Burlington (Vermont)
| Burlington | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatási adatok | |||
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok | ||
| Állam | Vermont | ||
| Megye | Chittenden megye | ||
| Alapítás éve | 1783 | ||
| Névadó | Richard Boyle, III conte di Burlington (ember) | ||
| Irányítószám | Lista
| ||
| Körzethívószám | 802 | ||
| Testvérvárosai | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Népesség | 44 743 fő (2020. ápr. 1.)[1][2] | ||
| Tengerszint feletti magasság | 61 m | ||
| Terület | 40,127 km² | ||
| Azonosítók | |||
| GNIS | |||
| GeoNames | 5234372 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 29′ 15″, ny. h. 73° 13′ 53″Koordináták: é. sz. 44° 29′ 15″, ny. h. 73° 13′ 53″ | |||
 | |||
| Burlington honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Burlington témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Burlington város az Amerikai Egyesült Államokban, Vermontban, Chittenden megye székhelye. Ez az állam legnagyobb városa. A 2010-es népszámláláskor 42 417 lakosa volt, így ez a legkisebb népességű olyan amerikai város, ami a saját államán belül a legnagyobb népességűnek számít.
Burlington egyetemi város: itt található a University of Vermont (UVM) és a Champlain College, utóbbi egy kisebb magánfőiskola. A város határain belül fekszik az UVM Medical Center, Vermont állam legnagyobb kórháza. Szintén itt van Vermont legnagyobb repülőtere a Burlington Nemzetközi Repülőtér 2015-ben Burlington lett az első amerikai város, amely elektromos áramigényét teljes egészében megújuló energiaforrásokból fedezi.[3]
Története[szerkesztés]
Burlington nevének eredetét illetően két elmélet létezik. Az egyik szerint Richard Boyle, Burlington 3. grófjáról nevezték el; a másik szerint a név a gazdag és politikailag prominens New York-i Burling családra utal. Utóbbit alátámasztja, hogy a család nagy földterületeket birtokolt a város környékén, és ezeket a dokumentumok szerint Burlingtonnal azonos napon szerezte meg. Ugyanakkor arra nincs bizonyíték, hogy a Burling családnak Burlingtonban is lettek volna érdekeltségei.[4]
Burlington a New Hampshire grants által érintett területek közé tartozott: ez alatt azon területeket értjük, amiket 1749 és 1764 között adott el Benning Wentworth, New Hampshire gyarmat kormányzója a telepeseknek; később ezekből jött létre Vermont. Burlingtont Wentworth 1763. június 7-én adta át Samuel Willisnek és 63 telepestársának.[5] 1775 nyarán megkezdődött a letelepedés: a telepesek ekkor két vagy három fakunyhót építettek. Ebben az évben tört ki az amerikai függetlenségi háború, ami elodázta Burlington létrejöttét: állandó település csak a háború vége után, 1785-ben jött létre.[5]
Az 1812-es brit–amerikai háború Vermontban – és egész Új-Angliában – népszerűtlen volt, ezek az államok ugyanis szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápoltak Kanadával, ami brit gyarmatként a konfliktus ellentétes oldalán állt. Vermont és Új-Anglia többi állama sem nyújtott sem pénzügyi, sem hadi támogatást a háborúban. Vermontban ebben az időben a Föderalista Párt volt népszerű, amely ellenezte a háborút.[6] A háború egy pontján az Egyesült Államok 5000 katonát helyezett Burlingtonba: ez több volt, mint a város akkori lakossága, ezért ellátásuk nehézséget jelentett. A katonák közül mintegy ötszázan meghaltak betegség következtében: ez akkoriban általánosnak számított a katonai táborok alacsony higiéniai szintje miatt.[7] A katonák egy részét a University of Vermont főépületében szállásolták el; ma itt egy emléktábla emlékeztet erre.[8]
1813. augusztus 2-án brit csapatok megtámadták Burlingtont Kanada felől. Ez egyrészt tekinthető a britek részéről egy bátor manővernek, amire az amerikaiak gyenge választ adtak; másrészt értelmezhető úgy, hogy a britek támadása volt gyenge, és ezért indokolt volt, hogy az amerikai csapatok ezt ignorálták. A tűzharc nagyjából tíz percig tartott, és nem volt egy halottja sem. Az amerikai védelem parancsnoka Thomas Macdonough tengerészhadnagy volt, aki később a Champlain-tavi csata hőse lett.[6]
A település Champlain-tó parti helyzete révén fontos kikötővé és kereskedelmi központtá tudott alakulni, különösen a Champlain-csatorna 1823-as, az Erie-csatorna 1825-ös, és a Chambly-csatorna 1843-as megépítése után. (Az említett csatornák rendre a Champlain-tavat és a Hudson folyót, a Hudsont és az Erie-tavat, illetve a Szent Lőrinc-folyót és a Hudsont kötik össze.) A kikötők kapcsolódási pontot jelentettek a gőzhajók és a Rutland & Burlington Railroad illetve Vermont Central Railroad vasútvonalak között mind a teher-, mind pedig a személyforgalomban. Burlington ebben az időszakban nyüzsgő faipari központtá vált, 1865-től pedig városi (city) rangot kapott. Ezekben az években Burlingtonban számos színvonalas épületet emeltek, többek között Ammi B. Young, H.H. Richardson és McKim, Mead & White tervezésében.
