Brama kuvik

Brama bagoly
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Telluraves;
Csoport:	Afroaves;
Rend:	Bagolyalakúak (Strigiformes);
Család:	Bagolyfélék (Strigidae);
Alcsalád:	Surniinae;
Nem:	Athene; F.Boie, 1822
Faj:	A. brama;
Tudományos név
	Athene brama; (Temminck, 1821)
Szinonimák
	Carine brama;
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Brama bagoly témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Brama bagoly témájú médiaállományokat és Brama bagoly témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2018. december 18.) ezen a változaton alapul.

A brama bagoly (Athene brama) a madarak (Aves) osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.

Egyes rendszerek a Carine nembe sorolják Carine brama néven.

A magyar név forrással nincs megerősítve.

Előfordulása

Banglades, Bhután, Kambodzsa, India, Irán, Laosz, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Thaiföld és Vietnám területén honos. Nyílt vagy félig nyitott élőhelyek lakója, megtalálható külvárosokban, falvakban, ligetekben és a félsivatagban is. Kerüli a sűrű erdőket.

Alfajai

Athene brama brama (Temminck, 1821)
Athene brama indica (Franklin, 1831)
Athene brama mayri Deignan, 1941
Athene brama pulchra Hume, 1873
Athene brama ultra Ripley, 1948

Megjelenése

Testhossza 19-21 centiméter, testtömege 110-114 gramm. A tojó kicsivel nagyobb, mint a hím.

Életmódja

Nappal is aktív, de többnyire hajnalban és alkonyatkor vadászik. Bogarakkal, lepkékkel és más rovarokkal táplálkozik, de földigilisztákat, gyíkokat, egereket és a kis madarakat is zsákmányol.

Szaporodása

Fészkét általában a fák természetes mélyedéseibe rakja. Fészekalaj 3-5 fehér tojásból áll.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 28.)
ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 9.)
Owlpages.com

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap