Nagycsepcsény
| Nagycsepcsény (Veľký Čepčín) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Stubnyafürdői |
| Turisztikai régió | Turóc |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1262 |
| Polgármester | Jana Boďová |
| Irányítószám | 038 45 |
| Körzethívószám | 043 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 239 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 35 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 473 m |
| Terület | 6,78 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagycsepcsény
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 53′ 40″, k. h. 18° 48′ 30″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagycsepcsény (szlovákul Veľký Čepčín) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. 2011-ben 239 lakosából 223 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Turócszentmártontól 27 km-re délnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
Csepcsény falut 1262-ben "Cheptsin" néven említik először. 1343-ban "Shepcsin", 1359-ben "Cepchin", illetve "Chepchin", 1369-ben "Chepchen" alakban említik az írott források. Nagycsepcsény 1534-ben "Nagyczepchyn" alakban szerepel oklevélben. 1383-tól a Vladár család birtoka. 1663-ban a Sándor és Benedek családoknak álltak itt kúriáik. 1787-ben 58 házában 357 lakos élt. 1828-ban 34 ház állt a településen 309 lakossal, akik mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak.
Vályi András szerint "Nagy Csepcsény. Tót falu Túrótz Vármegyében, az elõbbinek szomszédságában, birtokosai Csepcsány, és Vladár Urak, lakosai katolikusok, határja középszerûnél jobb." [2]
Fényes Elek szerint "Nagy-Csepcsény, tót falu, Thurócz vmgyében, a Thurócz vize mellett, 94 kath., 215 evang. lak. Termékeny határ, jó rétek. F. u. többen. Ut. p. Rudnó." [3]
1910-ben 391, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
2001-ben 227 szlovák lakosa volt.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Községinfó
- Nagycsepcsény Szlovákia térképén
- E-obce.sk
- Bráz Béla: A Nagycsepcsényi és Muthnai Vladár-család története, Turócszentmárton, 1907.
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
