Filmhíradó
A filmhíradó a mindennap eseményeinek megörökítése filmen. A filmhíradó egyidős a mozgóképpel, hiszen a legelső filmek, szinte kivétel nélkül a valós életet választották témául. A Lumière-filmek első filmje volt az első filmhíradó: La Sortie des Usines Lumière 1894-ben, ami a gyárépületet elhagyó munkásokat mutatta be. Lumière-éknek hamar vetélytársakkal kellett megküzdeniük: Charles Pathéval, Léon Gaumont-nal és a német Oscar Messterrel. A vetélkedések következményei az volt, hogy olyan eseményekről is megjelentek felvételek a mozikban, melynek készítői el sem jutottak helyszíneikre. A legmerészebb hamisítvány az 1898-as spanyol-amerikai háború idején készült, amikor a Santiago-öbölbeli tengeri csatáról készített tudósítást egy amerikai filmes, úgy, hogy makett hajómodelleket tologatott egy fürdőkádban. A híradók manipulálhatóságának klasszikus példái második világháborús magyar haditudósítások voltak, melyeket hazai műtermekben, illetve egy erre a célra épített Patyomkin-faluban készítettek.
- (Magyar Film Iroda)[1]
Pathé 1907-ben megkezdte a filmhíradók kiadását, pár évvel később több, egymástól független hírt fűzött egymás mögé, melynek formáját ma is használják. Pathé Journal nevet adott neki. A háborút követő években a filmhíradással üzletszerűen foglalkozó vállalkozások világszerte kiépítették hírgyűjtő tevékenységüket. A hangosfilm új lendületet adott a filmhíradózásnak, mivel az események már hanggal is megszólalhattak, valamint megjelenhettek az utólag felvett kommentárok is. Az 1930-as évek derekán jelentek meg a magazinszerű híradófilmek. Az eseményeket ezentúl dokumentum elemekkel tarkították. A II. világháború után elterjedő televízió a filmhíradót lassan elsorvasztotta. A TV hírműsorai, mivel naponta jelentkeztek, szinte azonnal be tudták mutatni a friss eseményeket. A filmhíradás leáldozott.
Magyarország filmhíradója
Hazánkban az első filmhíradók 1896-ban készültek a Millenniumi Ünnepségeken. 1913-tól vetítettek rendszeresen híradókat a mozikban, s 1931 szeptemberétől lett a filmhíradó hangosfilm. 1949 után már csak egyetlen állami vállalat készíthetett hivatalos filmhíradót kifejezetten propaganda célra. A televízió kísérleti adásai 1957-től indultak el, állandó műsorai sem csökkentették a filmhíradó fontosságát. A filmek vetítése előtt lehetett rendszeresen látni a - hét fontos politikai eseményeiről beszámoló, 10 perces - filmhíradót a mozikban. 1987-től kezdve forgattak színes filmre. 1988-ban alakult meg a MAFILM-ből kivált Movi és az általuk készített krónikák már az új, modern főcímmel, teljesen színesben kezdődtek. Elejükön az 1957-1987 között futott Hector Berlioz által meghangszerelt Rákóczi-indulót felváltó Lerch István szerezte modern főcímzene szólt.[2] (Ezt átvette az 1989-2009 között futott Nap-kelte című reggeli közéleti televízióműsor.) Ezek a hírműsorok a szervilis propaganda helyett már rendszerkritikus hangvételűek, kevésbé cenzúrázottak voltak. Ekkor a napi három adással is jelentkező Híradó a történelmi Magyar Televízióban azonban már átvette a filmhíradó nézettségét. Végül 1991-ben megszűnt, helyét azóta reklámokkal és filmelőzetesekkel töltik ki.
- (A klasszikus magyar filmhíradók főcímzenéjének választott Rákóczi-induló tréfás diák átiratát, a vak pali, vak pali mindent lát kezdetű versikét generációk énekelték.)
Jegyzetek
További információk
- Filmhíradók Online 1931-43
- A 20. század vizuális emlékezete
- 60 éve indult újra a Filmhíradó
- Filmhíradó az internet világában (online TV)
- Az 1989-es Filmhíradó az RTL Klub XXI. század című műsorában
- A filmhíradó tündöklése és bukása - RTL Klub XXI. század című műsor
Kapcsolódó szócikkek