Az 1860-as években Lawrence Barnes üzletember felismerte, hogy a városnak a pezsgő kereskedelmi élet miatt több kikötőre lett volna szüksége, ezért egy tulajdonában álló tóparti mocsaras területet kikötésre alkalmassá alakíttatott át: ez lett a Pine Street Barge Canal.[9] Az évek során ez erősen szennyezetté vált az itt folyó energetikai tevékenységek következtében; a területet 2009-ben az Environmental Protection Agency Superfund-programjának keretében tisztították meg.[10] Polgármesterré választása után Bernie Sanders elindított egy átfogó partszépítő programot: ebbe beletartozott új közparkok létesítése, egy 14,5 km (9 mérföld) hosszú kerékpárút és egy közösségi csónakház építése.[11]
1901. szeptember 5-én Theodore Roosevelt alelnök tartott egy beszédet Burlingtonban. Kilenc nappal később Roosevelt az Amerikai Egyesült Államok elnöke lett, mert William McKinley elnök meghalt.[12]
A 20. század végétől napjainkig[szerkesztés]
A Ben & Jerry's jégkrémcéget 1978-ban alapították Burlingtonban, egy felújított benzinkútépületben. A cég később országos szintre lépett, számos további városban vannak üzletei.
Földrajza[szerkesztés]
Burlington a Champlain-tó keleti partján fekszik, a Shelburne-öböltől északra. A Winooski-folyó torkolatától délre, egy nagyjából 10 km széles földsávon terül el.[13]
A mai belváros helyén korábban egy nagy szurdok volt; ezt a 19. században töltötték fel, így téve lehetővé a város területi fejlődését.[14]
Városrészek[szerkesztés]
Burlington városrészei a lakosság számára jellemzően ismertek, ugyanakkor ez a felosztás nem bír semmilyen jogi vagy közigazgatási szereppel.
- Downtown (belváros): a város kereskedelmi központja. A Maple Streettől északra, a South Willard Streettől nyugatra, a Pearl Streettől délre helyezkedik el.
- Hill Section: Burlington leggazdagabb negyede. A South Union Streettől és a Shelburne Streettől keletre, a Main Streettől délre található; ide tartodik a Champlain College, viszont nem tartozik ide az UVM.[15] Itt található továbbá a Burlington Country Club.
- The Intervale: az Intervale nem valódi városrész, hanem egy nagy kiterjedésű, farmokból és természetvédelmi területekből álló terület a Winooski-folyó mentén. Az Old North Endtől északra, a New North Endtől keletre fekszik; területe a legtöbb városrészénél nagyobb.
- New North End: Burlington legnépesebb városrésze, a városhoz északnyugati irányból csatlakozó kertváros. Ide tartoznak a Leddy Park az Ethan Allen Park és a North Beach. A vermonti 127-es autópályától nyugatra fekszik.
- Old North End: Burlington legrégebbi és legsűrűbben lakott negyede. A Pearl Streettől északra, a Hyde Streettől és a North Willard Streettől nyugatra fekszik; tartalmazza a Downtowntól északra, a University Districttől nyugatra, a New North Endtől és az Intervale-től délre fekvő területeket.
- South End: Régebben főleg ipari, napjainkban művésznegyed,[16] a Downtowntól délre, a Hill Sectiontől nyugatra. Itt fekszik a tóparti Oakledge Park, és itt van több országosan ismert burlingtoni cég székháza (pl. Burton Snowboards, Dealer.com).
- University District (egyetemi negyed): a Burlington Country Clubtól északra, a Winooski-folyótól délre, a Willard Streettől keletre, a Main Streettől északra, a Hill Section nagy részétől keletre helyezkedik el. Itt található a University of Vermont. A városrészben számos családi házat alakítottak át diáklakásokká.
Népesség[szerkesztés]
2019-ben a városnak 42 819 lakosa volt; ők összesen 16 851 háztartásra oszlottak, így az egy háztartásban élők átlagos száma 2,13 volt.
