Brama kuvik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Brama bagoly
Spotted Owlet (Athene brama) at Bharatpur I IMG 5277.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család: Bagolyfélék (Strigidae)
Alcsalád: Surniinae
Nem: Athene
Faj: A. brama
Tudományos név
Athene brama
(Temminck, 1821)
Szinonimák

Carine brama

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Brama bagoly témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Brama bagoly témájú médiaállományokat.

A brama bagoly (Athene brama) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.

Egyes rendszerek a Carine nembe sorolják Carine brama néven.

A magyar név forrással nincs megerősítve.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulása

Banglades, Bhután, Kambodzsa, India, Irán, Laosz, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Thaiföld és Vietnam területén honos. Nyílt vagy félig nyitott élőhelyek lakója, megtalálható külvárosokban, falvakban, ligetekben és a félsivatagban is. Kerüli a sűrű erdőket.

[szerkesztés] Alfajai

  • Athene brama brama (Temminck, 1821)
  • Athene brama indica (Franklin, 1831)
  • Athene brama mayri Deignan, 1941
  • Athene brama pulchra Hume, 1873
  • Athene brama ultra Ripley, 1948

[szerkesztés] Megjelenése

Testhossza 19-21 centiméter, testtömege 110-114 gramm. A tojó kicsivel nagyobb, mint a hím.

[szerkesztés] Életmódja

Nappal is aktív, de többnyire hajnalban és alkonyatkor vadászik. Bogarakkal, lepkékkel és más rovarokkal táplálkozik, de földigilisztákat, gyíkokat, egereket és a kis madarakat is zsákmányol.

[szerkesztés] Szaporodása

Fészkét általában a fák természetes mélyedéseibe rakja. Fészekalaj 3-5 fehér tojásból áll.

Fészekalajban
Az üregben

[szerkesztés] Forrás

[szerkesztés] Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken