Ugrás a tartalomhoz

Felsőstubnya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 07:35-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Felsőstubnya (Horná Štubňa)
A Szt.Anna-templom
A Szt.Anna-templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásStubnyafürdői
Rangközség
Első írásos említés1390
PolgármesterOndrej Piški
Irányítószám038 46
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámTR
Népesség
Teljes népesség1618 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság624 m
Terület31,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 49′ 30″, k. h. 18° 53′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 30″, k. h. 18° 53′ 03″
Felsőstubnya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőstubnya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőstubnya (szlovákul Horná Štubňa, németül Ober-Stuben, vagy Neu-Stuben) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.

Fekvése

Turócszentmártontól 33 km-re délre, Körmöcbányától 15 km-re északra fekszik.

Története

Területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban éltek emberek. A falut német bányászok a német jog alapján alapították, 1390-ben "Wylehota" alakban említik először. 1405-ben a körmöci uradalom része volt. 1407-ben "Newstub", 1415-ben "Neustuba", 1493-ban "Felsewstubna", 1502-ben "Wylehota" néven szerepel a forrásokban. Római katolikus temploma a 17. században épült reneszánsz stílusban. 1715-ben 34 háztartása volt. 1785-ben 79 házában 989 lakos élt. 1828-ban 128 háza volt 1530 lakossal. Lakói favágással, szénégetéssel, kézművességgel, főként teknővályással, fazsindely készítéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Stubna. Két német, és tót falu Turócz Várm. földes Ura mind a’ kettőnek Körmötz-Bánya Városa, lakosai amannak evangelikusok, és ennek katolikusok, fekszenek Spitzenberg nevű, fejér krétához hasonlító földű hegynek szomszédságában; fűrész malmai nevezetesek, mellyeket Zsarnovitza vize hajt; fördője, és ispotállya is vagyon Alsó Stubnának; határbéli földgyeik középszerűek, legelőjök, fájok elég van, keresetre módgyok a’ Körmötzi Bányákban." [2]

Fényes Elek szerint "Stubnya (Felső), (Neustuben), tót falu, Thurócz vgyében, ugyan csak a körmöczi országutban, 1516 kath., 14 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határja részint hegyes és erdős, részint dombos és meglehetős termékeny; legelője elég lévén, lakosai sok juhot, tehenet tartanak. F. u. Körmöcz városa."[3]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott. 1945-ig német többségű település volt, ekkor a németeket kitelepítették és helyükre szlovákok költöztek. Lakói mezőgazdaságból éltek, valamint a környező városok üzemeiben dolgoztak.

Népessége

1910-ben 2528 lakosából 1974 német és 484 magyar volt.

2001-ben 1606 lakosából 1488 szlovák és 82 német volt.

2011-ben 1603 lakosából 1516 szlovák és 42 német volt.

Nevezetességei

  • Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1650-ben épült a korábbi templom helyén reneszánsz stílusban. Később tornyot építettek hozzá. A templom stukkóboltozatos, szentélyében háromoldalú apszissal. A sekrestye ajtajának kerete gótikus. Északi hajójában emeletes fakarzatok láthatók, falfestményei 18. századiak. A templom körül 1900-ban még lőréses falkerítés volt, négy hengeres bástyával.
  • Nepomuki Szent János kápolnája 1814-ben épült.
  • Szent Vendel kápolnája 1894-ben épült.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Commons:Category:Horná Štubňa
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőstubnya témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felsőstubnya&oldid=23563530”