JavaScript-motor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A JavaScript-motor olyan speciális szoftver, ami értelmezi és futtatja a JavaScript (vagy ECMAScript) kódot. Bár számos más felhasználása is létezik a JavaScript-motoroknak, leggyakrabban mégis webböngészőkben használatosak.[1][2][2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második, 2008-2009-es böngészőháború előtt, a JavaScript-motor (másképpen JavaScript-értelmező vagy JavaScript-implementáció) egyszerűen egy interpreter volt, ami beolvasta és sorról sorra végrehajtotta a JavaScript forráskódot.

Az első JavaScript-motort a Netscape Communications Corporationnél dolgozó Brendan Eich kódolta a Netscape Navigator webböngésző számára. A SpiderMonkey kódnevű motort C nyelven implementálta. Azóta (a JavaScript 1.5-ben) frissítették, hogy megfeleljen az ECMA-262 Edition 3 specifikációinak. A Rhino motort szintén egy Netscape-dolgozó, Norris Boyd hozta létre, Javában. Ahogy a SpiderMonkey, a Rhino is megfelel az ECMA-262 Edition 3-nak. A technológia felhasználói közé tartozik az Apple Safari 4 Nitro motorja, a Google Chrome V8 JavaScript-motorja és a Mozilla Firefox 3.5-ben található TraceMonkey.

A JavaScript messze leggyakoribb gazdakörnyezete a webböngésző. A böngészők általában a nyilvános API-t használják ún. „host object”-ek (a befogadó környezet által nyújtott objektumok) létrehozására, amik felelnek a DOM-ok JavaScriptbe való tükrözéséért.

A JavaScript-futtatómotorok másik gyakori alkalmazási környezete a webkiszolgáló. A JavaScript webszerver a HTTP-kérések és -válaszok objektumait reprezentáló host object-eket hozzáférhetővé teszi egy JavaScript nyelvű program számára, ami ezek alapján dinamikusan weboldalakat generál. A Microsoft IIS-ben használt ASP-technológiája lehetővé teszi a szerveroldali kód megírását VB Script és JScript (a Microsoft JavaScript-implementációja) nyelven egyaránt. A Jaxer egy teljesen JavaScriptben megírt webszerver; ennek az az előnye, hogy ugyanaz a kód futhat szerver- és kliensoldalon.

A teljesítmény fejlődése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„…a korábban színfalak mögötti, JavaScriptnek nevezett programozási technológia egyszerre láthatóvá válik… ”

– -CNET [2]

A tipikus, nagyobb böngészők rendelkeznek egy grafikus motorral és egy attól független JavaScript-motorral, ami könnyebbé teszi a tesztelést és a más projektben való felhasználását. Ilyen kombinációk a Carakan és a Presto, a Nitro és a WebKit; a SpiderMonkey és a Gecko; a KJS és a KHTML; a Rhinónak alapértelmezésben nincs megjelenítőmotorja. Más kombinációk is elképzelhetők, például a Google Chrome-ban a V8-at használják együtt a WebKittel. A JavaScript-motor a fejlesztőknek hozzáférést enged a webböngésző vezérléséhez szükséges funkciókhoz (hálózat, DOM-kezelés, külső események, HTML5 videó, canvas- és adattárolás).

A Sunspider egy JavaScript-sebességteszt, ami több mint egy tucat, a JavaScript nyelv különböző aspektusaira koncentráló tesztben értékeli a JavaScript-motorok sebességét. A SunSpider a mérés során nem használ az alapfunkcionalitáson kívüli képességeket (nincs benne HTML-, CSS- vagy hálózatkezelés).

A JavaScript-motorok versenye: 2008 és 2009[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elindult egy versenyfutás a böngészők fejlesztői között, hogy ki tudja kifejleszteni a leggyorsabb JavaScript-motorokat. 2008-ban a Google Chrome-ot dicsérték JavaScript-teljesítménye miatt, de hamarosan egyes más böngészők JavaScript-motorjai még gyorsabbak lettek. Később a Google Chrome visszanyerte első helyét. A Chrome fő erősségei az általános webmegjelenítés és a JavaScript-feldolgozás sebessége, melyekben a többi nagy böngészővel szembeni elsőségét több weboldal egymástól függetlenül igazolta.[3][4][5]

A WebKit Squirrelfish, illetve a Mozilla TraceMonkey JavaScript-virtuálisgépeinek megjelenésével a Chrome JavaScript-futtatási teljesítménye lassabbnak bizonyult.[6][7][8][9] A Google válasza erre a dán fejlesztésű V8 JavaScript-motor volt, ami a Google Chrome 2-ben nagy löketet adott a JavaScript-teljesítménynek.

A WebKit fejlesztői csapata 2008. június 2-án jelentette be a SquirrelFisht,[10] az akkor új JavaScript-motort, ami jelentősen megdobta a Safari böngésző teljesítményét.[11] A fejlesztők számára 2008. június 11-én átadott motor a Safari 4 új funkciói közé tartozott; a JavaScript-motor végleges verziója a Nitro nevet kapta.

