Márkfalva
| Márkfalva (Jazernica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Stubnyafürdői |
| Turisztikai régió | Turóc |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1361 |
| Polgármester | Jaroslav Marek |
| Irányítószám | 038 11 |
| Körzethívószám | 043 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 297 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 102 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 449 m |
| Terület | 2,92 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Márkfalva
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 55′ 30″, k. h. 18° 49′ 50″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Márkfalva (1899-ig Jezericz-Markovicz, szlovákul Jazernica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. Jezernicz és Markovicz települések egyesítése. 2011-ben 297 lakosából 286 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Stubnyafürdőtől 8 km-re északkeletre a Turóc völgyében 460 m magasan fekszik.
Története [szerkesztés]
Területe ősidők óta lakott. A település területén a lausitzi kultúra és a korai bronzkor emberének temetőit találták meg.
Jezernic keletkezését a 13. század második felére teszik. 1361-ben "Zarnouchamelleky" néven említik először. 1417-ben "Jezerniche", 1534-ben "Jezernicza" néven szerepel az írott forrásokban. A Tiba, majd a helyi Jezerniczi család birtoka volt. 1736-ban nemesi kúriát említenek a községben. 1785-ben 14 házában 87 lakos élt. 1828-ban 20 háza volt 151 lakossal. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.
Márkfalva 1324-ben tűnik fel először. 1412-ben "Markfalua" néven a Márkfalvi család birtoka. 1453-ban "Markfalwa" néven említik. 1534-ben "Markowicz" alakban szerepel. 1785-ben mindössze 3 háza volt 17 lakossal. 1828-ban 4 házában 33 lakos élt. A hozzá tartozó Dankfölde egykor önálló falu volt, melyet 1293-ban "Dankfelde" alakban említenek.
Vályi András szerint "MARKOVICZA. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura Markoviczi Uraság, lakosai több félék, fekszik Kis Szoczóczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja középszerû." [2] "JEZERNICZE. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura Jezernitzky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Szoczóczhoz közel, és annak filiája, határja középszerû, de tsak száraz idõben terem bõven, fája nints, réttye, legelõje jó. Vagyon itt egy 20 ölnyi hoszszaságú mély tó, mellynek mélysége még nem tudatik, ’s a’ leg nagyobb hidegben sem fagy bé." [2]
Fényes Elek szerint "Markovics, tót falu, Thurócz vmegyében, 15 kath., 18 evang. lak. Sík termékeny határral. F. u. nemesek. Ut. p. Rudnó." [3] "Jezernicze, tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett: 38 kath., 93 evang. lak., s termékeny sík szántóföldekkel. F. u. a Jezerniczky család. Ut. p. Zsámbokrét." [3]
1910-ben 193, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
2001-ben 265 lakosából 259 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma a 15. század-ban épült gótikus stílusban. Szárnyasoltára 1517-ben készült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ^ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ^ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
