Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang
Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang | |
A Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang bejárata | |
Hossz | 107 m |
Mélység | 11 m |
Magasság | 0 m |
Függőleges kiterjedés | 11 m |
Tengerszint feletti magasság | 345 m |
Ország | Magyarország |
Település | Bódvaszilas |
Földrajzi táj | Aggteleki-karszt |
Típus | időszakosan aktív víznyelőbarlang |
Barlangkataszteri szám | 5451-23 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 32′ 55″, k. h. 20° 41′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 55″, k. h. 20° 41′ 01″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang témájú médiaállományokat. |
A Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang megkülönböztetetten védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. A Bába-völgy leghosszabb barlangja. Bódvaszilas hat megkülönböztetetten védett barlangja közül az egyik.
Leírás
Szögliget központjától északra, körülbelül három kilométernyire, az Alsó-hegy déli részén, a Bába-völgyben, erdőben, egy időszakosan aktív, jól fejlett, több nyelőponttal rendelkező víznyelő alján nyílik. A Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangjának a bejáratától körülbelül 500 méternyire, északkeletre, az Országos Kéktúra kék sávval jelzett turistaútjának és a piros sáv jelzésű turistaútnak a találkozásánál, az elágazástól körülbelül 20–30 méterre van a kibetonozott, függőleges tengelyirányú bejárata. A barlang helyét jelölik az új kiadású turistatérképek.
A fejlődő víznyelőnek nagy, körülbelül 200.000 négyzetméteres a vízgyűjtő területe. A nyelőbe befolyó víz az Acskó-forrásban jelenik meg, de a víznyelőbarlang hidrológiai rendszeréhez tartozik víznyomjelzéssel bizonyítottan a Hangyás-nyelő, a Frank-barlang, az Acskóréti-nyelő és a Csörgő-forrásbarlang is.
Középső triász gutensteini dolomitban jött létre. A vízszintes kiterjedése 41 méter és a végpontján egy szűk, vizes, huzatos meander akadályozza meg a további járatok felfedezését. A barlang kis vízhozamú patakjában, több helyen barlangi vakrákok élnek. Láttak egy denevért, amelyik a végponti meanderbe berepült, majd a meanderből kirepült. Található benne egy 18 méter hosszú, átlagosan 6 méter széles és 4 méter magas terem. A barlangjáró alapfelszereléssel járható, nem lezárt barlang engedéllyel tekinthető meg. Jelenleg nem látogatható, mert beomlott. Megkülönböztetetten védett barlang, mert nagy a kiterjedése és barlangi vakrákok élnek benne, valamint a formakincse és a hidrológiai fontossága miatt.
A Mocsár nevű része az ott található sok sár miatt lett elnevezve. Előfordul irodalmában Bába-völgyi 3. számu viznyelő (Dénes 1969), Bába-völgyi 3. sz. viznyelő (Dénes 1969), Bábavölgyi 3.sz. viznyelő (Dénes 1964), Bába-völgyi III.sz. víznyelőbarlang (Nyerges 1994), Bába-völgyi III.sz víznyelőbarlang (Vlk 2019), Bába-völgyi 3. sz víznyelőbarlang (Kordos 1984) és Bába-völgyi 3.sz. víznyelőbarlang (Persányi 2006) neveken is.
Kutatástörténet
1957 májusában Dénes György talált rá a víznyelőre. 1957. augusztusban vizsgálták meg az agyagos víznyelőt a Balázs Dénes által vezetett ÉM Kinizsi Barlangkutató Csoport tagjai és úgy vélték, hogy célszerű és könnyű lenne kibontása, bár a nyelőtölcséreknél nem érzékeltek huzatot. Ekkor azt hitték, hogy az acskói Alsó-forrásban és az acskói Felső-forrásban jelenik meg a víznyelőben eltűnő víz.
