Donner

Donner
A donneri Sétatér Balázs János festményén
Közigazgatás
Település	Kaposvár
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen +/-

Donner (Donnerváros) Kaposvár városrésze. A nevét az egykori kocsmáros, sörfőzőmester Donner Jánosról kapta, aki az elsők között telepedett le itt, majd nyitotta meg sörfőzdéjét és kocsmáját. A mai értelemben vett városrész első házai a XIX.század közepén épültek. A XX. század elejére jelentős számban költöztek a városrészbe színészek, így igen pezsgő kulturális élet zajlott itt. Jelenleg a városrész Kaposvár egyik külvárosi negyede, elsősorban családi házakkal és földszintes társasházakkal találkozhatunk itt.

Fekvése

Kaposvár déli részén található, a Kapos folyó mellett. Északi határának a vasútvonalat tekinthetjük, ami elválasztja a Donnert a Belvárostól. Nagyrészt dimbes-dobos a városrész, Kaposvár hét dombjából itt található a Róma- illetve a Lonka-hegy is.

Története

Régi, kerületes utcanévtábla

Az 1814-es, svájci születésű Donner János serfőzőmester 1857-ben vásárolta meg a Kapostól délre eső silány minőségű, bozótos, mocsaras területeket és itt építette fel a városrész második lakóházát, a svájci boronaházak mintájára. A lakóház ma is áll még a Zrínyi utca és a Kálvária utca sarkán, melynek falán emléktábla őrzi a sörfőzőmester emlékét. A lakóházzal szemben építette fel a sörfőzdéjét, amit mára már lebontottak. A Donner-ház az idők során volt katonai raktár, pékség, lakóház, de Donner nevét megtartotta, jelenleg a donneri könyvtár működik az épületben. Itt alakult meg a donneri asztaltársaság, a tréfáiról, szellemességéről híres Németh Károly városi orvos vezetésével. Ha a kaposváriak jól akartak szórakozni, csak azt mondták: átmegyünk a Donnerhoz, Így maradt rajta a Kaposon túli földeken és a később épülő utcákon a Donner név.

Donner János a Kaposon túli hatalmas földterületét 1863-ban felparcellázta, majd eladta. A városrész fejlődése a XIX. század közepén kezdődött. A városrész jellegzetes lakóházai először a mai Bartók Béla utcában (akkor Sétatér utca) kezdtek felépülni és egy-két évtized alatt csinos lakóházakkal lett tele a környék. A viszonylag gyors lakosságnövekedés miatt szükségessé vált egy elemi iskola, így hamarosan felépült a Sétatatéri iskola.

A Donner utca volt az első a városrészben, ez a mai Zrínyi utca eleje. Nem Sétatér, hanem Kálvária utca volt egyébként először a mai /2011/ Bartók Béla utca neve.(Forrás: Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás kéziratos tabellái, Kaposvár és Kaposvár térképei az 1870-es évek és 1880-as évekből a Somogy Megyei Levéltárban.)

Jelenleg is Kaposvár kellemes kertvárosi negyede ez a városrész, mely az egyik legrégebbi része Kaposvárnak. A második világháborúig Kaposvár is kerületekre volt osztva, Donnerváros ebben az időszakban az V. kerület nevet is viselte, melyet északról a belvárost jelölő I., Nyugatról pedig a cseri VI. kerület határolt. A Donneri könyvtár épületén lévő utcatáblán a mai napig megfigyelhető az V. kerület felirat.

Híres emberek

• Itt élt Donner János sörfőző, a városrész névadója
• Rippl-Rónai József ebben a városrészben élt és dolgozott hosszú időn keresztül
• Ebből a városrészből indult a Boys on the Docks zenekar
• Itt született Király Béla (1912-2009) magyar vezérezredes, hadtörténész, politikus, az MTA külső tagja

Sport

Futball

Kaposváron a XX. század elején számos futball egyesület alakul. 1920-ban megalakul a Donnervárosi Levente Testedző Egyesület, de az egyesület nem volt hosszú életű, ugyanis a Magyar Professzionalista Labdarúgók Szövetségének 1926-os megalakulásakor összeolvad a Kaposvári MÁV csapatával és Kaposvári AC néven indulnak a bajnokságban. A városrész azonban csak rövid ideig van futball csapat nélkül, hamarosan megalakul a Donnervárosi FC. Ez az amatőr csapat egészen a második világháború végéig aktív, később beolvad a Kaposvári Dózsába.

