Ełk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ełk
PL Ełk panorama.jpg
Ełk látképe a tó hídjáról
Ełk címere
Ełk címere
Ełk zászlaja
Ełk zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Varmia-mazúriai
Járás Ełki
Rang város
Alapítás éve 1425
Irányítószám 19-300
Körzethívószám (+48)87
Rendszám NEL
Népesség
Teljes népesség 57 395 fő (2009)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület 21,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ełk (Lengyelország)
Ełk
Ełk
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 53° 49′ 17″, k. h. 22° 21′ 47″Koordináták: é. sz. 53° 49′ 17″, k. h. 22° 21′ 47″
Ełk weboldala
Az ełki vár romjai

Ełk (1939 előtt Łek, németül Lyck, litvánul Lukas) város Lengyelországban, a Varmia-mazúriai vajdaságban. Ełk Mazúria központja és 1999-től az ełki járás központja is.

1957 és 1975 között a város a białystoki, majd 1975 és 1998 között a suwałki vajdasághoz tartozott. 1992-től a város az ełki egyházmegye központja is.

Földrajzi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ełk a mazúri tóvidék részét képező ełki tóvidéken fekszik az Ełki-tó és az Ełk folyó partján. Ezt a területet Lengyelország zöld tüdejének hívják. Fontos iskolaváros, gazdasági és turisztikai központ.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a 14. század végén alakult a Német Lovagrend várához tartozó településként, városjogokat 1445-ben kapott. A reformáció előtt az ełki plébánia a reszli dékán fennhatósága alá tartozott. A 16. századtól kezdve 1945-ig lakói túlnyomórészt evangélikusok voltak. A városban 1896-ban egalakult a Mazúriai Néppárt, majd 1923-ban a Masurenbund (Mazúrok szövetsége). 1896-tól lengyel nyelvű újság jelent meg, a Gazeta Ludowa (Népújság).

Az első világháború alatt komoly károkat szenvedett, de a két háború között gyors fejlődésnek indult Ełk. Ekkor lengyel konzulátus működött a városban. A második világháború alatt kényszermunkatábor létesült és működött a városban. 1945. április 6-án a felszabadított várost az szovjetek átadták a lengyel hatóságoknak. Fennállása óta először került a város lengyel fennhatóság alá.

Jelenleg Ełkben nagy húsüzem, konzervgyár, villamosgép gyár, faipari és ruházati gyár működik. Vasúti és országúti csomópont. A rendszerváltás után város ipari arculata háttérbe szorult, a hatóságok a turisztikát és a környezetvédelmet részesítik előnyben. Előtérbe került a tó rekultivációja, a hulladékgazdálkodás megújítása.

Ełk és az Ełki-tó

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ełk című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ełk témájú médiaállományokat.