Kisraksa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisraksa (Rakša)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Stubnyafürdői
Turisztikai régió Turóc
Rang község
Első írásos említés 1277
Polgármester Anna Ursínyová
Irányítószám 039 01
Körzethívószám 043
Népesség
Teljes népesség 214 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 502 m
Terület 11,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisraksa (Szlovákia)
Kisraksa
Kisraksa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′ 54″, k. h. 18° 52′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 54″, k. h. 18° 52′ 57″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisraksa (szlovákul Rakša) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. 2011-ben 214 lakosából 206 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turócszentmártontól 27 km-re délre fekszik, Turócnádasér tartozik hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén ősidők óta élnek emberek, a falutól délre a puhói kultúra településének maradványait tárták fel. 1277-ben "Roxa" néven említik először. 1280-ban Mikcs bán fiaié, majd története során különböző nemesi családok birtoka. 1503-ban két faluból Felső- és Alsóraksából állott. 1714-ben az egész falu leégett. 1785-ben 32 házában 222 lakos élt. 1828-ban 36 háza volt 254 lakossal. A 19. század közepéig a Raksánszky család birtoka. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "RAKSA. Tót falu Túrócz Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és többen evangelikusok, fekszik Mosóczhoz fél órányira, egy kies vőlgyben, ’s Lotarnicza, és Macsa vizek nedvesítik; kisded tava soha bé nem fagy; erdejében lévő nagy kősziklája Hollókősziklának neveztetik; hajdani erőssége felől lásd Bél Mátyást pag. 344. Hradek név alatt. Határja a’ természetnek szép javaival megáldatott, gyümöltse is elég terem, első osztálybéli. " [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Raksa, tót falu, Thurócz vmegyében, Mosóczhoz egy fertálynyira: 67 kath., 182 evang. lak., a beszterczebányai országutban. Erdeje, legelője, bőven; gyümölcse is sok. F. u. többen. Ut. p. Rudnó." [1]

1910-ben 167, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

2001-ben 207 lakosából 203 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1820-ban épített haranglába.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született 1811. szeptember 22-én Michal Miroslav Hodža szlovák költő, a szlovák nemzeti mozgalom egyik harcosa.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]