Tenisz

A vasút és a Kapos közötti területen 1995-ben kezdődött meg egy salakos teniszpálya építése, amit 1996-ban adtak át végül egy további pályával és egy klubházzal kiegészülve. 1998 óta a Donner Sport Klub üzemelteti a létesítményt.

Nevezetességei

Jókai liget

1836-ban a Kapos folyó szabályozása után remek terület kínálkozott Kaposvár első parkjának létrehozására. Czindery László a szabályozás által felszabaduló Gilicemajor földjét találja alkalmasnak erre a célra. A Kapos folyót Kaposvárnál kettéválasztották, ezáltal a városon belül egy hosszú szigetféle keletkezik. A két folyórész közötti területet és a Malom-csatornától északra eső (ma a vasút van itt) részeket fel kellett tölteni. Terveit a saját költségén valósította meg. a feltöltés után a területet füvesítették. Ezt hívta a kaposvári nép zsibagyöpnek, mivel itt legeltette az állatait. 1840 és 1845 között megtörtént a park fásítása. A fák megvásárlásáról gróf Niczky György gondoskodott, közöttük az akkor még ritkaságnak számító platánok is voltak. A földmunkákat a megye rabjaival végeztették el. A park kezelését később a város megbízásából Ladányi György vállalta fel. 1871-ben a rongálások megfékezésére egy 80 éves pandúrt foglalkoztatnak. 1879-ben minden idők legnagyobb árvize vonul le a Kaposon. a fák között dögök hevernek. 1888-ban felújítják a parkot, és megépítik az arénát, vagyis a nyári színkört. 1889-ben megalakul a Sétatér Szépítő Egyesület. elnöke Ujváry Ferenc apátplébános. 1895-ben a sétakertet megnagyobbítják, fenyőfákkal ülteti be Babochay Kálmán patikus.

Kálvária

A mai Kálvária utcában álló kápolna 1893-ban épült, ez volt a városrész egyetlen temploma, egészen 1947-ig. Homlokzata eklektikus stílusban épült. Kertjében megtalálható a 14 szabadtéri stáció, melyek Jézus keresztútjának eseményeit mutatják be. A kápolna jellemzően csak a húsvéti ünnepek alatt látogatható.

További nevezetességek

• Szent Kereszt római katolikus templom
• Téglagyár
• Volt trafóház a Szigetvári utcában
• Érdekes építészeti kincs a donneri teraszház
• Virágfürdő

Tömegközlekedés

A városrészt az alábbi helyi járatú buszok érintik:

Járatszám	Útvonal
4B	Helyi autóbusz-állomás - Berzsenyi u. felüljáró - 67-es út - Koppány vezér u.
5	Helyi autóbusz-állomás - Berzsenyi u. felüljáró - Bartók B. u. - Táncsics M. u. - 67-es út - Berzsenyi u. felüljáró - Helyi autóbusz-állomás
14	Helyi autóbusz-állomás - Berzsenyi u. felüljáró - Kapos-Zselic kertváros - Töröcske
15	Helyi autóbusz-állomás - Berzsenyi u. felüljáró - Szigetvári u. - Lonkahegy

Források

• Dr. Thúry Zsigmond: Kaposvári kalauz. Kaposvár, 1928.
• Lévai József György: A virágos Kaposvár: A huszadik század első évtizedeinek érdekes eseményei a somogyi sajtó tükrében. 1999. 152 p.
• Nagyváradi Napló 1902. július 4.
• Nagyváradi Napló 1902. július 6.