Felsővesztény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 07:38-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Felsővesztény (Horné Vestenice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
PolgármesterPavol Foltán
Irányítószám972 22 (pošta Nitrica)
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség629 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság255 m
Terület9,96 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′ 43″, k. h. 18° 25′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 43″, k. h. 18° 25′ 55″
Felsővesztény weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsővesztény (1899-ig Felső-Vesztenic, szlovákul Horné Vestenice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétőltól 17 km-re délnyugatra a Nyitrica jobb partján fekszik.

Története

A mai község területén már a 10. században szláv erődítmény állt, maga a falu pedig valószínűleg a 11. században keletkezett. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben "Vestinic" alakban említik először, amely ekkor említi Szent Péter tiszteletére szentelt templomát is. A templom maradványai a Horka nevű dombon láthatók, közelében a régészeti feltárás során ezüst karperec került elő. 1349-ben "Wezthenicz Superior" néven szerepel írott formában. A szkacsányi uradalomhoz tartozott, 1777-től a község kegyura a nyitrai káptalan volt. 1663-ban a töröknek fizetett adót. A faluban vámszedőhely és postaállomás is volt. 1553-ban 12 portával adózott. 1715-ben 25 adózó háztartása volt. 1778-ban 62 házában 403 lakos élt. 1828-ban 81 háza és 564 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, házalással foglalkoztak. A 18. században szőlőt és sáfrányt termesztettek.

Vályi András szerint "Alsó, Felső Vesztenicz. Két népes tót faluk Nyitra Várm. földes Urok a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosaik katolikusok, Alsó a’ Felsőnek filája; fekszenek Rokos nevű hegy alatt; földgyeik jók, fájok van, szőlejik termékenyek, javaik többfélék, sáfrányt is termesztenek."[2]

Fényes Elek szerint "Felső-Vesztenicz, Nyitra m. tót falu, 564 kath. lak. Kath. paroch. templom; szép erdő; középszerű szántóföldek. Lakosai a két Vesztenicznek ugynevezett sárfányosok, kik sáfránynyal, és mindenféle portékákkal az egész országban széljel járnak. F. u. a nyitrai káptalan. Privigyéhez délre 2 1/2 órányira."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott. A községben kőbánya működik.

Népessége

1910-ben 511, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 615 lakosából 606 szlovák volt.

2011-ben 620 lakosából 602 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1500 körül épült késő gótikus stílusban, a 17. század második felében bővítették, a 18. század második felében bővítették és barokk stílusban építették át.
  • Határában egy 1798-ban horvát kereskedők által emelt kereszt található.

Híres emberek

Külső hivatkozások

Jegyzetek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felsővesztény&oldid=23563569”