül ugyanannyi memóriát fogyaszt, mint a másik két böngésző.

A Softpedia szerint a Firefox 1.5 lassabban indult el, mint a többi böngésző. Ezt böngésző-összehasonlító tesztek is megerősítették. Az IE 6 gyorsabban indul el, mint a Firefox 1.5 Windowson, mivel annak egyes komponensei a Windowsba vannak építve, így a rendszer elinduláskor automatikusan betöltődnek. A probléma kiküszöbölése gyanánt egy elő-betöltő programot készítettek, mely a Firefox bizonyos komponenseit az Internet Explorerhez hasonlóan betölti. A Windows Vista egyik szolgáltatása, a SuperFetch hasonló módon előre betölti a Firefoxot, ha észleli, hogy gyakran használt alkalmazás.

A PC World és a Zimbra tesztjei kimutatták, hogy a Firefox 2 kevesebb memóriát igényel, mint az Internet Explorer 7. A Mozilla, CyberNet, és a The Browser World tesztjei szerint a Firefox 3 kevesebb memóriát fogyaszt, mint az Internet Explorer 7, Opera 9.50 béta, Safari 3.1 béta vagy akár a Firefox 2.

A Google és a Firefox viszonya

A Mozilla Corporation és Google közti megállapodás a média figyelmét sem kerülte el. Különösen igaz ez a fizetett ajánlási megállapodásra. A Firefox 2-ben bevezetett adathalászat elleni védelem jelentős vitákat váltott ki. Az adathalászat elleni védelem alapértelmezetten be van kapcsolva, és a listáját a Google szerveréről kétóránként frissíti. A felhasználó nem változtathatja meg a grafikus felhasználói felületen keresztül, és arról sem kap információt, hogy ki az adatszolgáltató. A böngésző minden egyes frissítési próbálkozáskor sütiket küld a Google-nak. A Mozilla Alapítvány a 2007 elején megjelent verziókba újabban egy opt-in biztonsági szolgáltatást is beépített. Ez az adathalászat elleni szolgáltatás valós idejű védelmet biztosít azáltal, hogy minden meglátogatott URL címet ellenőriztet a Google-lel. A személyes adatok interneten történő védelme érdekében fellépő bizonyos csoportok aggodalmukat fejezték ki mondván, hogy a Google felhasználhatja ezeket az adatokat, bár a Firefox adatkezelési szabályzata kijelenti, hogy a Google nem használhatja fel a személyes információkat más célra, csak az adathalászat elleni védelemhez.

A Mozilla Foundation 2008-as bevétele 78,6 millió dollárra rúgott, 5%-kal meghaladva a 2007-ben közölt 75,1 millió dollárt. Ahogy korábban is, a bevételek nagy része a Firefox böngészőbe beépített keresési funkciókból és az alapértelmezett Google kezdőlapból származnak. A Google-lel kötött szerződés eredetileg 2008-ban lejárt volna, de meghosszabbították 2011-ig.

2009 augusztusának végén a Mozilla Security emberei jeleztek egy biztonsági hibát a Google Chrome böngészőben, így segítve a Google-t.

Eric Schmidt egy 2009. decemberében CNBC-nek adott nyilatkozatában kifejtette a felhasználói adatokról a véleményét, melyre reagálva Asa Dotzler - aki a Mozilla közösségi fejlesztések irányításáért felelős - azt javasolta a Firefox felhasználóknak, hogy Google helyett használják a Bing keresőmotort.

A Microsoft reakciói

Steve Vamos, a Microsoft ausztráliai vezetője 2004 végén azt nyilatkozta, hogy a Firefox nem jelent fenyegetést a Microsoft felhasználóira nézve, hiszen nincsen igény a funkcióira. Bill Gates a Firefox kipróbálása után a következőképpen nyilatkozott: „olyan sok programot töltenek le az emberek, de vajon használják is őket?”

A Microsoft felső vezetésének hideg fogadtatása ellenére az Internet Explorer fejlesztői csapata tartja a kapcsolatot a Mozillával. Rendszeresen találkoznak és megbeszéléseket folytatnak a webes szabványokról.

2006 augusztusában a Microsoft a Vista megjelenése előtt felajánlotta a Mozillának a segítségét, hogy együttműködve fejleszthessék a Firefox Vista rendszerbe integrálódását, melyet a Mozilla elfogadott.

2006 októberében a Firefox 2 megjelenése alkalmából az Internet Explorer 7 fejlesztői csapata elismerésük jeleként egy tortát küldött a Mozillának. Néhányan azzal viccelődtek, hogy a torta mérgezett volt, mások javasolták, hogy küldjenek vissza egy tortát a szabad szoftveres mozgalom receptjével. Az IE-csapat 2008. június 17-én még egy tortát küldött, a Firefox 3 megjelenése alkalmából.

2007 novemberében a Microsoft biztonsági részlegének stratégiai igazgatója, Jeff Jones bírálta a Firefoxot, mivel szerinte az Internet Explorerben kevesebb sebezhetőség található, mint a Firefoxban. A Mozilla egyik fejlesztője, Mike Shaver egy tanulmányban reagált erre, melyben bírálta a Microsoft biztonsági javításainak összeszámolási módszerét (például: több hiba javítását néha összevonják, és egy javításnak számolják). A tanulmány a javítások alapján számol, nem pedig a sebezhetőségek alapján.

