Deákfalu
Deákfalu | |
![]() | |
Községháza | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Turócszentmártoni |
Rang | község |
Polgármester | Róbert Iváška |
Irányítószám | 038 02 (pošta Dražkovce) |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | MT |
Népesség | |
Teljes népesség | 491 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 111 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 436 m |
Terület | 2,42 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Deákfalu weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Deákfalu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Deákfalu (szlovákul Diaková) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 6 km-re délkeletre fekszik.
Története
1327-ben Albertfelde néven említik először. 1348-ban villa Dyak, 1375-ben Ayakfalva, 1403-ban Dyakfalwa néven említik. Nevét Gilét fia Literatus (Deák) Pálról kapta, aki 1327-ben lett birtokosa.
Vályi András szerint "DEÁKFALVA. Diakova. Tót falu Túrótz Vármegyében, földes Ura Gróf Révay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Helénának szomszédságában, Sz. Mártonhoz fél mértföldnyire; határbéli földgyének egy negyedrésze középszerű; három negyedrésze pedig tsekéllyebb, réttyei kétszer kaszáltatnak, legelője elég, fája mind a’ kétféle, némelly 464vagyonnyaihoz, ’s fogyatkozásaihoz képest, harmadik Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Deákfalva, (Sz.-Helenával együtt), (Diskova), Thurócz m. tót falu, a Jordán patakja mellett: 15 kath., 125 evang. lak. Rétje, legelője jó; földje középszerü. F. u. a Révay fam. Ut. p. Th.-Zsámbokrét."[3]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 101 szlovák lakosa volt.
2001-ben 232 lakosából 231 szlovák volt.
2011-ben 268 lakosából 266 szlovák volt.
Nevezetességei
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.