Kerti saláta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Fejes saláta szócikkből átirányítva)
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kerti saláta
A kerti saláta egyik gyakran termesztett változata a fejes saláta
A kerti saláta egyik gyakran termesztett változata a fejes saláta
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Katángformák (Cichorioideae)
Nemzetség: Saláta (Lactuca)
Faj: L. sativa
Tudományos név
Lactuca sativa
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kerti saláta témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti saláta témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti saláta témájú kategóriát.

A kerti saláta vagy egyszerűen saláta (Lactuca sativa) mérsékelt égövi egy- vagy kétéves növény, a őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj. Többnyire levélzöldségként termesztik. Változatai a fejes saláta, a kötözősaláta, a tépősaláta és a jégsaláta.

Sok országban nyersen és hidegen fogyasztják, például salátákban, hamburgerekben vagy tacóban. Más országokban, pl. Kínában a kerti salátát főve fogyasztják, és a szár felhasználása épp olyan fontos, mint a levélé. A nemzetség tudományos neve a latin lac, azaz tej szóból származik,[1] ami az ide tartozó növények tejnedvére utal. Enyhe íze miatt évszázadokon keresztül a saláták egyéb összetevői mellett közömbösítő szerepe volt.[2]

Egyike a legrégebben termesztett zöldségnövényünknek. A saláta gyűjtőnéven szereplő zöldségfélék közül ez a legkedveltebb.

Tápértéke, a magas C-vitamin, (40 mg), de sok B-vitamint, (B1-, B2-, B6-vitamint) meszet, fehérjét, kalciumot, káliumot, foszfort, és vasat tartalmaz.

Ízanyagai jó hatással vannak a gyomor működésére, ritkán főzelék készítésére is felhasználjuk. Cukorbetegek, túlsúlyosak is fogyaszthatják.

Fajtakörök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kötözősaláta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kötözősaláta

(Lactuca sativa convar. longifolia )[3], más nevén római saláta, római vajsaláta az első – már az egyiptomiak által is – ismert termesztésbe vont[4] kerti saláta kultúrfaj – Magyarországon a 20. században már kevésbé elterjedt (a 19. században azonban kedvelt[5]) fajta, leveleit a teljes kifejlődéskor kötözik össze (innen a neve is), így halványítják. Egyes fajtái halványítás nélkül is jó minőségűek.

Nagyon ízletes, 30 mg meszet, 40 mg foszfort, 1,5 mg vasat, és ásványi sókat, magas A-, C-, B1-, B2-vitamin tartalma. A kötözősaláta tejnedve többek között almaoxál-, citrom-, és borkősavat, mannitot, asparagint, és laktucint tartalmaz.

Fejes saláta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejes saláták

(Lactuca sativa convar. capitata )[3], őshazája Dél-Európa, Észak- és Nyugat-Afrika. Magyarországon is széles körben elterjedt a használata. Egyéves növény, melynek van áttelelő és nyári változata is. Magtermesztéséhez – az idegen beporzás megakadályozására – izolációra van szükség.[6]

Rövid tenyészidejű és kis hőigényű (virágzásnál érzékeny a fagyokra), emiatt kiválóan alkalmas korai és szabadföldi termesztésre, illetve ezek miatt felhasználható elő-, utó- vagy köztes terményként is. Állandó helyre vetik, vagy palántázzák. Talajra nem, de tápanyagra, fényre igényes. Különösen a fejlődés első időszakában kíván sok vizet, de a teljes tenyészidőszakban kedveli a nedves talajt. Nemesítésénél a jó fejesedés, a késő magszárasodás a legfontosabb követelmények, illetve hogy torzsája és külső levelei arányaiban ne legyenek túl nagyok, erezetük finom legyen és a növény ellenálló. Vadon élő rokona a keszeg saláta.[6]

C-vitamin tartalma 20 mg/100 g.[6]

Jégsaláta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fejes saláták közé tartozik.

Leveles saláta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lollo típusú leveles saláta

(Lactuca sativa convar. crispa)[3]

Metélősaláta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Lactuca sativa var. secalina Alef.)[7], vagy vágósaláta.[8] Zöldessárgától barna színű levelei sima vagy fodros tölgylevél szerűek. Fejet nem képez, gyorsan nő.[6]

Tépősaláta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Lactuca sativa var. aurescens (acephala))[7], levelei folyamatosan nőnek, így akár levelenként is szedhető - neve is ebből ered.[8] Salátát vagy főzeléket készítenek belőle. Az egyéves növény levelei hosszú szártagúak, és magszárképződés után is fogyaszthatóak.[6]

Spárgasaláta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Spárgasaláta

(Lactuca sativa var. angustanae)[9]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Simpson, D.P.. Cassell's Latin Dictionary, 5, London: Cassell Ltd., 883. o (1979). ISBN 0-304-52257-0 
  2. Grigson, p. 313
  3. ^ a b c hortical.com AGP III: Asteraceae (Asterales) - laitue
  4. Gunilla Lissek-Wolf, Cornelia Lehmann, Susanne Huyskens-Keil: Die Vielfalt alter Salatsorten Bundesministeriums für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz (BMELV) - 2009. december
  5. Korizmics László: Gazdasági Lapok (282. oldal) - 1854. (6. évfolyam 2. kiadás) (google e-könyvek
  6. ^ a b c d e Muraközy Tamás, Dr. Okályi Iván és Timár Zsuzsa: Kertészeti lexikon - 1963
  7. ^ a b Stephan Imhof: Nutzpflanzen - Datenbank Blattsalat, Philipps-Universität Marburg (irodalma) - (hozzáférés: 2014. augusztus 20.)
  8. ^ a b Geoff Hamilton: Az élet kertje / A biokertészet kézikönyve - 1987 ISBN 963-8185-23-6
  9. hortical.com AGP III: Asteraceae (Asterales) - celtuce (laitue asperge)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg saláta saláta címszót a Wikiszótárban!