2009 januárjában az akkor SquirrelFish Extreme (SFX) néven futó motor, ami korábban csak az x86 architektúrát támogatta, az Apple Inc. minden platformtesztjét sikeresen lefuttatta, így a Mac OS X x86-64-architektúráin is engedélyezésre került.[12]

A 2009. június 30-án megjelent Firefox 3.5-be bekerült optimalizációs technika „egyes esetekben 20-40-szeres teljesítményjavulást” ígért a Firefox 3-hoz képest.[13]

A JavaScript-motorok versenye: 2010-[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010 elején a norvég Opera böngészőben lecserélték az öregedő Futhark motort a korai tesztekben 2,5-ször gyorsabbnak bizonyuló Carakan-ra.[2] Versenyben volt még ekkortájt az Apple Safarijában található Nitro (korábban SquirrelFish néven futott) és a Firefox új JägerMonkey engine-je („a Nitro és a korábbi TraceMonkey Engine keresztgyereke”).[1] A Microsoft lemaradt, böngészője az elterjedtebb böngészők közül a leglassabb volt, külön JavaScript-motor nélkül; bár 2010 közepére az akkor még ki nem adott Internet Explorer 9 Chakra motorja ígéretesnek látszott.[1] A JägerMonkey nyilvános tesztelése 2010 nyarán kezdődött a Firefox 4 bétaverziójában.[14] A szintén 2010 nyarán megjelent Safari 5 30%-ot gyorsult a Nitro motort használó Safari 4-hez képest.[15]

JavaScript-motorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mozilla[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Google[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • V8 – nyílt forrású, Dániában fejleszti a Google, a Google Chrome részét képezi

Opera[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Safari[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • JavaScriptCore, amit később SquirrelFishre neveztek át és Nitro néven reklámoztak, a Safari motorja

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Implementációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A JavaScript az ECMAScript egy dialektusa, amit számos alkalmazás támogat, különösen a webböngészők. Az egyes dialektusokban időnként kiegészítik a nyelvet, a standard könyvtárat és a kapcsolódó API-kat, mint a W3C által meghatározott DOM. Ez azt is jelenti, hogy adott dialektusban megírt alkalmazás inkompatibilis lehet egy másikkal, ha nem úgy írták meg az alkalmazásokat, hogy a támogatott funkciók és API-k közös részhalmazára szorítkozzanak.

Meg kell különböztetni a dialektusokat és az implementációkat. A nyelv egy dialektusa annak szignifikáns változatát jelenti, míg egy nyelv/dialektus implementációja az adott nyelven/dialektusban írt program futtatására képes.

Alkalmazás Dialektus és legutolsó verzió ECMAScript-kiadás
Google Chrome, V8 JavaScript-motor JavaScript ECMA-262, edition 3
Mozilla Firefox, Gecko böngészőmotor, SpiderMonkey és Rhino JavaScript 1.8.1 ECMA-262, edition 3
Opera ECMAScript némi JavaScript 1.5-
és JScript-kiegészítéssel[17]
ECMA-262, edition 3
KHTML-böngészőmotor, KDE Konqueror és Apple Safari JavaScript 1.5 ECMA-262, edition 3
Adobe Acrobat JavaScript 1.5 ECMA-262, edition 3
OpenLaszlo Platform JavaScript 1.4 ECMA-262, edition 3
Max/MSP JavaScript 1.5 ECMA-262, edition 3
ANT Galio 3 JavaScript 1.5 RMAI-kiterjesztésekkel ECMA-262, edition 3

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c http://news.cnet.com/8301-30685_3-20000110-264.html "Opera 10.5 brings new JavaScript engine" Stephen Shankland
  2. ^ a b c d http://news.cnet.com/8301-17939_109-10157475-2.html
  3. Stephen Shankland: Speed test: Google Chrome beats Firefox, IE, Safari. cnet.com Business Tech. CNET News, 2008. szeptember 2. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
  4. Big browser comparison test: Internet Explorer vs. Firefox, Opera, Safari and Chrome. PC Games Hardware. Computec Media AG. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
  5. Lifehacker Speed Tests: Safari 4, Chrome 2. Lifehacker. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
  6. Stephen Shankland: Third Chrome beta another notch faster. cnet.com. CNET News, 2008. szeptember 2. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
  7. Stephen Shankland: Step aside, Chrome, for Squirrelfish Extreme. cnet.com. CNET News, 2008. szeptember 19. (Hozzáférés: 2010. június 29.)
  8. SquirrelFish Extreme: Fastest JavaScript Engine Yet. satine.org. (Hozzáférés: 2010. június 29.)
  9. Stephen Shankland: Firefox counters Google's browser speed test. cnet.com Business Tech. CNET News, 2008. szeptember 3. (Hozzáférés: 2010. június 29.)
  10. Garen, Geoffrey: Announcing SquirrelFish, 2008. június 2. (Hozzáférés: 2008. június 11.)
  11. Lipskas, Vygantas: Apple Safari 4, 2008. június 11. (Hozzáférés: 2008. június 11.)
  12. https://trac.webkit.org/changeset/40439
  13. Ryan Paul: Firefox to get massive JavaScript performance boost. arstechnica.com. Ars Technica © 2010 Condé Nast Digital, 2008. augusztus 22. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
  14. ^ a b Firefox 4 Vision: fast, powerful, and empowering
  15. http://www.prnewswire.com/news-releases/apple-releases-safari-5-95817479.html Safari 5 Released
  16. Marius Oiaga: Internet Explorer 9 Beta Next – New IE9 Builds Every 8 Weeks. softpedia.com. SoftNews NET SRL, 2010. március 20. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
  17. Web specifications support in Opera Presto. Opera.com. Opera Software ASA. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a JavaScript engine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.