Doubrava (Karvinái járás)
| Doubrava | |||
 | |||
| A Szent Hedvig templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország | ||
| Kerület | Morva-sziléziai | ||
| Járás | Karvinái | ||
| Rang | falu | ||
| Polgármester | Pavel Krsek | ||
| Irányítószám | 735 33 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1164 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 194 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 235 m | ||
| Terület | 7,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 51′ 31″, k. h. 18° 28′ 49″49.858713°N 18.480224°EKoordináták: é. sz. 49° 51′ 31″, k. h. 18° 28′ 49″49.858713°N 18.480224°E | |||
| Doubrava weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Doubrava témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
_znak.jpg)
_vlajka.jpg)
Doubrava (1920-1924: Dombrová) (lengyelül: Dąbrowa ⓘ, németül: Dombrau) egy falu a Karvinái járásban, a Morva-sziléziai kerületben, Csehországban. Lakóinak száma 1507 (2006) és a történelmi Cieszyn Silesia régióban található.
Története
Nem tisztázott, hogy a falut mikor alapították. Első írásos említése 1229-ből származik. A falu neve a szláv "tölgyfa" (lengyelül: dąb, csehül: dub) szóból eredeztethető. A középkor során a falu gyakran cserélt gazdát. 1746-tól 1901-ig a Mattencloit-család tulajdonában volt, majd 1901-ben eladták a bécsi Rothschildeknek.
A falu történetének fontos mérföldköve a szénmezők megtalálása 1822-ben. A kitermelés isebb, később bezárt szénbányákban kezdődött. 1854–1855-ben két aknát nyitottak, melyek Eleonora és Bettina névre kereszteltek. A lakosság többsége a szénbányákban dolgozott. A helyi szénbányákat később Důl Doubrava (Doubravai Szénbányák) néven vegyesvállalatba szervezték. A Bettina-akna tornyát 2006. október 23-án, az Eleonora-aknáét 2007. november 2-án robbantották fel.
Cieszyn Silesia 1920-as felosztása után a falu Csehszlovákia része lett Dombrová néven. A müncheni egyezmény nyomán 1938. októberében Doubrava és az egész Zaolzie régió Lengyelországé lett. A falut második világháború kezdetén a Harmadik Birodalom foglalta el. A háború után a település újra Csehszlovákiához került.
1974-ben Doubrava közigazgatásilag Orlová város része lett. A kiterjedt szénbányászat miatt Doubravában az életkörülmények leromlottak. A település 1990-ben visszakapta önállóságát.
A falu legfontosabb látnivalója a Szent Hedvignek szentelt római katolikus templom 1899-ből, az 1928-as huszita templom, és az 1903-ban a kulturális és sportcélokra épített Národní dům (Nemzeti ház).
Galéria
-
Az első világháború áldozatainak emlékműve -
Národní dům (Nemzeti ház) -
Az Eleonora-akna tornyának felrobbantása
Népesség
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 1752 | 3086 | 5220 | 4452 | 2457 | 1811 | 1224 | 1213 | 1211 | 1164 |
| 1869 | 1890 | 1921 | 1950 | 1980 | 2001 | 2017 | 2019 | 2022 | 2024 |
Jegyzetek
- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Doubrava című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