Az 1961-ben kiadott Aggtelek és környéke című útikalauzban az olvasható, hogy Dénes György 1958-ban kimutatta a víznyelő és a Borz-forrás hidrológiai összefüggését. 1964. március 24-én hidrológiai összefüggés vizsgálat miatt réz-szulfáttal festették meg a víznyelőt, de a megjelölt víz felbukkanását nem észlelték sehol és ezért Dénes György csak feltételezte, hogy a nyelő a Bába-forrásba adja le vizét az 1959 nyarán a Bába-völgyi 2. sz. víznyelőben Dénes György által végzett fluoreszceines vízfestés eredményéből következtetve. 1964. március 22-én a víznyelőben szivárgás volt tapasztalható. 1964. március 26-án 60 liter, 27-én 230 liter és 28-án 100 liter vizet nyelt el percenként.
Hazslinszky Tamás 1965-ben publikált tanulmánya szerint a víznyelő nagy vízgyűjtő területű és megállapítható a nyelőlyuk egyre határozottabb fejlődése. Az 1965. augusztus 1-jén készült szpeleográfiai terepjelentés szerint elagyagosodott, időszakosan aktív víznyelő Szögligeten. 1966-ban a csoport tagjai csak ellenőrző bejárásokat és kis állagfenntartási munkát végeztek a bába-völgyi nyelőkben. 1969. február 22-én nátronlúgos fluoreszcein alkalmazásával lett kimutatva az Acskó-forrással való hidrológiai összefüggése. A víz a Borz-forrásban nem jelent meg.
Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában a 69. számú cédulán lehet olvasni a víznyelőről. A kézirat szerint Szögligeten található. A cédula csak a Hazslinszky Tamás által írt publikációra hivatkozik. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982. évi vándorgyűlésén az egyik felszíni túracélpont volt. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Bába-völgyi 3. sz víznyelőbarlang néven és térképen van feltüntetve helye.
1993 nyarán a MAFC Barlangkutató Csoport 87,26 méter hosszig, 10,5 méter mélységig és 0,7 méter magasságig, 11,2 méter függőleges kiterjedésig feltárta. 1993. szeptember 4–5-én Németh Zsolt és Torda István felmérték és vesztett pontos felmérés alapján Németh Zsolt rajzolta meg alaprajzi barlangtérképét. A feltárás után bejárata beomlott. 1994-ben a csoport Szenthe István segítségével kibetonozta bejáratát, hogy biztonságos legyen a barlangba bejutni és elkezdődött a Bába-völgyi III/a. jelű beszakadás bontása, hogy hátha sikerül innen bejutni a Bába-völgyi 3. számú víznyelőbarlang végpont utáni járataiba. Az MKBT Műsorfüzet 1994. évi május–júniusi füzetéből megtudható, hogy az árusításra került alsó-hegyi térképlapon nincs rajta.
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. 2000. december 10-én egy kutatónak sikerült kb. 20 m-t kúszni a végpontján túlra a végponti meanderben. A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban meg van említve, hogy a MAFC Barlangkutató Csoport egyik legjelentősebb feltárása a Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang. Torda István szócikkében szó van arról, hogy Torda István volt a barlang egyik feltárója. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5451/23 nyilvántartási számú Bába-völgyi 3.sz. víznyelőbarlang.
A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványa szerint 11 m mély barlang. Nem volt a verseny helyszínei között. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5451-23 kataszteri számú Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent az 1993-as barlangtérkép. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 107 m hosszú, 11 m mély és 370 m tengerszint feletti magasságban nyílik.
Irodalom
- Balázs Dénes összeáll.: Összefoglaló beszámoló az Élelmezésügyi Minisztérium és a Kinizsi Természetbarát Liga barlangkutató csoportjának 1957. augusztusi vecsembükki barlangkutató expedíciójáról. Kézirat, 1957. 12., 31., 38. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
- Dénes György: Az Alsóhegy karsztjának hidrográfiai viszonyairól. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. 9. füz. 165. old. (A víznyelőről van szó benne, a barlangról nincs.)