A lakosság 85,7%-a fehér, 4,9%-a afroamerikai, 0,4%-a indián, 6%-a ázsiai (1,3% kínai, 1,1% bhutáni, 0,9% nepáli, 0,6% vietnámi, 0,5% indiai, 0,4% burmai, 0,3% indonéz, 0,2% koreai, 0,1% kambodzsai, 0,1% laoszi, 0,1% filippínó, 0,1% japán, 0,1% thai). A lakosság 2,6%-a latinó (0,7% Puerto Ricó-i, 0,4% mexikói, 0,3% dominikai, 0,2% kubai, 0,2% spanyol, 0,2% kolumbiai, 0,1% hondurasi, 0,1% perui, 0,1% argentin).[17]
Önkormányzat[szerkesztés]
Burlingtonban 1865 óta külön választják a polgármestert és a városi tanács tagjait; a város első polgármestere Albert L. Catlin volt.[18]
A városi tanácsnak 12 tagja van, jelenleg (2021) a demokrata és progresszív képviselők alkotnak többséget. A polgármester 2012 óta a demokrata párti Miro Weinberger.[19][20]
Bernie Sanders jelenlegi (2021) vermonti szenátor Burlington polgármestere volt 1981 és 1989 között. Sanders az 1981-es választáson legyőzte a tíz éve hivatalban lévő republikánus Gordon Paquette-et, és alapvetően megváltoztatta a város politikai életét. Az 1980-as években az önmagát szocialistaként meghatározó Sanders többszöri megválasztása felkeltette az országos média figyelmét. Háromszori újraválasztásával Sandersnek sikerült bizonyítania, hogy első – igen szoros – győzelme nem a véletlen eredménye volt.[21] A Sanders-féle városvezetésben fiatal progresszívek játszották a főszerepet, köztük Peter Clavelle későbbi polgármester. Sanders 1989-től magasabb állami hivatalba lépését készítette elő (1991-től a Kongresszusa tagja lett), a polgármesterséget az 1989-es választást követően vette át tőle Clavelle. Clavelle Burlington leghosszabb hivatali idejű polgármestere: 1989 és 1993, majd 1995 és 2006 között volt hivatalban.[22]
2021-ben a választók megszavazták, hogy a tanácstagokat a jövőben preferenciális szavazás útján válasszák meg.[23]
Testvérvárosok[szerkesztés]
Arad, Izrael
Betlehem, Betlehem kormányzóság, Palesztina
Burlington, Ontario, Kanada
Honfleur, Normandia, Franciaország
Moss Point, Mississippi, USA[24]
Puerto Cabezas, Nicaragua
Jaroszlavl, Jaroszlavli terület, Oroszország[25]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://data.census.gov/cedsci/table?q=United%20States&tid=DECENNIALPL2020.P1, 2021. szeptember 21.
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ Pantsios, Anastasia: Burlington, Vermont Becomes First U.S. City to Run On 100% Renewable Electricity. EcoWatch, 2015. február 10. [2016. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 2.)
- ↑ Swift, Esther Munroe (1977) Vermont Place-Names ISBN 0-8289-0291-7. p.165
- ↑ a b Coolidge, A.J. and Mansfield, J.B. A History and Description of New England. Boston, 1859
- ↑ a b Johnson, Tim. "1812: A look back at Burlington's 20-minute war". Burlington Free Press (July 29, 2007) p.4A
- ↑ Logan, Lee. "Grant may help Burlington reclaim War of 1812 heritage," Burlington Free Press (July 8, 2007)
- ↑ [1] Archiválva 2009. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Pine Street Barge Canal Archiválva 2010. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Superfund. epa.gov, 2014. július 11. (Hozzáférés: 2016. január 24.)
- ↑ Sanders, Bernie. Outsider in the White House. Brooklyn, NY: Verso, 79. o. (2015). ISBN 978-1-78478-418-8
- ↑ On this day, McKinley is shot while Roosevelt is traveling - National Constitution Center
- ↑ Maptech MapServer II Archiválva 2016. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Baird, Joel Banner. „What lies beneath”, The Burlington Free Press , 2013. augusztus 3., 1C. oldal
- ↑ Visits & Events. Champlain College. (Hozzáférés: 2015. augusztus 9.)
- ↑ Artists Snub 'Makerhood' Proposed for Burlington's South End. Vermont Journalism Trust, 2015. június 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 23.)
- ↑ Census Bureau, US: Burlington (city) QuickFacts. US Census Bureau. [2012. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
- ↑ Burlington City Council Archiválva 2011. december 1-ji dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Vermont.gov. Vermont.gov. (Hozzáférés: 2012. január 5.)
- ↑ Miro Weinberger for Mayor of Burlington Vermont 2012. miroformayor.com, 2012. [2012. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
- ↑ Rachel Maddow. Bernie Sanders' track record distinguished by consistency. The Rachel Maddow Show. MSNBC.
- ↑ „Washington Post article”, The Washington Post
- ↑ Voters approve all Burlington ballot issues
- ↑ City of Burlington: Moss Point Relief Timeline. Archiválva 2008. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben. 2005 őszén, Burlington segítséget nyújtott a Katrina hurrikán által sújtott Moss Pointnak: Hurricane Benefete néven rendeztek egy jótékonysági koncertet.
- ↑ https://www.nytimes.com/2020/03/05/world/europe/bernie-sanders-soviet-russia.html
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Burlington, Vermont című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Honlap (angolul)
