Cserpatak (Szlovákia)
| Cserpatak (Osrblie) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Breznóbányai |
| Rang | község |
| Polgármester | Peter Siman |
| Irányítószám | 976 45 (pošta Hronec) |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 357 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 580 m |
| Terület | 24,02 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 45′ 31″, k. h. 19° 31′ 35″48.758611°N 19.526389°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 31″, k. h. 19° 31′ 35″48.758611°N 19.526389°E | |
| Cserpatak weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cserpatak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Cserpatak (1886-ig Oszrblina, szlovákul: Osrblie, németül: Zährenbach) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban, Breznóbányától 14 km-re délnyugatra a Cser-patak partján. 2011-ben 386 lakosából 373 szlovák volt.
Története
A falu a 15. század második felében keletkezett, 1580-ban mint a bányakamarához tartozó bányásztelepülést említik először. Alapítói német bányászok voltak, akik a közeli bányákban és vasolvasztókban dolgoztak. Magyar neve a német Zährenbach fordítása. 1622-ben "Zerrenpach" néven említik. Területén vasat, majd 1630-tól ólmot is bányásztak. 1795-ben épült fel vashámora. 1813 és 1821 között drótot, 1840-től vaslemezt és profilvasakat gyártottak itt. A bányászat a 19. században szűnt meg, az üzemet 1870-ben zárták be. 1828-ban Cserpataknak 34 háza volt 264 lakossal.
Vályi András szerint "OSZTROBLJA. Zorenbach. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Rohniczhoz közel, mellynek filiája."[2]
Fényes Elek szerint "Oszrble (Zörenbach), tót falu, Zólyom vgyében, Hroneczhez délre 1 órányira, 263 kath., 1 evang. lak., kik vasbányákban dolgoznak. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze."[3]
1910-ben 594, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
2001-ben 393 lakosából 389 szlovák volt.
Nevezetességei
- Ipari műemléke az 1795-ben épített őskohó.
- Kápolnája 1813-ban épült.
- Templomát 1933 és 1935 között építették, legrégibb műtárgya egy 15. században készített faszobor.
- A falu a szlovák biatlonsport fellegvára, sípályáin világkupa versenyeket rendeznek, kiszolgáló létesítményei, szállodái vannak.
További információk
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Cserpatak Szlovákia térképén[halott link]
- A helyi biatlon klub honlapja
- E-obce.sk
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Breznóbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Breznóbánya (Brezno) | ||
Ágostonlak (Závadka nad Hronom) · Alsószabadi (Dolná Lehota) · Baracka (Braväcovo) · Benesháza (Beňuš) · Cserpatak (Osrblie) · Darabos (Drábsko) · Erdőköz (Pohronská Polhora) · Feketebalog (Čierny Balog) · Felsőszabadi (Horná Lehota) · Forgácsfalva (Lom nad Rimavicou) · Garamfő (Telgárt) · Garamnémetfalva (Nemecká) · Garamolaszka (Valaská) · Garampéteri (Predajná) · Garamszécs (Polomka) · Helpa (Heľpa) · Jarabó (Jarabá) · Jecenye (Jasenie) · Királyhegyalja (Šumiac) · Kisgaram (Hronec) · Koháryháza (Pohorelá) · Mihálytelek (Michalová) · Nándorvölgy (Vaľkovňa) · Rásztó (Ráztoka) · Sebesér (Bystrá) · Szikla (Sihla) · Vacok (Bacúch) · Vámos (Mýto pod Ďumbierom) · Zólyombrézó (Podbrezová) |  | |
