Kisraksa
| Kisraksa (Rakša) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Stubnyafürdői |
| Turisztikai régió | Turóc |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1277 |
| Polgármester | Anna Ursínyová |
| Irányítószám | 039 01 |
| Körzethívószám | 043 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 214 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 18 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 502 m |
| Terület | 11,73 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisraksa
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 52′ 54″, k. h. 18° 52′ 57″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kisraksa (szlovákul Rakša) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. 2011-ben 214 lakosából 206 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Turócszentmártontól 27 km-re délre fekszik, Turócnádasér tartozik hozzá.
Története [szerkesztés]
A község területén ősidők óta élnek emberek, a falutól délre a puhói kultúra településének maradványait tárták fel. 1277-ben "Roxa" néven említik először. 1280-ban Mikcs bán fiaié, majd története során különböző nemesi családok birtoka. 1503-ban két faluból Felső- és Alsóraksából állott. 1714-ben az egész falu leégett. 1785-ben 32 házában 222 lakos élt. 1828-ban 36 háza volt 254 lakossal. A 19. század közepéig a Raksánszky család birtoka. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "RAKSA. Tót falu Túrócz Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és többen evangelikusok, fekszik Mosóczhoz fél órányira, egy kies võlgyben, ’s Lotarnicza, és Macsa vizek nedvesítik; kisded tava soha bé nem fagy; erdejében lévõ nagy kõsziklája Hollókõsziklának neveztetik; hajdani erõssége felõl lásd Bél Mátyást pag. 344. Hradek név alatt. Határja a’ természetnek szép javaival megáldatott, gyümöltse is elég terem, elsõ osztálybéli. " [2]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Raksa, tót falu, Thurócz vmegyében, Mosóczhoz egy fertálynyira: 67 kath., 182 evang. lak., a beszterczebányai országutban. Erdeje, legelője, bőven; gyümölcse is sok. F. u. többen. Ut. p. Rudnó." [1]
1910-ben 167, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
2001-ben 207 lakosából 203 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
1820-ban épített haranglába.
Híres emberek [szerkesztés]
Itt született 1811. szeptember 22-én Michal Miroslav Hodža szlovák költő, a szlovák nemzeti mozgalom egyik harcosa.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
|||||||
