Cahors

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cahors
Cahors cathédrale St Etienne.jpg
Cathédrale St Etienne
Cahors címere
Cahors címere
Cahors zászlaja
Cahors zászlaja
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Régió Midi-Pyrénées
Megye Lot
Polgármester Jean-Marc Vayssouze-Faure (2014–2020)
INSEE-kód 46042
Irányítószám 46000
Népesség
Teljes népesség 20 224 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 312 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 130 m
Terület 64,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cahors (Franciaország)
Cahors
Cahors
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 44° 26′ 54″, k. h. 1° 26′ 29″Koordináták: é. sz. 44° 26′ 54″, k. h. 1° 26′ 29″
Cahors weboldala
A város, előtérben a Lot folyó

Cahors város Franciaországban. Quercy egykori, Lot megye mai fővárosa, a Lot folyó nagy kanyarjában épült. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a római időkben jelentős központ volt, megmaradtak a régi várfal és egy nagy fürdő maradványai, a város forrását a gallok és a rómaiak egyaránt szentnek tartották. Felvirágzása a kora középkorra esik, ekkor vált a lombardiai bankárok egyik fontos üzletközpontjává, egyben egyházi székhelyé, püspökséggel és a templomos lovagok rendházával. Cahors adta a katolikus egyháznak XXII. János pápát Jacques Duéze személyében, 1322-ben, ő egyetemet is alapított szülővárosában, amely a XIX. századig fennállt. A százéves háború korában Cahorst, a városlakók tiltakozása ellenére, átengedték az angoloknak, akik romokban hagyták itt a várost, s nem kímélték a vallásháborúk sem. Neves szülöttei a költő Clément Marot és a XIX. századvégi miniszterelnök, Léon Gambetta.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosság
1793 12 000
1800 11 728
1806 11 446
1821 12 224
1836 12 417
1856 13 676
1861 13 846
1866 14 115
Év Lakosság
1872 14 593
1876 13 660
1881 15 524
1886 15 622
1891 15 369
1896 14 502
1901 14 018
1906 13 202
Év Lakosság
1911 13 650
1921 11 866
1926 11 775
1931 12 677
1936 13 269
1946 15 345
1954 15 384
1962 17 046
Év Lakosság
1968 19 128
1975 20 226
1982 19 707
1990 19 735
1999 20 003
2006 20 093
2010 20 194

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cathédrale St-Étienne
Pont Valentré
  • Cathédrale St-Étienne – a templom kívülről valóságos erődítmény képét mutatja. A bejáratot három erőteljes torony őrzi. A szentély körül kettős galéria fut végig az épület külsején, innen is lehetett védelmezni a templomot, de erre sohasem volt szükség. Az építkezés a XI. század végén kezdődött meg. A Portail Nord a templom eredeti főbejárata volt, s a homlokzat timpanonja 1135 óta áll ezen a helyen. Szűz Mária menybemenetelét ábrázolták rajta a művészek, középen Krisztus áll, a jobboldali részen a bazilika névadója, a vértanú szent életének jeleneteit örökítették meg. Az egyik kupolában középkori freskót tártak föl, Szent István vértanú megkövezését ábrázolja. A szentély gótikus jellegű, az oldalkápolnák a késői gótika korszakának alkotásai.
  • Cloitre – a templom mellé a XVI. század elején épült a részben gótikus, részben reneszánsz kolostor, ma a katedrális kincstára található benne, a III. századtól a XIX. századig megörökített 93 püspök képmásával.
  • Maison de Henri IV – másik nevén, Maison de Roaldés, a folyó partján, a XV. századból való épület, ebben lakott egykor Navarrai Henrik.
  • Pont Valentré – megerődített híd, a középkor francia katonai építészetének jelentős emléke. A városba vezető hidat mindkét oldalán és középen erős, 40 méter magas tornyokkal erődítették meg. A középső, a Tour du Diable, csak a XIX. századi helyreállítás során került ide. A hét ívből álló kecses híd pillérein is lőrések vannak, s egyebek között ennek a megerődített védelemnek is köszönhető, hogy a százéves háborúban az angolok nem tudtak betörni a városba.
  • Barbacane, Tour St-Jean – a belvárost északról lezáró, a földnyelv végét védő városfal maradványa a XIV. századi erődítés és a torony, amely egy kiemelkedő sziklára épült.

Cahors a tornyok városa. A legrégebbi a katedrálistól északra, a folyópart közelében emelkedő Tour Jean XXII, a pápává választott cahorsi püspök testvére egykori palotájának egyetlen fennmaradt része. Közvetlen közelében van az Église St-Barthélemy, az 1300-as évekből, amelyben annak idején a későbbi pápát is megkeresztelték.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Population municipale (francia nyelven). INSEE

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cahors témájú médiaállományokat.