.Net keretrendszer 3.5 szervizcsomag 1

2009 februárjában a Microsoft kiadta a .NET keretrendszer 3.5-ös verziójának első szervizcsomagját. A frissítéssel együtt települt a ClickOnce-technológiát tartalmazó Microsoft .NET Framework Assistant Firefox-bővítmény is. Ez elég nagy visszhangot váltott ki a Firefox-felhasználóktól, miután kiderült, hogy a kiegészítőkezelőn belül nem lehetett eltávolítani. Órákkal később az Annoyances.org webhely írt egy cikket erről, Brad Abrams Microsoft alkalmazott pedig blogjában elmagyarázta, hogy a Microsoft miért telepítette ezt a kiterjesztést, és azt, hogy hogyan lehet eltávolítani.

2009. október 16-án a Mozilla blokkolta a Microsoft .NET keretrendszer bővítményét, mivel szerinte biztonsági kockázatot jelentett. A felhasználókat egy felugró ablakban figyelmeztette a blokkolásról. Ezen kívül a Mozilla Add-ons (Kiegészítők a Firefoxhoz) oldalon is tiltva lett a bővítmény. Két napra rá a Mozilla feloldotta a tiltást, miután a Microsoft megerősítette, hogy nem okoz sebezhetőséget. A .NET Framework Assistant következő, 1.1-es verziója, ami 2009. június 10-én jelent meg a Mozilla kiegészítőket tartalmazó oldalán, már lehetővé tette a felhasználónak, hogy a megszokott módon letiltsák, vagy eltávolítsák a bővítményt a kiegészítőkezelőn belül.

Szakértők és a média véleménye

A United States Computer Emergency Readiness Team kijelentette, hogy az Internet Explorer felépítése nagyon megnehezíti azt, hogy biztonságos legyen. Ezzel szemben szinte egyetlen megállapításuk sem alkalmazható a Firefoxra.

Több jelentős sebezhetőség rejlik azokban a technológiákban, mint például az IE domain/zone biztonsági modell, a helyi fájlrendszer-engedélyek, a dinamikus HTML dokumentum objektum modell (ezen belül a jogvédett DHTML funkciók), a HTML súgórendszer, MIME típus meghatározás, a grafikus felhasználói felület (GUI), és az ActiveX… Az IE olyan mértékben van integrálva a Windowsba, hogy az IE-ben található biztonsági rések a támadóknak az operációs rendszerhez jelentős hozzáférést biztosítanak.

Néhány biztonsági szakértő, többek között Bruce Schneier és David A. Wheeler azt ajánlják a felhasználóknak, hogy ne az IE-t használják böngészőnek, hanem valamilyen más alternatívát. Wheeler konkrétan a Firefoxot ajánlja.

Több, a szakterületen dolgozó újságíró javasolta ugyanezt, mint például Walter S. Mossberg a Wall Street Journal újságírója, Rob Pegoraro, a Washington Post munkatársa, Byron Acohido és Jon Swartz az USA Today-től, Arik Hesseldahl a Forbes-től, Steven J. Vaughan-Nichols a eWEEK.com főszerkesztője, valamint Scot Finnie a Desktop Pipeline munkatársa.

Díjak

A Mozilla Firefox számos díjat nyert különböző szervezetektől. A teljesség igénye nélkül:

• PC Magazine szerkesztők választása (Editor's Choice), 2008. június
• CNET szerkesztők választása (Editors' Choice), 2008. június
• PC World 2008 száz legjobb terméke (100 Best Products of 2008), 2008. május<
• Webware A 100 győztes (100 winner), 2008. április
• Webware A 100 győztes (100 winner), 2007. június
• PC World 2007 száz legjobb terméke (100 Best Products of 2007), 2007. május
• PC Magazine szerkesztők választása (Editors' Choice), 2006. október
• CNET szerkesztők választása (Editors' Choice), 2006. október
• PC World 2006 száz legjobb terméke (100 Best Products of 2006), 2006. július
• PC Magazine Kiváló technikai megoldások díj (Technical Excellence Award), Szoftver és fejlesztői eszközök kategória (Software and Development Tools category), 2006. január
• PC Magazine Az év legjobbja díj (Best of the Year Award), 2005. december 27.
• PC Pro "Real World" díj (Mozilla Alapítvány) (Real World Award (Mozilla Foundation)), December 8, 2005
• CNET Szerkesztők választása (Editors' Choice), 2005. november
• UK Usability Profik Egyesülete, Legjobb szoftver díj, 2005; (Professionals' Association Award Best Software Application 2005), 2005. november
• Macworld Szerkesztők választása, 4.5 egér értékeléssel (Editor's Choice with a 4.5 Mice Rating), 2005- november
• Softpedia Felhasználók választása díj (User’s Choice Award), 2005. szeptember
• TUX Olvasóink választása 2005-ben (2005 Readers' Choice Award), 2005. szeptember
• PC World Az év terméke (Product of the Year), 2005. június
• Forbes Az internet legjobbja (Best of the Web), 2005. május
• PC Magazine szerkesztők választása díj (Editor’s Choice Award), 2005. május

Lásd még

• Mozilla Firefox-kiegészítők listája

Külső hivatkozások

• A Mozilla Firefox hivatalos oldala (angolul)
• A Mozilla Europe magyar nyelvű oldala a Firefoxról
• A hivatalos Mozilla Addons oldal
• Magyar Mozilla közösségi oldal
• A Firefox terjesztő oldala (angolul)
• 2006-os Firefox biztonsági rések (angolul)
• Firefox trükkök, kiterjesztések magyarul
• Hasznos Firefox kiegészítők (angolul)
• Firefox - hasznos kiterjesztések I.
• Firefox - hasznos kiterjesztések II.
• Firefox - hasznos kiterjesztések III.
• Firefox - hasznos kiterjesztések IV.