- Dénes György: Hazai karszt- és barlangkutatási események. Karszt és Barlang, 1964. 1. félév. 33. old.
- Dénes György: Karszthidrográfiai összefüggések kutatása az észak-borsodi Alsóhegyen. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 30., 33. old.
- Dénes György: Részlet dr. Dénes György főtitkári beszámolójából. Barlangkutató csoportjaink 1964. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1965. 3–4. füz. 48–49. old. (Említi a Bába-forrás barlangrendszerét.)
- Dénes György: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Szögliget, 1965. augusztus 1. 4 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Dénes György: Jelentés a Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1965. évi munkájáról és eredményeiről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1966. 13. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőinek a feltárását.)
- Dénes György: A Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1966. évi jelentése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 10. old.
- Dénes György: Tavaszi víznyelő-festések az Alsóhegyen. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 5. füz. 3. old.
- Dénes György: Újabb eredményes víznyelő-festés az Alsóhegyen. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 2. füz. 3. old.
- Dénes György: Lakatos László 1939–1970. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1970. 2. füz. 1. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőinek a barlangjait, de a 3. számú víznyelőbarlangról nem ír név szerint.)
- Dénes György: Újabb fontos adalékok a Tornai-Alsóhegy karszthidrográfiájához. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1970. 6. füz. 5. old.
- Dénes György: Torda István (1973–1996). Karszt és Barlang, 1995–1996. 72. old.
- Egerland Zoltán – Hegedűs Nóra szerk.: A MAFC Barlangkutató Csoport 1994. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 1995. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1432. old.
- Gasparik Mihály – Nyerges Attila: Az alsó-hegyi zsombolyok kutatása. In: Nyerges Attila szerk.: BEAC Barlangkutató Csoport 2000–2001. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 2002. 28. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Hegedűs Gyula: Boros László 1954–2014. MKBT Tájékoztató, 2014. március–április. 2. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőinek a feltárását.)
- Jakucs László: Aggtelek és környéke. Budapest, Sport, 1961. (Második, átdolgozott és bővített kiadás.) 234., 240–241. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőit, de a 3. számú víznyelőről nem ír név szerint.)
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 276., 281. old.
- MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 4. old.
- Móga János: A tornai Alsó-hegy felszínalaktani vizsgálatának új eredményei. Karszt és Barlang, 1998–1999. 99., 101. old. (A víznyelőt említi.)
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 289., 442. old.
- Nyerges Miklós: A MAFC Barlangkutató Csoport néhány tagja... MKBT Műsorfüzet, 1993. november–december. 15. old.
- Nyerges Miklós szerk.: A MAFC Barlangkutató Csoport 1993. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 1994. 3., 5., 16., 19., 20–22., 23., 40–41., 72–73. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 736. old.
- Szentes György: A bódvaszilasi Meteor-barlang környékének kőzetföldtani viszonyai. Karszt és Barlang, 1963. 2. félév. 61. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőit.)
- Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 19., 20. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
- –: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat XXVII. Országos Vándorgyűlése. 1982. június 18–20. Bódvaszilas – Alsó-hegy. MKBT Műsorfüzet, 1982. május–június. 9., 11. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőit, de a 3. számú víznyelőről nem ír név szerint.)
- –: Alsó-hegyi térképlap. MKBT Műsorfüzet, 1994. május–június. 14. old.
- –: Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang leírás. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További irodalom
- Hazslinszky Tamás: Az északborsodi Alsóhegy karsztjának néhány hidrográfiai kérdése. Hidrológiai Közlöny, 1965. 6. sz. 259., 261., 262. old.
További információk
- Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Bába-völgyi III. sz.-víznyelőbarlang. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
- Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Bába-völgyi III.sz.-víznyelőbarlang. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
- Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Bába-völgyi barlangok I-IX. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
- Országos Barlangnyilvántartás